Vannak helyek, épületek, amelyek első pillanatra megbabonáznak, és nem eresztenek. Még akkor is, ha már üresek és elhagyatottak, ha már külsejükön és belsejükben is rozsda bontott virágot, ha régimódi csönd ül a falaik között. És olyan atmoszférájuk van, hogy egy héttel később is megdobogtatja az ember szívét, amikor felidézi. Budapest egyik legrégebbi törökfürdője ilyen hely. A két éve bezárt Király fürdőben jártunk. Belépsz, és elámulsz.
Bevallom, van egy furcsa kedvtelésem, gyermekkorom óta szeretek elhagyott épületekben sétálni. Van valami vonzó, izgalmas és szívszorítóan melankolikus abban, ahogy a magára hagyott házak, szobák, az ott felejtett tárgyak továbbélnek az enyészetben. A kopott festék alól, a málló vakolatból, a megtört csempékből, a poros repedésekből egyfolytában szivárog a múlt. Elég, ha az ember kinyitja a szemét, és a történelem máris a képébe bámul. Az immáron két éve zárva tartó Király fürdő ilyen erős hangulatú hely, melynek tégláiba ízesült több mint 450 évnyi zord és szép idő.
A Király fürdő kupolás medencecsarnokát a 16. században építették
Nem magunktól tévedtünk a Fő utca 84. szám alá, az Experience Balkan sétáján jártuk be Budapest egyik legrégebbi törökfürdőjének tereit. A választás sem véletlen, a madarak ugyanis azt csiripelték, a fürdő a teljes felújítás megkezdése előtt nem valószínű, hogy kinyitja még egyszer a kapuit. Ami azt jelenti, ha most nem nézzük meg, az elkövetkező két-öt évben nem valószínű, hogy lesz lehetőségünk belépni ebbe a sajátságos időkapszulába, és ezt semmi esetre sem akartuk kihagyni.
Hamam vagy ilidzse?
A Király fürdő építését 1565-ben Arszlán budai pasa kezdte meg, de miután kegyvesztetté vált, és megkapta a szultántól a selyemzsinórt, vagyis kivégezték, utóda Szokoli Musztafa fejezte be 1570 körül. Azzal a nem titkolt céllal jött létre a fürdő a budai várfalon belül egyetlenként, hogy az esetleges ostromok alatt is biztosítva legyen a tisztálkodás lehetősége a török katonák számára, illetve hogy élvezni tudják a fürdőzés jótékony hatásait.
A törökfürdő központi medencéjébe épületbiztonsági okok miatt – a zárt ajtók mögött is – folyamatosan érkezik a víz a Szent Lukács gyógyfürdőből
Mint megtudtuk, a törökfürdőknek két fajtája van: a hamam és az ilidzse. Míg az előbbi gőzfürdő, amiben a vizet melegítik, a másik saját vízforrással rendelkezik, ahol a meleget a hévíz szolgáltatja. Így a Király fürdő a másodikba tartozik, bár saját forrása nincs, vizét kezdetektől a Szent Lukács fürdő vízbázisából kapta. Eredetileg vörösfenyőből készült csatornákon érkezett ide a víz (melynek egy kisebb darabját a fürdőn belül kiállították), ma már zárt csővezetékeken jön, de még mindig a Lukács fürdőből.
Feltehetően török kori vörösfenyőből készült vízvezeték az előtérben
Fürdőélet az oszmán időkben
Túravezetőnk, Nagy Dániel, a Szent Lukács gyógyfürdő vezetője, azt is elmeséli, hogy a török korban a fürdőknek a rituális/szakrális megtisztuláson kívül meglehetősen sokféle funkciója volt. Egyrészt a testi felüdülést szolgálták, másrészt a masszázsokkal, a gőzben ücsörgéssel, a fürdőzés közbeni relaxációval a léleknek is megadták a megnyugvást.
Ezenkívül a fürdőkben szépészeti, kozmetikai szolgáltatásokat, hajfestést, valamint szőrtelenítést is igénybe vehettek nők és férfiak egyaránt.
Ugyanakkor az elzártan élő muszlim nők számára gyakorlatilag ez volt az egyetlen hely, ahol társaságban lehettek. Megbeszélhették ügyes-bajos dolgaikat, beszerezhették a legfrissebb pletykákat, és ha úgy adódott, a fiús anyák pőre valójukban szemrevételezhették leendő menyüket.
Nedves gőz és fényjáték a törökfürdő épületének egyik mellékkupolájában
A nők és a férfiak természetesen külön fürödtek. Ezt kétféle módon oldották meg: vagy úgy, hogy a nagyobb városokban építettek „ikerfürdőket”, elkülönített női és férfirészleggel, vagy bizonyos napokon, esetleg napszakokban csak a nők, más napokon pedig csak a férfiak léphettek be a fürdőbe.
Király, de semmi köze az uralkodóhoz
A fürdő Buda visszafoglalása után a 18. század végéig többször gazdát cserélt, mígnem 1796-ban megvásárolta a König család. Nevük magyarra fordításával (Königsbad ’Király fürdő’) kapta a fürdő mai nevét. Ebben az időszakban alapos felújításon esett át, és ekkor építették hozzá a klasszicista épületszárnyat, amelyben már kádfürdőkkel teli rész is helyet kapott.
A kerengő udvara kültéri dézsával és nőalakot ábrázoló szoborral, amely egykor szökőkútként is működött
A 19. században előtérbe került a közfürdő funkció, és ezeket a kőkádakat előszeretettel bérelték ki budai családok, mivel az otthon fürdés kényelme ekkor ismeretlen volt. (Még a 20. század fordulóján is ritkaság számba ment a fürdővel felszerelt lakás Budapesten.) A források szerint a 19. század második felében nagy népszerűségnek örvendett, külön omnibuszokat indítottak Pestről a budai fürdőkbe, melynek egyik állomása volt a Király fürdő.
A privát kádfürdők a klasszicista épületszárny kerengőjéből nyílnak
A II. világháborúban a klasszicista épületrész bombatalálatot kapott, súlyosan megsérült, de a török kori központi medencecsarnok csodával határos módon csak kisebb károkat szenvedett. 1954 és 1959 között állították helyre a fürdőt, ekkor kapta jelenlegi formáját, és a kellemesen eklektikus stílushoz a második világháború utáni szocialista építészet és „dizájn” is hozzáadott egy csipetnyit.
Szerethetően nosztalgikus
A Királyba belépni, főleg így, hogy kihalt folyosókon, tégláig bontott lépcsőházban, félig nyitott kabinajtók és zárt öltözőszekrények, üres kádfürdők, medencék mellett sétálunk, felér egy masszív időutazással. Érzésre olyan, mintha megállt volna az idő, úgy jó negyven évvel ezelőtt.
Régi csempe, ásványi sóktól rozsdás csövek, ódivatú feliratok. Nem korszerű, nem flancos, és a patinája is megkopott, de ez a régimódi/idejétmúlt hangulat a legtöbb helyen inkább bájos, mint zavaró.
Ahogy belépünk a török időket idéző központi fürdőcsarnok gömbkupolás terébe, arcul vág a párás forróság. Még most is állandóan töltik a Lukácsból érkező közel 50 fokos vízzel a nyolcszög alapú medencét, mert nem lehet tudni, hogy a gőz megszűnésével mi történne a falakkal. Persze fürödni már nem lehet benne. A hőmérséklet olyan boszorkányosan perzselő, hogy másfél perc után rohanva futunk ki levegőért a folyosóra.
A pára nemcsak a látogatókat, az objektívet is megcsapta, pedig 35 fokból érkeztünk
A centrális medence fölötti, felül világítónyílásokkal áttört kupolát falpilléreken nyugvó, csúcsíves hevederek tartják. A nyolcszög kupolacsarnokot a pillérek alkotta fülkék tagolják. Északról három kisebb helyiség csatlakozik hozzá. Ezek a benyílások egykor feltehetően előkelő személyek magánfürdőiként szolgálhattak. A középső helyiség tükörboltozattal, a két szélső gömbkupolával fedett.
A törökfürdők felépítését mutató rajzok az előtérben
Egy törökfürdő épületeinek egyes részei sajátos jelentéssel bírnak. A kupolás tetőszerkezet az égboltot, maga a ház az univerzumot, míg a középen helyet foglaló medence a paradicsomot jelképezi.
Kár lenne veszni hagyni
Az udvaron az egykor télen is használatos dézsa mellett egy 1967-ben állított női szobros szökőkút áll, mely hasonlóan az épülethez, várja, hogy felébredjen Csipkerózsika-álmából, és újra működhessen. Mert bizony az évtizedek múlása erőteljes nyomot hagyott ezen a műemléki fürdőn, és szükségessé vált egy átfogó felújítás, mind a gépészet területén, mind az épület külső homlokzatán és belső tereiben is. A rekonstrukció híre már 2017-ben felröppent, és készültek is koncepciótervek, ám a Covidra hivatkozva a fürdőt bezárták. A felújítás elhalasztódott. Az újranyitás ebben a lerobbant állapotban lehetetlen. Reméljük, egyszer majd az akarat mellé lesz elég pénz is, hogy elkezdődjenek a munkálatok, és a régies, eklektikus hangulatát megőrizve évek múlva egy megújult és szerethető Király fürdőbe léphetünk be.
Táblák és faliratok az előcsarnokban
Az Experience Balkan Nemzetközi Baráti Társaság magyarországi civil szervezete, a Balkán Hív Egyesület hosszú évek óta szervez magyarországi és külföldi kulturális, gasztronómiai programokat, helytörténeti sétákat és élményhétvégéket, valamint gyalog-, kerékpár- és vízitúrákat. Az egyesület elsőként kezdte el a törökfürdő sétákat a fővárosban, többek között a Király fürdő, a Rudas fürdő és az Irgalmasok Veli bej fürdőjének szervezett bemutatását.
A Balkán-félszigetre szakosodott egyesület folyamatosan szervez magyarországi török, szerb, horvát (bunyevác, rác), görög, macedón és egyéb balkáni programokat. A hazai eseményeken túl gyakran szerveznek specifikus kirándulásokat és interkulturális hétvégéket főleg: Koszovóba, Albániába, Szerbiába, Bosznia-Hercegovinába, Macedóniába, Montenegróba és az egész Balkánra. De, voltak már különleges programjaik: Berlinben, Bécsben, és Dél-Olaszország számos városában is.
Céljuk a balkáni népek kultúrájának megismertetése, a kisebbségi kultúrák ápolása, a népek közötti barátságok és a nemzetközi kapcsolatok erősítése. Külföldi programjaik során gyakran találkoznak a szórványban élő magyarsággal is. Programokért és aktualitásokért kattints az egyesület honlapjára és Facebook-oldalára.
