Mert fürdőzni jó!
Idegsimító meleg vizes fürdőzés a Szent Gellért Gyógyfürdőben 1943-ban
Mert fürdőzni jó!
A balatonfüredi fürdőház 1935-ben
Mert fürdőzni jó!
Egy kisebb fürdőház 1911-ből
Mert fürdőzni jó!
Ezen a hosszú hídon lehetett bejutni, a fürdőházban pedig akár szénsavas cinkádakban meleg fürdőt is lehetett venni. (1932-es felvétel)
Mert fürdőzni jó!
A Margit-fürdőben összesen ötvenkét kádfürdő volt, amelyek közül tíz kettes fürdő. (1880-1890 között készült flvétel)
Mert fürdőzni jó!
A Szent Gellért Gyógyfürdő épülete szecessziós stílusban épült kupolái barokk jegyeket hordoznak. 1937-es felvétel
Mert fürdőzni jó!
A fürdő életének első három órájában már több mint kétszázan élvezték a medencéket, és később is töretlenül népszerű volt, ahogy ezt az 1943-as felvételen is láthatjuk
Mert fürdőzni jó!
A Gellért hullámfürdőjét 1927-ben építették, amelyet a világ első hullámmedencéjeként tartanak számon. 1969-es felvétel
Mert fürdőzni jó!
A Király Gyógyfürdőnek nincs saját forrása, kezdetektől a Szent Lukács fürdő vízbázisából kapja vizét. A törökök szándékosan építették messze a forrásoktól, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítsák a fürdés lehetőségét a várfalon belül. 1958-as felvétel
Mert fürdőzni jó!
Vajon ez hol készülhetett? Ez az a jelenet, amelyet valószínűleg sokan ismertek, hisz rengetegen megörökítettek már. Tipikus fotó a Széchenyi Gyógyfürdőből - sokaknak csak Szecska - ahová nem csak fürdőzni, hanem sakkozni is szívesen járnak. 1973-as felvétel
Mert fürdőzni jó!
A sok budai mellé Pestre is dukált egy fürdő. A Széchenyi fürdő 1913. június 13-án nyitotta meg kapuit, amely népszerűségben anno biztosan a Gellérttel vetekedett, hisz ezen az 1930-as felvételen csak úgy nyüzsögnek az emberek. Ami viszont biztos, hogy a Szecska mára Európa legnagyobb fürdőkomplexuma lett.
Mert fürdőzni jó!
Természetesen a fürdőket előszeretettel látogatták az akkori hírességek is, ezen a képen Hidvégi Valéria, Nagyajtay György és Buttykay Emmi színművészek töltekeznek a Gellért Gyógyfürdőben.
Mert fürdőzni jó!
Emlékeztek a gumiból készült rózsás úszósapkákra? Nos, úgy tűnik, voltak korábban még ennél is furább divatok. Elsőre nem is tűnt fel, csak hogy valami fura ezen a képen, aztán leesett, hogy dauerolt hajat imitáló úszósapkában divatoznak itt egyesek. Mondjuk így legalább tesztelhetik, hogy állna nekik a bodorított frizura. Széchenyi fürdő, 1972
Mert fürdőzni jó!
A Miskolctapolcai Barlangfürdő helyén egykor ez a fából épült fürdőépület állt egy meleg vizű tavon. A kör alakú Tavi fürdőt 1938-ban Szeghalmy Bálint tervei alapján készült, de már 1743-ból vannak leírások, hogy itt már akkor is volt fürdőépület. A képen látható épületet 1969-ben bontották le, helyén ma a barlangfürdő jelképévé vált kagylómedence látható. 1967-es felvétel
Mert fürdőzni jó!
Az Alföldön is akad bőven gyógyfürdő, hajdúszoboszlói az egyik leghíresebb, amely 1927-ben nyitotta meg kapuit a fürdőzni vágyók elött. Az itt látható, 1963-ban készült képen a gyógymedencét még kabinok veszik körbe. Ma már egy modern épület veszi körbe a gőzölgő medencét, az egyszerű fürdőből a 2000-es években pedig egy hatalmas fürdőkomplexum lett Aquaparkkal és mindenféle élményelemmel.
Mert fürdőzni jó!
A Dagály Termálfürdő, amely sokáig Szabadság volt. Vizét egy 1944-ben fúrt kút biztosította, így a Duna medre alatt lelt, és a Duna vizébe elfolyó termálvizet hasznosan tudták használni. 1970 és 2013 között a Széchenyi Gyógyfürdő vizét vezették ide, jelenleg pedig a Béke Kút és a Margitszigeti Magda kút biztosítja a vízellátását. 1959-es felvétel
Mert fürdőzni jó!
Önfeledten pancsolók helyett a Dagályból egy "szárazföldi" tömegjelenetet mutatunk. Jól mutatja ez az 1958-as kép - a dagály népszerűsége mellett -, hogy akkoriban a sport is igen kedvelt tevékenység volt.
Mert fürdőzni jó!
Nem tudunk elmenni a többi budapesti törökfürdő mellett, ha már találtunk róluk régi képeket. A Rudas Gyógyfürdő is több mint 450 éves, és szintén Szokollu Musztafa budai pasa építette, akárcsak a Király fürdőt. Amint látjuk, 1960-ban a villamos még a Gellért-hegy felöli oldalról kerülte meg a fürdő épületét.
Mert fürdőzni jó!
Egy szomorú kép a fürdők életéből. Ahogy sok más fürdő, a Rudas se úszta meg a második világháborút, északi része teljesen megsemmisült, de az eredeti török fürdő itt is sértetlen maradt. A mellette lévő ivókutat viszont még tudták használni, ahogy ezen az 1945-ös felvételen is láthatjuk.
Mert fürdőzni jó!
Így nézett ki 1967-ben a Rudas török-kori medencéje. Hogy miért kapta a fürdő a Rudas nevet, arról megoszlik a kutatók véleménye. Ami biztos, hogy török kori neve „Zöld oszlopos fürdő” volt, amit a ma már nem álló zöld oszlopról kaphatta (a falakba építve még ma is láthatóak a zöld kövek). A név eredetének egyik verziója, hogy a kompkikötő rúdjáról kapta a nevét, más vélemények szerint azonban a környéken élő rácok által használt Rudna ilidzse (ásványos fürdő) névből alakult ki a Rudas elnevezés.
Mert fürdőzni jó!
A Harkányi Fürdő ma már szintén egy hatalmas, modern fürdőkomplexum lett, de 1959-ben még így nézett ki. A fürdő vizét adó gyógyvizes forrást 1923-ban a terület lecsapolása közben fedezték fel, a következő évben pedig a Batthyány család már meg is építtette az első fürdőházakat Harkányfürdőn.
Mert fürdőzni jó!
A fürdőket alapvetően megnyugtatónak érezzük, de ez az 1963-as kép inkább nyomasztó. Mintha egy árvíz árasztotta volna el egy ház udvarát, a lakók pedig elcsigázva várják a mentőcsapatokat. Pedig ez a kor egyik legnépszerűbb fürdője, a Lukács. Ma már persze nem így néz ki, sokkal modernebb és idegsimítóbb a fürdő kinézete.
Mert fürdőzni jó!
Ez is a Lukács Gyógyfürdő, annak is az úszómedencéje 1967-ből, amely szintén hozza az udvaros fílinget. A XII. században a fürdő helyének környékén betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok éltek, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le ide, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is volt itt fürdő, de a feltörő források energiáját főként lőporgyártásra és a gabonaőrlésre használták az itt működő malomban. Buda visszafoglalása után 1884-ben Palotay Fülöp vásárolta meg a fürdőt, majd átalakíttatta, és felépült a gyógyszálló is.
Mert fürdőzni jó!
Nem csak a Balatonnál voltak egykor hideg vizes fürdőházak. A Tisza partján is épült, például Szegednél, ahogy ezt ez az 1929-ben készült fotó is bizonyítja.
Mert fürdőzni jó!
A Rác gyógyfürdővel zárjuk összeállításunkat, amely sajnos még mindig várja az újranyitást. A fürdő központját itt is egy csodaszép török kori medence adja, amely ezen az 1960-as képen elég ramaty állapotban van. A második világháborúban súlyosan megrongálódott fürdőt e fotó készülte után renoválták és 1965-ben megnyitották, de az állapota ez utána is romlott. 2002-ben zárták be újra, és bár gyönyörűen felújították, de jogi hercehurcák miatt azóta se nyitott meg újra, állapota pedig ismét felújításokat igényel. 2022-ben a jogi akadályok elvileg elhárultak, és most már reméljük, hogy hamarosan élvezhetjük végre ennek a gyönyörű fürdőnek is gyógyító erejét.
Mert fürdőzni jó!
Idegsimító meleg vizes fürdőzés a Szent Gellért Gyógyfürdőben 1943-ban
A balatonfüredi fürdőház 1935-ben
Egy kisebb fürdőház 1911-ből
Ezen a hosszú hídon lehetett bejutni, a fürdőházban pedig akár szénsavas cinkádakban meleg fürdőt is lehetett venni. (1932-es felvétel)
A Margit-fürdőben összesen ötvenkét kádfürdő volt, amelyek közül tíz kettes fürdő. (1880-1890 között készült flvétel)
A Szent Gellért Gyógyfürdő épülete szecessziós stílusban épült kupolái barokk jegyeket hordoznak. 1937-es felvétel
A fürdő életének első három órájában már több mint kétszázan élvezték a medencéket, és később is töretlenül népszerű volt, ahogy ezt az 1943-as felvételen is láthatjuk
A Gellért hullámfürdőjét 1927-ben építették, amelyet a világ első hullámmedencéjeként tartanak számon. 1969-es felvétel
A Király Gyógyfürdőnek nincs saját forrása, kezdetektől a Szent Lukács fürdő vízbázisából kapja vizét. A törökök szándékosan építették messze a forrásoktól, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítsák a fürdés lehetőségét a várfalon belül. 1958-as felvétel
Vajon ez hol készülhetett? Ez az a jelenet, amelyet valószínűleg sokan ismertek, hisz rengetegen megörökítettek már. Tipikus fotó a Széchenyi Gyógyfürdőből - sokaknak csak Szecska - ahová nem csak fürdőzni, hanem sakkozni is szívesen járnak. 1973-as felvétel
A sok budai mellé Pestre is dukált egy fürdő. A Széchenyi fürdő 1913. június 13-án nyitotta meg kapuit, amely népszerűségben anno biztosan a Gellérttel vetekedett, hisz ezen az 1930-as felvételen csak úgy nyüzsögnek az emberek. Ami viszont biztos, hogy a Szecska mára Európa legnagyobb fürdőkomplexuma lett.
Természetesen a fürdőket előszeretettel látogatták az akkori hírességek is, ezen a képen Hidvégi Valéria, Nagyajtay György és Buttykay Emmi színművészek töltekeznek a Gellért Gyógyfürdőben.
Emlékeztek a gumiból készült rózsás úszósapkákra? Nos, úgy tűnik, voltak korábban még ennél is furább divatok. Elsőre nem is tűnt fel, csak hogy valami fura ezen a képen, aztán leesett, hogy dauerolt hajat imitáló úszósapkában divatoznak itt egyesek. Mondjuk így legalább tesztelhetik, hogy állna nekik a bodorított frizura. Széchenyi fürdő, 1972
A Miskolctapolcai Barlangfürdő helyén egykor ez a fából épült fürdőépület állt egy meleg vizű tavon. A kör alakú Tavi fürdőt 1938-ban Szeghalmy Bálint tervei alapján készült, de már 1743-ból vannak leírások, hogy itt már akkor is volt fürdőépület. A képen látható épületet 1969-ben bontották le, helyén ma a barlangfürdő jelképévé vált kagylómedence látható. 1967-es felvétel
Az Alföldön is akad bőven gyógyfürdő, hajdúszoboszlói az egyik leghíresebb, amely 1927-ben nyitotta meg kapuit a fürdőzni vágyók elött. Az itt látható, 1963-ban készült képen a gyógymedencét még kabinok veszik körbe. Ma már egy modern épület veszi körbe a gőzölgő medencét, az egyszerű fürdőből a 2000-es években pedig egy hatalmas fürdőkomplexum lett Aquaparkkal és mindenféle élményelemmel.
A Dagály Termálfürdő, amely sokáig Szabadság volt. Vizét egy 1944-ben fúrt kút biztosította, így a Duna medre alatt lelt, és a Duna vizébe elfolyó termálvizet hasznosan tudták használni. 1970 és 2013 között a Széchenyi Gyógyfürdő vizét vezették ide, jelenleg pedig a Béke Kút és a Margitszigeti Magda kút biztosítja a vízellátását. 1959-es felvétel
Önfeledten pancsolók helyett a Dagályból egy "szárazföldi" tömegjelenetet mutatunk. Jól mutatja ez az 1958-as kép - a dagály népszerűsége mellett -, hogy akkoriban a sport is igen kedvelt tevékenység volt.
Nem tudunk elmenni a többi budapesti törökfürdő mellett, ha már találtunk róluk régi képeket. A Rudas Gyógyfürdő is több mint 450 éves, és szintén Szokollu Musztafa budai pasa építette, akárcsak a Király fürdőt. Amint látjuk, 1960-ban a villamos még a Gellért-hegy felöli oldalról kerülte meg a fürdő épületét.
Egy szomorú kép a fürdők életéből. Ahogy sok más fürdő, a Rudas se úszta meg a második világháborút, északi része teljesen megsemmisült, de az eredeti török fürdő itt is sértetlen maradt. A mellette lévő ivókutat viszont még tudták használni, ahogy ezen az 1945-ös felvételen is láthatjuk.
Így nézett ki 1967-ben a Rudas török-kori medencéje. Hogy miért kapta a fürdő a Rudas nevet, arról megoszlik a kutatók véleménye. Ami biztos, hogy török kori neve „Zöld oszlopos fürdő” volt, amit a ma már nem álló zöld oszlopról kaphatta (a falakba építve még ma is láthatóak a zöld kövek). A név eredetének egyik verziója, hogy a kompkikötő rúdjáról kapta a nevét, más vélemények szerint azonban a környéken élő rácok által használt Rudna ilidzse (ásványos fürdő) névből alakult ki a Rudas elnevezés.
A Harkányi Fürdő ma már szintén egy hatalmas, modern fürdőkomplexum lett, de 1959-ben még így nézett ki. A fürdő vizét adó gyógyvizes forrást 1923-ban a terület lecsapolása közben fedezték fel, a következő évben pedig a Batthyány család már meg is építtette az első fürdőházakat Harkányfürdőn.
A fürdőket alapvetően megnyugtatónak érezzük, de ez az 1963-as kép inkább nyomasztó. Mintha egy árvíz árasztotta volna el egy ház udvarát, a lakók pedig elcsigázva várják a mentőcsapatokat. Pedig ez a kor egyik legnépszerűbb fürdője, a Lukács. Ma már persze nem így néz ki, sokkal modernebb és idegsimítóbb a fürdő kinézete.
Ez is a Lukács Gyógyfürdő, annak is az úszómedencéje 1967-ből, amely szintén hozza az udvaros fílinget. A XII. században a fürdő helyének környékén betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok éltek, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le ide, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is volt itt fürdő, de a feltörő források energiáját főként lőporgyártásra és a gabonaőrlésre használták az itt működő malomban. Buda visszafoglalása után 1884-ben Palotay Fülöp vásárolta meg a fürdőt, majd átalakíttatta, és felépült a gyógyszálló is.
Nem csak a Balatonnál voltak egykor hideg vizes fürdőházak. A Tisza partján is épült, például Szegednél, ahogy ezt ez az 1929-ben készült fotó is bizonyítja.
A Rác gyógyfürdővel zárjuk összeállításunkat, amely sajnos még mindig várja az újranyitást. A fürdő központját itt is egy csodaszép török kori medence adja, amely ezen az 1960-as képen elég ramaty állapotban van. A második világháborúban súlyosan megrongálódott fürdőt e fotó készülte után renoválták és 1965-ben megnyitották, de az állapota ez utána is romlott. 2002-ben zárták be újra, és bár gyönyörűen felújították, de jogi hercehurcák miatt azóta se nyitott meg újra, állapota pedig ismét felújításokat igényel. 2022-ben a jogi akadályok elvileg elhárultak, és most már reméljük, hogy hamarosan élvezhetjük végre ennek a gyönyörű fürdőnek is gyógyító erejét.