Máté Bence: Békacomb - Az Év Természetfotója 2019.

„Ha látnánk, pontosan mivel etetnek meg bennünket, teljesen átalakulna az étrendük. Legyen az állati vagy növényi eredetű táplálék, a 21. századi ember nem sokat tud annak keletkezéséről, a gyártók pedig értelemszerűen igyekeznek a kényes részeket minél apróbb betűk közé rejteni. Ez a felvétel erre a problémára hívja fel a figyelmet. Furcsa jelenség, hogy míg a békák combjának levágását elkövető embereket a legtöbben elítélik, addig étlapról békacombot rendelni nem kelt felháborodást.”

Daróczi Csaba: Háború és béke – Az emlősök viselkedése kategória 1. díj.

„2018-ban a szomszéd falu mellett találtam véletlenül egy üreginyúl-kolóniát. Sosem fotóztam még azelőtt őket, így nagyon megörültem a lehetőségnek. Néhány napig csak figyeltem a viselkedésüket, és az a jelenet tetszett a legjobban, amikor a homokos talajon a nyulak egymásnak ugrottak, amit szerencsére elég sűrűn műveltek. A fényviszonyok és a háttér csak a reggeli órákban, nagyjából másfél órán keresztül voltak ideálisak. Pontosan hetvenkét alkalommal voltam kinn fotózni, és összesen csak három-négy alkalommal készült olyan kép, amivel elégedett vagyok.”

Koncz-Bisztricz Tamás: Köd - Ifjúsági kategórua 1. díj.

„Egy késő délután Ópusztaszerre látogattunk dámszarvasfotózás reményében. Az erdőre hirtelenjében átláthatatlan köd és sötétség szállt. Kimentünk az erdő melletti mezőre, ahol van egy öreg tölgy. A fényképet a gép beépített vakujával készítettem. A karikák a vaku fénye által kirajzolt ködcseppek.”

Kovács Norbert: Lendület – A madarak viselkedése kategória 1. díj

Szeged egyik külvárosi taván rendszeres vendég egy nagy kócsag. Mivel ott horgászni tilos, így nagyobb a halak sűrűsége, de még így is elég sokat kell próbálkoznia egy méretesebb példány elkapásához. Kisebb halakat viszont rendszeresen sikerült kifognia, így volt időm kitapasztalni, hogyan tudnám elkapni azt a mozdulatát, ahol a zsákmány lenyeléséhez nyer lendületet.

Tökölyi Csaba: Szégyenlős lunda – Állatok szemtől szemben kategória 1. díj

Szégyenlősen rejti szárnyvége mögé arcát a tollászkodó lunda. Persze ebbe a mozdulatba csak mi, emberek látunk bele érzelemmel teli gesztust, valójában a madár az egyik legfontosabb tevékenységét végzi: rendezgeti és megtisztítja tollait a portól-piszoktól, illetve eltávolítja belőle az élősködőket. Fontos, hogy tollazata tiszta és rendezett legyen, hiszen ez nyújt számára védelmet és hőszigetelést a szárazföldön, és kint a hideg tengeren. A kép a Waleshez tartozó Skomer-szigeten készült, abban az időszakban, amikor a sziget már nem zsibong a napközben odalátogató turistáktól. Ilyenkor a madarak sokkal nyugodtabban és bátrabban viselkednek, így tanúi lehetnünk életük rejtettebb mozzanatainak is, mint például az önfeledt tollászkodásnak a nap végén.

Rácz Péter: Űrlény négykerekű biciklivel – Kezünkben a Föld kategória 1. díj

Norvégia 1960-ban elsőként hozott létre halgazdaságokat, ahol úszó ketrecekben tenyésztett lazacokat. Ma már számos ilyen haltelep található a fjordokban. Ezekkel a telepekkel próbálják kielégíteni folyamatosan a növekvő igényeket. A Föld teljes lazactermelésének 2/3-át ilyen akvakultúrák adják.

Nagy Gábor: Találkozások 2. – Kompozíció, forma és kísérletezés kategória 1. díj

Norvégia 1960-ban elsőként hozott létre halgazdaságokat, ahol úszó ketrecekben tenyésztett lazacokat. Ma már számos ilyen haltelep található a fjordokban. Ezekkel a telepekkel próbálják kielégíteni folyamatosan a növekvő igényeket. A Föld teljes lazactermelésének 2/3-át ilyen akvakultúrák adják.

Daróczi Csaba: Az újszülött – Az állatok viselkedése kategória 1. díj

A tölgymakkormányos bogár (Curculio glandium) lárvája a termés belsejében él egész nyáron, majd amikor elfogyasztotta a makk szikleveleit, kirágja magát, elbújik az avarban, és ott bábozódik be. A kép ötlete onnan jött, hogy szajkók etetéséhez makkot gyűjtöttem, és másnapra tele volt lárvával az edény, amiben tároltam őket. Innen már csak némi kreativitás kellett, hogy ezt a képet el tudjam készíteni.

Földi László: Kötelék – Élet a vízfelszín alatt kategória 1. díj

A kép a Raja Ampaton Cape Mansuar merülőponton készült. Többszöri próbálkozás után, a nehéz körülmények ellenére sikerült ezt a felvételt elkészíteni a sweetlips-rajról (édesajkú halak, Plectorhinchus sp.), ahogy az áramlattal szemben úsztak. A fotóhoz két darab külső vakut használtam.

Urbán Helga: Szivárvány-hegy – Tájak kategória 1. díj.

„Öcsémmel éppen úton voltunk Izlandon a következő úti célunk felé, amikor megpillantottuk ezt a csodás jelenetet. Nem volt sok időm megörökíteni, hiszen mindössze néhány percig volt látható ez a különleges jelenség. És bár elsőre nem volt egyértelmű, hogy mi is okozza a színeket, végül kiderült, hogy egy szivárvány darabkáját láttuk a felhőrések között.”

Litauszki Tibor: Fullánkosok tánca – Napnyugtától napkeltéig kategória 1. díj

Egy nyári napon az erdőt járva, észrevettem egy korhadt fát, amelyben darázszümmögést hallottam. Csináltam róluk pár képet nappali környezetben, de valahogy nem tetszett. Tovább gondoltam, és arra jutottam, hogy alkonyatkor visszamegyek, és éjszakai környezetben próbálom fotózni a darazsakat. Almalét tettem a lyuk közelébe, ez tetszett nekik, és napnyugta után még körülbelül egy órát aktívak maradtak. Ellenfényként vakut és zseblámpát használtam, így tudtam „megfagyasztani” a mozgásukat.

Daróczi Csaba: Reggeli szieszta – Állatok és környezetük kategória 1. díj.

„2019 tavasza nagyon száraz volt, és a télen sem gyűlt össze túl sok csapadék a szikes tavakban. Április közepére már csak a legmélyebb tavakban volt víz, így a rengeteg vízimadár is itt gyűlt össze. Régóta fotózom drónnal parti madarakat, és kitapasztaltam, hogyan lehet zavarás nélkül közel kerülni hozzájuk. A reggeli és esti órákban egy héten keresztül szinte minden nap itt voltam, és hatalmas élmény volt ilyen közelről figyelni az állatokat. A megfelelő napállás mellett az objektívben nagyon szép becsillanások keletkeztek, így ezt ennél a képnél tudatosan belekomponáltam a látványba.”

Urbán Helga: Vonalkód No.2 – Fekete-fehér természetfotók kategória 1. díj.

„A legtöbb természetfotót a kép megálmodása, gondos tervezés előzi meg. Ritka ajándék azonban, amikor a természet magától kínál fel egy témát. Ilyen alkalommal készült ez a kép is. A frissen leesett hó híre felcsábított a Bükk hegység legmagasabb pontjára. Ezerszer megtettem már ugyanezt a kört, de most valahogy megláttam ezt a részletet. Nem tudom, máskor is így nézett-e ki, és elsiklottam felette, vagy csak most, egy rövid időre alakult ilyenné. A távoli fenyőerdő közepén egy részt tarra vágtak, a maradék fák tűlevelein pedig megült a frissen hullott hó, amely így érdekes kontrasztot adott a fehér hóval és a felkopaszodott fekete fatörzsekkel.”

Nagy Bertold: Az öreg tölgy halála – Növények és gombák kategória 1. díj.

„Egy fás legelő öreg tölgyeit néztem meg a havazás után, és tettem egy kis kitérőt egy olyan rész felé is, ahol már régen felhagytak a legeltetéssel. Itt a magányos tölgyeket már körülzárták a fiatalabb fák. Ez a példány ebben az évben dőlt ki, és a vékony hóréteg gyönyörű kontúrt adott az elmúlás pillanatainak.”

Lakatos János: Felvillanyozva – fenntartható energiatermelés és a természet kapcsolata kategória 1. díj

Csongrád melletti elhúzódó magasfeszültségű áramvezeték alatt legelészett ez a pár őz. Első ránézésre nem volt valami nagyon érdekes, de mivel sétáltam tovább, egyre jobbnak tűntek az arányok.