1873. augusztus 10-én alakult meg Tátrafüreden - a hasonló egyesületek sorában világviszonylatban hetedikként - az első hazai turista szervezet, a Magyarországi Kárpátegylet.
Létrejöttének érdekessége, hogy azt nem magyar emberek szorgalmazták, annak ellenére, hogy abban az időben már többen is foglalkoztak a turisztikával és a hegymászással, köztük olyanok is, akik valamelyik külföldi egyesület tagjai voltak.
Az érdem első sorban dr. Henrik Wallmann cs. és ki. főtörzs orvost illeti, aki kassai állomásozása során többször is járt a Magas-Tátrában, melynek vadregényessége teljesen elragadta. 1869-ben a Der Tourist I. évfolyamának hasábjain ismertette is a hegységet. E mellett írt a Zipser Bote 1869. évi 20. számában is, melyet a következőképpen zárt:
„Általánosságban s a magyarok különös érdekében kívánatos volna, hogy ezen hegységről levő csekély ismeretek és a jelen vázlatos megismertetés a fiatalabb magyar természetbarátoknál felköltenék az eszmét az iránt, hogy ez idő szerint egy Kárpátegyesület létesíttessék Pesten, mely a kormány támogatása mellett szóval és írásban a magyarországi és erdélyi Kárpátok tudományos és turisztikai feltárását, valamint a könnyebb hozzáférhetőség lehetővé tételét tűzné ki magának, és az Osztrák Alpesi Egyesület mintájára működnék.”
A lelkes szavak hatás nélkül maradtak, de Wallmann nem adta fel. 1871 szeptemberében Gustav Jägerrel, a Der Tourist kiadójával és az Osztrák Turista Klub megalakítójával összefogva felhívást tett közzé, melyet ezer példányban küldtek szét a Kárpátok vidékein, de erre csak hat helyeslő válasz érkezett, az egyik közülük a már hegymászóként is ismert dr. Déchy Móré volt. A másik Zimmermann Gyuláé, aki a késmárki líceum nevében nyilatkozva nem csak helyeselte, hanem tevőlegesen részt is kívánt venni a szervezésben (aki ismeri a magyar turistaság történetét, tudja, hogy annak bölcsője már régi időktől fogva a Magas-Tátrában gyökerezik és erősen kötődik az iskolához). Zimmermann megkapta az ÖAV alapszabályait, és 1872 áprilisában újabb felhívást és aláírási íveket tett közzé, melyek közül egy sem érkezett vissza, csak az ő ívén volt 16 aláírás. A tanév végével átadta az iratokat az igazgatónak, mert elhagyta Késmárkot.
Ebben az évben lépett nyugdíjba őrnagyi ranggal és telepedett le Késmárkon Döller Antal, akit megnyertek az eszme további folytatójának, aki erélyesebben fellépve az aláírásokat rövid idő alatt 100 fölé emelte. 1873. május 11-én összeült egy előkészítő bizottság, május 18-án már készen volt az alapszabály tervezete és megnyerte a magyar kormány helybenhagyását is. Július 4-én kiküldte a belépésre és az alakuló közgyűlésre szóló felhívást, mely augusztus 10-én fog megtartatni Tátrafüreden a kávéházban.
A közgyűlés napjáig 180 tag lépett be, 150-en már be is fizették a tagsági díjukat. A közgyűlés végéig további csatlakozások történtek. Az alapszabályokat néhány módosítással elfogadták, így 250 taggal és 600 forint tagdíjbevétellel megalakult a Magyarországi Kárpátegylet. A tiszti karba elnökké Görgey Gusztáv, alelnököknek Payer Hugó és Schwarz Pál, titkárnak Cserépy Nándor, pénztárosnak Döller Antal, jegyzőnek Grosz Ernő lettek megválasztva, míg a választmány további 18 főből állt össze.
