Január 20-án lenne száz éves dr. Sterbetz István nemzetközi hírű ornitológus, vadász-és szépíró. Neve elválaszthatatlanul összefonódott a Dél-Alföld természetvédelmével.
Sterbetz István 1924. január 20-án született a Békés megyei Nagyszénáson. A Dél-Alföldön, szülőföldjén nagy szerepe volt a védett területek kialakításában.
A gimnáziumot Szarvason végezte, majd 1946-ban Debrecenben szerzett agrármérnöki diplomát. 1947-től a szegedi tudományegyetemen folytatta tanulmányait biológia–földrajz szakon, ahol részt vett az Általános Állattani Tanszék háború utáni újjáélesztésében. 1963-ban került a Madártani Intézetbe, ahol – időközben igazgatóként is –, 1983-as nyugdíjazásáig munkálkodott.
A Délkelet-Alföld természetvédelmi főfelügyelőjeként Békés és Csongrád megyék természetvédelmének szervezése vált fő feladatává. Munkásságának eredménye lett többek között Kardoskút, Tótkomlós-Pitvaros, a Tatársánc, a Szabadkígyósi és a Dévaványai Tájvédelmi Körzetek, a Túzoktelep, a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület – tehát a későbbi Körös-Maros Nemzeti Park egységeinek – létrehozása.
Számtalan előadása, publikációja fontos szakmai forrása a hazai természetvédelmi tevékenységnek. Munkásságát többek között Pro Natura emlékéremmel, Herman Ottó-díjjal, a Magyar Vadászkamara és a Magyar Vadászati Védegylet Arany Érdemkeresztjével, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el.
A Körös-Maros Nemzeti Park oldalán prof. dr. Faragó Sándor akadémikus, Sterbetz István egykori tanítványa, barátja emlékezik a "dél-alföldi természetvédelem atyjára". A megemlékezést itt tudjátok elolvasni.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
