A sebesen hömpölygő Sonkolyos-patak partját szártalan kankalinok sokasága díszíti, amelyeket magas nektártartalmuk miatt szívesen látogatják a méhek és a lepkék is

A Révi-szoros 5 km hosszan kígyózik Rév és Vársonkolyos között, melyben a gyors folyású Sebes-Körös mellett 1870 óta robognak vonatok Nagyvárad és Kolozsvár között. Az addig nehezen vagy egyáltalán nem járható völgy szépségeit innentől egyre többen csodálhatták meg, igaz, sok évig csak a vonat ablakából.

A Zichy-cseppkőbarlanghoz tartó kis túránkat innen indítottok, Rév déli csücskétől, ahol a kocsival érkezők a hídon átkelve parkolhatnak le. Itt több táblán is olvashatunk a Király-erdő-hegységről és tájékozódhatunk az innen induló turistautakról.

Kilátás a hídról, jobb oldalon az említett parkoló, szemben pedig a szoros bejárata. A Révi-szorost Erdély kapujának is hívták, hiszen a magas hegyek és sziklák övezte Erdélyi-medence és az Alföld között sokáig a szoros és a benne robogó Sebes-Körös jelentette az egyetlen „járható” kapcsolatot.

Így néznek ki errefelé a turistautak jelzései. Túraösvényen keresztül 2 km az út a hegyen át a barlangig

Mi azonban a sokak által választott „völgytúrán” indultunk el, a vonatsínek mellett. Jelenleg gyors- és személyvonatok is közlekednek itt, bár nem olyan sűrűn, de mindenképp odafigyelve tegyétek meg ezt az utat, ha ti is ezt választjátok.

Hatalmas sziklák mellett haladunk el, a szoros bejáratától nem messze pedig egy ablakokkal ellátott építményt fedezhetünk fel. A kőtorony az egyike annak a négy sóvám-toronynak, amely Bihar földjét őrízte, és legfőbb funkciója az volt, hogy innen figyelték a folyó kereskedelmi forgalmát.

A tornyot a 13. században építették, három irányba néző ablakából az egész szurdok belátható. Elnevezéséből kitalálható, hogy a folyó legfőbb kereskedelmi áruja az erdélyi bányákból származó só volt. A torony mögött a szikla belsejében egy barlang található, ahol a vámként elszedett árut tartották. Egy legenda szerint pedig egy sárkány is élt a barlangban.

Több Via Ferrata útvonal is vár minket a Révi-szorosban.

Az egyik szikla aljánál hatalmas tavat találunk, amelyhez kis ösvények is levezetnek a vasúti sínek mellől. A Feneketlen-tónak nevezett vízállás egy forrásláp, amelyet egy a sziklából kitörő kis vízesés is táplál. Látványban igazi vadregényes hely a sok vízbe dőlt fának köszönhetően.

A vízben sok békapetecsomót is láttunk, amelyekből, ha minden jól megy, sok kis erdei béka születik majd.

Az erdő alja tavaszi virágoktól pompázik, itt most a nálunk is ismert odvas keltike virított lila és fehér változatban is. A Király-erdő védettségét gazdag élővilágnak köszönheti, melyek közt nagyon sok az egyedi és ritka faj. Növények közül többek közt megtalálható itt a magyar nőszirom, a tátogó kökörcsin, a Jósika-orgona és a mezei üröm is.

Sajnos a vasútnak vannak áldozatai is. Mi emberek tudunk figyelni a közeledő veszélyre, de az itt élő állatok nem mindig ilyen szerencsések. Több elpusztult békát és valószínűleg a vonattal való ütközéstől kótyagos fenyőrigót is találtunk a síneken. Pedig ezen a természetvédelmi területen számos ritka és különleges, védett hüllő és kétéltű él, mint a pettyes gőte, a közönséges tarajosgőte, vagy a sárgahasú unka.

Madarak közül pedig megtalálható itt például a szirti sas, az egerészölyv és a hamvas küllő is, mi pedig sok hegyi billegetőt és fenyőrigót is láttunk. És természetesen a képen látható vízirigóból is láttunk jó párat a gyorsan robogó Sebes-Körösön és a környék hegyi patakjaiban. Szerencsére belőlük több százan is vannak még ezen a vidéken. Az egyik, fiókáikat nevelő vízirigópárról készült anyagunkat ide kattintva nézhetitek meg.

A vasút alagutakon is áthalad, itt a sínek mellett járdákat betonjárdákat alakítottak ki a gyalogosoknak, de jobb, ha inkább megvárjuk, míg áthalad a vonat, és csak azután megyünk be.

Nem kell majd sokat várnunk, hisz ez az alagút is mindössze csak 32 méter hosszú

A 209 km hosszú Sebes-Körös a kalotaszegi dombvidéken, Körösfő falutól nem messze ered. Sárvásár és Bánffyhunyad érintése után pedig a Király-erdő-hegységbe érkezik, majd a Kis-Sebes és a Dregán egyesülésével már valódi folyóként folytatja útját. A Révi-szoroson átvágva nyugat felé siet tovább, majd Nagyváradon keresztülfolyva Körösszeg után belép Magyarországra. Áthalad a Kis-Sárréten, majd Körösladánytól délnyugatra fut össze a Kettős-Körössel, ahonnan már Hármas-Körösként folyik tovább.

A vonatok vezetői tudják, hogy itt sokan a sínek mentén túráznak, így dudálva jelzik érkezésüket.

A Király-erdő-hegységben barnamedvével, hiúzzal, de akár vidrával is találkozhatunk.

A túlparton egyszer csak egy hatalmas vízesést láthatunk. Ez azt jelenti, hogy hamarosan a barlanghoz érünk, az ugyanis a vízesés mögött található. A Sebes-Körösbe nagy robajjal megérkező vízesést a Styx-patak táplálja, amely a föld alatt, a barlangon keresztül robog át.

A túlpartra egy hídon átkelve tudjuk megközelíteni a barlang bejáratát, amelynek bejárását csak vezetővel tudjuk megtenni. Természetesen mi is megnéztük a Zichy-barlangot, a csodálatos cseppkőbarlangról készült képeket és élményeket ide kattintva nézhetitek meg.

És az ok, ami miatt csak vezetővel lehet bemenni, azok ezek a kis bőregerek. A Király-erdő többek közt a denevérek miatt is nagyon értékes természetvédelemi szempontból. A terület árnyékos erdőiben, a barlangokban, a sziklamélyedésekben, repedésekben, szűk hegyi szorosokban, völgyekben számos denevérfaj él, például a Blasius-patkósdenevér, kis patkósdenevér, hosszúszárnyú denevér, közönséges denevér, de a képen látható nagy patkósdenevérekből is hatalmas állományok találhatóak a környéken.

A sziklafalakon sok helyen izgalmas látványt nyújt a már elszáradt növényzet zuhatagszerű takarója a frissen növő üde növényzettel.

Ugorjunk egyet, és irány Vársonkolyos! Egészen pontosan a határa, ahonnan ez a kép készült, amelyen a szomszédos falu, Körösbánlaka házai láthatóak, háttérben az Erdélyi-középhegység magaslataival.

Vársonkolyosból dél-nyugati irányba kifelé haladva az Izbandis vagy Sonkolyos-patak mentén hangulatos tájképek várnak, amelyek fotóért kiáltanak. A sebesen vágtázó patak mellett egy jámbor tekintetű kutyus figyelte, minden léptemet.

Vársonkolyos központjától fél órás sétára találjuk a patak forrását, az Izbandis-, azaz Győzelem-vízkitörést. A gyönyörű türkízkék szín hihetetlen mélységet rejt. Románia második legnagyobb vízkitörése kb. 100 m mély, amely összeköttetésben van az Izbandis-barlanggal, amelyet a szikla rejt. A barlang kizárólag barlangászok által látogatható, az elképesztő mélységű forrás pedig igazi kihívás a búvároknak.

A vízkitörés átlagos hozama 100-200 liter/másodperc, de heves esőzésekkor akár 3000 liter fölötti is lehet, ilyenkor pedig a víz akár egy méter magasra is feltörhet, mint egy szökőkút, ezért us kapta a Győzelem nevet. Sajnos áldozatai is vannak a mélységnek, Halasi Gábor magyar búvár és barlangász 1984-ben halt meg itt, amikor egyedül merült a még feltárás alatt álló barlangrendszerben (szifon)ra hasonlít, ez is oka annak, hogy a helybéliek Győzelemnek nevezték el.

A forrás mellett több, hazánkbó is ismert tavaszi virágot talátunk, itt egy kecsesen bókoló pirosló hunyor látható, egy kinyílt és egy még bimbós virággal.

Egy kis segítséggel sikerült ezt is beazonosítani, ugyanis még bimbós állapotban nem találkoztam nemes májvirágokkal, ezek pedig azok.

Az Izbandis forrásból feltörő kristálytiszta víz sebesen robog be Vársonkolyosba, majd a Sebes-Körösbe ömlik.

Elindulva a Sebes-Körös folyásirányával szembe, a Vársonkolyosi-szorosban hihetetlen kanyarokat tesz a folyó. A szorosban található Közép-Európa egyik leghosszabb, több mint 50 kilométeres járata, a Szelek barlangja, és a hatalmas bejáratú Nagy Magyar-barlang is, ahová épp igyekszünk.

A Nagy Magyar-barlangot is csak vezetővel lehet meglátogatni, bejáratához pedig a Sebes-Körös felett egy függőhídon lehet átmenni.

A barlang bejárata egy hatalmas kanyarban található. A Nagy Magyar-barlang a természeti értékein felül őseink több ezer éves titkait őrzi. Természetesen ezt is megnéztük, az erről készült képes cikkünket itt nézheted meg.

A barlang bejáratával szemben kemping és egy sziklamászók számára kijelölt sziklafal is található, ahol most is sokan gyakoroltak.

A Sebes-Köröst itt-ott apró szigetek is tarkítják.

Búcsúzunk Erdély kapujától, a két lélegzetelállító szorostól, barlangoktól, és a Sebes-Körös állandóan hangos, de megnyugtató morajlásától.