Idén száz éve, 1920-ban fedezték fel a Vértes lábánál ezt a gazdag bauxitlelőhelyet

A külszíni bauxitbányát 1926-ban nyitották meg és 1962. december 31-ig bányászták itt ezt az értékes ércet

A gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt

Az 1930-as években, amikor már javában folyt az ipari kitermelés, Gánt adta a világ bauxittermelésének egyötödét

A második világháború éveiben Gánt volt a német hadiipar egyik jelentős bauxitforrása, a gánti ércből előállított alumíniumból készítették például a híres Messerschmitt vadászgépek sárkányszerkezetét is

Ez a páratlanul izgalmas földtani képződmény szerencsére elkerülte a számtalan jobb sorsra érdemes kőfejtő végzetét, a szeméttel való feltöltést

A területet rekultiválták, így szabadtéri bányászati és földtani múzeumként várja a látogatókat

Az egykori bányában egy 13 állomásos geológiai tanösvényen sétálhatunk végig

A táblákkal jelzett tanösvényen feltárul többek között a környék földtörténeti múltja, de kiderül az is, miként jött létre a gánti bauxittelep

A bauxitbánya lelőhelyét Balás Jenő, székely származású bányamérnök fedezte fel

A bauxitmező mellett található tárnában és annak udvarán egy bauxitbányászati múzeumot alakítottak ki, amelyet Balás Jenőről neveztek el

A tűzvörös és okkersárga halmok láttán egy marsbéli tájon érezhetjük magunkat

Ide egyszer mindenkinek érdemes ellátogatni, garantáltan pazar látványban lesz része