Felföldi áramlatok – Előtérben gleccserfolyók, majd sok-sok vulkáni hegy, háttérben pedig a Vatnajökull, Európa egyik legnagyobb jégmezője. Izlandon 140 vulkán van, amelyből számos napjainkban is aktív, kráterből pedig ezernél is több. Településeket csak a tengerparton találunk, mert a sziget nagy, belső része, az Izlandi-felföld lakhatatlan vulkáni sivatag.

Landmanna – Bár vezet néhány turistaút az Izlandi-felföldre, de nagy része nem járható. A Landmannalaugar viszont az egyik olyan hely, ahová el lehet jutni, vonzerői a színes hegyek, amelyek a különböző összetételű vulkáni kőzet és az itt-ott megjelenő növényzet miatt néznek ki így. Kriszta kisrepülőről készült fotója mintha egy grafika lenne, pedig a valóságban is így néz ki ez a hely.

Kehely – Ez az egyik kedvenc képünk, teljesen szürreális ez a látvány, de mit is látunk? A drónnal készült képen a fekete és szürke vulkáni hamuban egy egészen lehetetlen rikító színű hordalékos vízfolyást, amely az óceán felé igyekezett, de valamiben megtorpant. Már csak pár méterre volt a céltól, ha picit lejjebb néznénk a képen, akkor már az óceánt is látnánk.

A folyó szíve – Szintén vízfolyásokat láthatunk az óceán közelében, csak itt teljesen más színek az uralkodók.

Apályzóna – A táj nemcsak a vulkanikus tevékenységek miatt változik folyamatosan, hanem az ár-apály is hatással van rá. Ez a drónos kép a tenger felől készült Reykjavíktól északra, apálykor, amikor a folyókból és vízfolyásokból visszahúzódott a víz, és így nagy területen bukkant elő a homokos meder.

Delta – Ezért érdemes teljesen fentről ránézni erre a tájra, mert így hihetetlenül érdekes, absztrakt "festmények" születhetnek. Az egészen sötét barnás részek homokpadok, a kép bal felső részén a sárga folt pedig már a tengerbe érkező víz. A képen nemcsak a folyó tájformáló hatását láthatjuk, hanem a turisták és pecások járműveinek nyomait is.

Arany és kék – Egy újabb absztrakt festmény Izland egyik folyójáról a sokból. Ezek a víz alkotta szép formák leginkább apálykor mutatják meg magukat.

A hosszú tenger hegyei – A sok absztrakt után jöjjön egy könnyebben értelmezhető fotó, amelyet kisrepülőről készült a Langisjór-tóról és hegyeiről. A tó neve hosszú tengert jelent, ami utal formájára, mivel 20 kilométer hosszú és két kilométer széles. Nemcsak a látószög miatt használ Kriszta drónt és kisrepülőt a fotózáshoz, hanem azért is, mert rengeteg hely másképp meg sem közelíthető. Ez a tó is elég messze van a lakott területektől.

Gleccser puzzle – Ez az a kép, amit segítség nélkül nehezen raktunk volna össze. A képcím persze utal a gleccserre, de mit is kéne látnunk? A koszos egyszínű rész a hordalékos, saras olvadt víz, amelyben a gleccserről leszakadt jégdarabokat láthatunk. Ráadásul a darabokon látszik, ahogy a tiszta vízű jég (kék szín), a vulkáni hamu (fekete) és a hóból lett jég (fehér) rétegződött egymásra az idők folyamán.

Olvadó gleccser – Így már biztosan sokkal érthetőbb. Egészen elképesztőek ezek a fekete-fehér darabok, mintha számítógéppel rajzolták volna ezt a képet. A fotónak emellett van egy szomorú vonatkozása is. Ahogy a világ más részein, sajnos Izlandon is rohamosan olvadnak a gleccserek, jégtakarók. Már 10 éve is járt itt Kriszta, de akkor még jóval magasabb volt ez a jégréteg.

Naplemente Jökulsárlónnál – Bár vízesés ezen sincs, de egy turisták által sokat fotózott helyet is szerettünk volna mutatni. A Jökulsárlón egy nagy gleccsertó Izland déli részén, egészen közel az óceánhoz és az egyetlen autóúthoz, az 1-es főúthoz, amely a sziget szélén megy körbe. Sajnos az utóbbi 10-20 évben nagyon megnőtt a turizmus a szigeten, amely komoly károkat okoz Izland természeti értékeiben. Erről a problémáról korábban már írtunk is. A Jökulsárlónhoz rengetegen mennek, sőt, még hajós túrákat is szerveznek rajta. A tó egyébként Izland legmélyebb tava (284 méter mély), a gleccserek rohamos olvadása miatt a mérete az 1970-es évek óta négyszeresére nőtt.

Türkíz krátertó – Egyértelműen ez az a látvány, amit élőben már kevesebben láthatnak, és ez nem is baj.

Laki – Még mindig Izlandon vagyunk. Ez a vörös szélű kráter gyönyörű és tekintélyt parancsoló. A Laki egy kráterhegy egy Lakagígar nevű hasadékrendszeren. 1783 júniusában kitört, és nyolc hónapig ontotta magából a láva mellett a mérgező gázokat is, amely elszennyezte a talajt. Az izlandiak fele meghalt, az állatállomány és a termény nagy része elpusztult. Ezt éhínség követte és Izland lakossága nemsokára az ötödére esett vissza.

Vulkáni talaj – Ennél a képnél már tényleg nehéz elképzelni, hogy még mindig a Földön vagyunk, inkább gondolnánk egy olyan Marsa, ahol vizet találtak.

Szövet – A vízfolyások elképesztő fonatmintákat alkotnak, a fehér rész a víz, a fekete a vulkáni hamu. Ezt is kisrepülőről sikerült megörökítenie Krisztának.

Kerlingarfjöll – Gyönyörű színek a sziget belsejében. A Kerlingarfjöll egy magashegység Izlandon, és egy igen népszerű turistahely több túraútvonallal. A képen két gyalogoshidat is felfedezhetünk a folyó felett. Egykor nyári síelő hely volt, de ezt 2000-ben beszüntették. Máig is vonzó célpont a környékén található számos hőforrás miatt, épp ezért a hegységet illetve a geotermikus területeket igyekeznek természetvédelmi területté alakítani, egy részük már védett is.

Felföldi szemek – Gyönyörűek ezek a kráterben megmaradt tavak, és érdekes, hogy ennyire más a színük. Bár a vulkáni kőzeteken nem él meg semmi, a porrá tört hamu már annál termékenyebb, amelyen egyből megjelenik a növényzet.

Krátertavak – Ezen a képen jól látszik, hogy a víz körül milyen szépen kap életre a növényzet. A vulkáni kőzettel egyébként érdemes óvatosnak lenni, mert hihetetlenül éles, és még a szőnyegként ránőtt puha növényzetre sem javasolt letérdelni, mert azon is átvághat.

Folyami fák – Az érdekes erezett formát természetesen a víz alakította ki, de itt már teljesen kiszáradt a folyó. Nyomában csak a fekete vulkáni hamu maradt.

Pikkelyek – Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy a képen homokos talaj látható, a fehéren csillogó részek a megmaradt víz. Pedig pont fordítva van, a csillogó rész valójában a nedves homok, a tejfehér pedig a víz. Kriszta ezt is apálykor készítette.

Aurora tükör – Természetesen Izland eléggé északon van ahhoz, hogy a sarki fényt is szépen lehessen látni innen. Ez ráadásul egy 2-3-as erősségű, ami nem is számít olyan intenzívnek, de a Jökulsárlón nevű tó vizében tükröződve duplán pazar látványt nyújthatott élőben.