A békák tavasz elején, de ha az időjárás engedi, már február végén előjöhetnek a telelőhelyekről, és az első petecsomók már március közepén megjelenhetnek a vizekben. Hazánkban 18 kétéltűfaj él és mind védett.

Gyepi békák a petetengerben. A szaporodási időszakban a hímek a kisebb erdei dagonyákat egészen ellephetik. A hímek bőre a párzási időszakban megduzzad, acélszürkés lesz, a nőstények bőre pedig szemölcsössé válik.

A barna varangyra ivari kétalakúság jellemző, ami az állatok méretén is látszik, a nőstények nagyobbak, hosszuk 8-11 cm, míg a hímeké 5-8 cm közötti. A nőstény a petéket kétsoros, több méteres zsinórban rakja le, és vízben álló növényekre tekeri rá. A petezsinórban akár 10 ezer pete is lehet, amelyekből 2-3 hét alatt fejlődnek ki az ebihalak.

A szaporodás során előfordul, hogy egy barna varangy nőstényre egyszerre sok hím kapaszkodik rá, és ez akár a nőstény pusztulását is okozhatja.

A barna varangyokra jellemző, hogy ugyanahhoz a víztérhez térnek vissza szaporodni, ahol maguk is átalakultak, és ennek érdekében nagy távolságokat is képesek megtenni.

Kocsonyás petecsomó a víz alatt. A peték a 1-2 milliméteres fekete gömbök, amelyeket vastagabb, többrétegű burok vesz körül. Ez a szikanyag, amely a kis ebihalak számára még pár napig táplálékforrás jelent, a petecsomók felszínén megtapadó algákkal együtt.

Az erdei béka a hazai erdők jellegzetes faja, erős hátsó lábaival akár 1-2 méteres ugrásokra is képes. A szaporodási időszak esetükben korán kezdődik, de akár április közepéig is elhúzódhat.

Miközben még tavaszi hózáporok festették fehérre a fákat, az erdei békák ovális petecsomói már megjelentek ebben a börzsönyi keréknyomban. Egy petecsomóban több száz, de akár több ezer pete is lehet.

Az erdei béka nőstények többnyire egy petecsomót raknak le, amelyet vízbe nyúló ághoz, vízinövény szárához rögzítenek. Lerakás után a peték kocsonyás burka vizet vesz fel és megduzzad, a csomó végső mérete akkora lehet, mint egy kisebb labda.

A gyepi béka erőteljes, nagy termetű, hossza a 10 centimétert is elérheti. A mellső lába erősebb, a hátsó rövidebb, az orra tompább, mint erdei rokonának.

A gyepi béka nálunk viszonylag ritkának számít, ugyanis itt éri el elterjedésének déli határát. Magasabb hegyekben, hűvös patakvölgyekben fordul elő, például az Északi-középhegységben, a Pilisben, Visegrádi-hegységben, a Mecsekben, valamint az Alpokalján.

Az év nagy részében a mocsári béka hímek barnák, de a szaporodási időszakban gyönyörű égszínkék nászruhát öltenek és nagy tömegben gyűlnek össze a szaporodóhelyeken.

A mocsári béka jellemzően alföldi területeken, holtágakban, ártéri ligeterdőkben, nedves réteken, lápokban fordul elő.