Az odvas keltike márciustól májusig virágzik, főként gyertyányos-tölgyesekben és bükkösökben találkozhatunk velük még lombfakadás előtt. Ez a kép a nyéki erdőben készült.

Európában őshonos, legtöbbször csoportosan, néha tömegesen, virágszőnyegként borítja be az erdők talaját, ahogy ezen a Bükkben készült képen láthatjuk.

A Visegrádi-hegységben is virítanak már az odvas keltikék.

Az odvas keltike a boglárkavirágúak rendjébe és a mákfélék családjába tartozik. Évelő növény, gumója pedig idővel odvasodik, azaz üregessé válik, innen kapta nevének egyik felét.

A keltikék geofiton növények, amelyek még az erdő lombfakadása előtt virágoznak. Ennek oka, hogy a bükkösök, gyertyányos-tölgyesek erősen zárt lombkoronát alkotnak, így lombfakadás után már nem jutnának kellő napfényhez.

A geofitonok olyan hagymás-gumós növények, amelyek föld alatti raktározó szerveikben (hagyma, gumó, gyöktörzs) tartalékolják a tél átvészeléséhez szükséges tápanyagokat, így várják a következő év első tavaszi napsugarait. Ekkor hihetetlen gyorsasággal és nagy tömegben kihajtanak és virágzásnak indulnak. Kifejlődött leveleikkel pedig néhány hét alatt újra feltöltik tápanyagraktáraikat, amelyhez tápanyagban gazdag, nedves talaj is szükséges. Majd május közepére elsárgulnak a levelek és visszahúzódnak föld alatti gumóikba a következő tavaszig. A keltike név erre a kora tavaszi virágzásra utal.

A Kárpát-medencében a keltikének négy faja honos, a legelterjedtebb ezek közül az odvas keltike. De találkozhatunk még ujjas keltikével, amely ezen a képen is látható, valamint bókoló keltikével és törpe keltikével is.

Az odvas keltike 10-20 virágból álló szárvégi fürtben virágzik, színük lehet lila vagy fehér. A két színváltozat együtt fordul elő, és a lila gyakoribb, mint a fehér.

Itt egy nagyon szép fehér példány látható a nyéki erdőből.

Az odvas keltike virága biszimmetrikus, ami azt jelenti, hogy két egymásra merőleges szimmetriasíkkal négy megegyező részre osztható.

Ezen a képen egy szirmait bontogató odvas keltike látható a Bükkből, amelyből egy gyönyörű fehér színű példány lesz.

Az odvas keltikék magvainak terjesztését hangyafajok végzik. Úgy csalogatják magukhoz őket, hogy a magokon van egy magas fehérjetartalmú kis kiöblösödés, amit nagyon szeretnek ezek a kis szorgos lények és a magokat elviszik magukkal a hangyafészekbe. Ott megeszik ezeket a finom részeket, de a mag ettől még nem sérül. Megfelelő körülmények kialakulása után pedig már meg is indulhat a csírázás.

De nemcsak a hangyák, hanem egy bizonyos lepkefaj is nagyon szereti a magjait. A kis apollólepke hernyóinak ugyanis kizárólagos tápnövénye az odvas keltike tápanyagban gazdag magvai miatt.

Bár nagyon szépek az odvas keltikék, alkaloidtartalmuk miatt erősen mérgezőek. Ezeket a növényi mérgeket mégis sokszor gyógyszerként is használják, így ezt korábban féregűzésre, menstruációs zavarok gyógyítására. Ma is gyógyszeripari készítmények alapanyaga. Mivel a központi idegrendszert bénító hatása van, így nyugtatókban is alkalmazzák. Természetesen csak orvosi ellenőrzés mellett használható.

Reméljük, e sok szép kép és információ birtokában nem csak elsétálunk majd mellettük tavaszi erdei sétáink alkalmával, hanem picit megállunk és megcsodáljuk ezeket a bár nem védett, de nagyon különleges virágokat.