A Dunakanyar szomszédságában, a Börzsöny hegyvidékének nyugati lábánál fekvő, látnivalókban gazdag település, Nagybörzsöny határából Nagyirtásra kapaszkodó kisvasút ünnepnapját minden év októberének első szombatján tartják.
A nagybörzsönyi kisvasúthálózat 1908-tól épült ki a letermelt faanyag elszállítására, 1912-ben Szob és a Csák-hegyi kőbánya között kőszállítási céllal fektettek le síneket. Az Ipolypásztóhoz kapcsolódó nagybörzsönyi hálózat Trianon után nagyvasúti kapcsolat nélkül maradt, ezért az erdőbirtokos esztergomi érsekség 1922-24 között, a 420 m magas Vízválasztó (Nagyirtás) nyergén át összekötő vonalat épített Kisirtás és a Csák-hegyi kőbánya (Szob) között.
A szintkülönbséget a Tolmács-hegy oldalában csúcsfordítópár építésével, Nagyirtás és a Bezina-völgy között merész hajtűkanyarokkal küzdötték le. Az államosítás után 1957-ben Kisirtásról levezették a síneket Nagybörzsönybe. 1969-ben a Nagybörzsöny-Nagyirtás szakaszon az erdőgazdaság szezonális, hétvégi személyforgalmat vezetett be. 1976-ban Nagyirtás és a Csák-hegyi kőbánya között megszűnt a teherszállítás, azóta itt a sínek eltűntek…
1992-ben a nagybörzsönyi és a szobi vonalrész is megszűnt. 1996-ban a térség önkormányzatai közalapítványt hoztak létre a Szob-Nagybörzsöny kisvasút turisztikai célú helyreállítása érdekében. A települések összefogtak a kisvasútbarátokkal, a természetjárókkal, a Börzsöny környezetbarát turizmusáért tenniakaró civilekkel - először a legépebben megmaradt Nagybörzsöny-Nagyirtás szakasz megmentéséért, turisztikai hasznosításáért. Erejüket a média rokonszenve mellett megsokszorozta az, hogy minden érdekelt szerv, minisztérium (pl. az 1997-ben alakult Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a GM, az FVM stb.) elvileg támogatta a felújítást.
A nagybörzsönyi kisvasút kezelői joga 1 Ft-os, jelképes összegért 1998. március 16-án az Ipolyerdő Rt.-től a település önkormányzatához került. 1997 és 2001 között számos akadályt leküzdve, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és több minisztérium támogatását megszerezve minden feltétel összeállt a felújítás megkezdéséhez.
2000-ben a hazánkban utolsóként fennmaradt csúcsfordítós (hegyoldali, tolt menetű szintkülönbség-lekűzdő mód) Kisirtás-Nagyirtás vonalrészt ipartörténeti műemlékké nyilvánították.
A legszükségesebb helyreállítások, a hidak újjáépítése után a Nagybörzsöny-Nagyirtás szakasz újraindítására nagy, közös sikerként 2002. szeptember 7-én került sor. A kedvező forgalmi tapasztalatok új lendületet adtak. 2003-ban a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány és az érintett önkormányzatok a PEA-ROP (Pályázatelőkészítő Alap - Regionális Operatív Program) keretében összeállították „A Szob-Nagybörzsöny kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállítása” c. pályázatot. Szob önkormányzata vállalta a beadását - nyertesnek bizonyult! Az I. ütemben a Szob-Márianosztra szakasz teljes újjáépítésére nyílt lehetőség, a használatba vételi engedélyt követően 2009 nyarán üzembe állt.
Útvonala:
Nagybörzsöny területe már az őskortól kezdve lakott, a falu neve 1108 körül Bersun formában jelent meg az oklevelekben. A környék nemesfém-bányászata a XII. sz.-ban kezdődött, 1417-ben Zsigmond a településnek bányajogot adott, 1439-ben bányavárosként emlegették. A török időkben elnéptelenedett, de a XVIII. sz.-ban - a bányák kimerülése után - már mezővárosként ismert. A XIX. sz. végén a filoxéra elpusztította szőlőit. A látnivalókban gazdag település számára egyre inkább a turizmus kiszolgálása jelenti a jövőt.
Látnivalók:
ˇ Árpád-kori, román stílusú Szent István templom
ˇ gótikus eredetű, toronytalan r. k. Bányásztemplom
ˇ XVIII. sz.-i klasszicista evangélikus templom
ˇ későbarokk Szent Miklós plébániatemplom
ˇ tájház (XVII. sz.-i bányagazdaház)
ˇ XIX. sz.-i vízimalom (ma múzeum)
ˇ régi pincesor
A kisvasút Nagybörzsöny határából, az egykori fatelep melletti erdei tisztásról indul. A szerelvény mintegy 4 km-t a Hosszú-völgyben, csörgedező patak mentén, bükkösök, tölgyesek, tisztások között zakatol, majd felér a három völgy találkozásánál fekvő erdei turistaháztelep, Kisirtás rétjére.
Az innen induló turistautak többek között a Nagy-Hideg-hegyre és a Kisinóci turistaházhoz vezetnek. A hajdani Kereszt-völgyi szárnyvonal helyének kitisztításával pompás kerékpárutat lehetne kialakítani.
A kis szerelvény mögött átállítják a váltót, a vonat tolt menetben 600 m-t kanyarog a Tolmács-hegy árnyas oldalában. Ez a pálya különleges, műemlékké nyilvánított szakasza.
A Börzsönyben a szintkülönbséget több helyen ún. csúcsfordítók építésével küzdötték le a vasútépítők, sajnos csak ez az egy maradt fenn - utolsóként - egész Magyarországon. Hasonló műszaki megoldású hegyivasúttal legközelebb Szlovákiában, a Beszkidekben, a lengyel határ mellett találkozhatunk (Vychylovka-Kysucka erdei múzeumvasút).
A tolmács-hegyi csúcsfordítótól - most a mozdony előtt váltanak - ismét előre folytatódik a kalandos kisvonatozás. A hegyoldalból a völgy felé letekintve jól látszanak a cikk-cakk pályaszakaszok. Egy kanyar után - ha megbontanák a zárt erdőt - pompás kilátást kapnánk Kisirtás katlanjára. A pálya kétszer metszi a Kisirtáspuszta-Nagyirtáspuszta földutat, a keresztezések között hatalmas, patkó alakú kanyarban kapaszkodik a mozdony. Egy kitérőn át, néhány fenyő alatt elcsattogva felér a vonat a 420 m magasan, sűrű lucfenyves mellett fekvő jelenlegi végállomásra, Nagyirtásra (tisztás; esőház, pihenőhely).
A szélrózsa minden irányába hívogató turistautakon Márianosztrára, a Nagy-Koppány gyepes csúcsára, a Hosszú-bércen át Nagybörzsönybe, a dunakanyari kilátással kecsegtető Sós-hegy csúcsára, de a Kisinóci turistaház érintésével akár Királyrétre, a Börzsöny másik, kismarosi kisvasútjának végállomására is el lehet jutni. A legkényelmesebbek a Szent Orbán Erdei Wellness Hotelhez sétálhatnak.
2008 júniusában a kormány a Szob-Nagybörzsöny kisvasút teljes rekonstrukcióját kiemelt projektként nevesítette, így a II. ütem, a Márianosztra-Nagyirtás vonalrész helyreállítása, a Nagyirtás-Nagybörzsöny szakasz teljes pályafelújítása, a projekt befejezése karnyújtásnyi távolságra látszott… Sajnos a munka megkezdését a projektgazda, Szob önkormányzatának önrész-forrás hiánya, ill. a jegyárbevétellel nem fedezhető működési költségek finanszírozásának megszűnése lehetetlenné tette.
2011-ben a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében „Nagybörzsöny és Cierny Balog (Feketebalog) erdei kisvasutak együttműködése, összehangolt turisztikai célú fejlesztése és közös szlovákiai és magyarországi vonzerők kialakítása” címmel benyújtott közös pályázat eredményeként viszont felújításra került a Nagybörzsöny-Kisirtás pályaszakasz.
Dr. Harrach Péter, a térség országgyűlési képviselője által a 2012. évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslata eredményeképpen a nem MÁV és nem erdőgazdasági üzemeltetésű erdei kisvasutak működési finanszírozása - így a nagybörzsönyi kisvasúté is - megoldódott. Bízunk benne, hogy a turisták végre egyszer birtokba vehetik, kirándulásaikba szőhetik a Szob-Nagybörzsöny között újjáépülő, a Börzsönyben, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban kanyargó, vadregényes útvonalú kisvasutat, amely hazánk egyedi, hegyvidéki, ökoturisztikai kínálatának fő attrakciója lesz.
A kisvasút Nagybörzsöny-Nagyirtás szakasza 2012-ben még október végéig, hétvégenként üzemel.
Indulási időpontok Nagybörzsönyből: 10:15, 12:15, 15:00
Indulási időpontok Nagyirtásról: 11:15, 13:15, 16:00
2013-ban Húsvéttól várják a kisvasút és a Börzsöny iránt érdeklődőket.
Információ és különvonat rendelése:
Nagybörzsöny Erdei Kisvasút Nonprofit Kft.
Tel: 70/549-4797 ˇ Fax: 27/378-025 ˇ e-mail: nagyborzsonyiev@gmail.com
web: www.kisvasut.hu/nagyborzsony, www.kisvasut-kiralyret.fw.hu
A kisvasút történetét, útvonalát, a kirándulási lehetőségeket, látnivalókat részletesen
a Börzsöny turistakalauza (Cartographia, 2011) mutatja be.
