Jó fent lenni. Jó onnan lenézni. A magasból minden szép, vagy legalábbis elég távol van ahhoz, hogy még a csúf is érdekesnek tűnjön. A táj messzire nyújtózik előttünk, a felhők szemmagasságban lebegnek, és az élet, ott lenn, csupán apró mozaikok halmaza. Íme öt hazai kilátó, ahonnan csodaszép látványban lehet részed.
1. Az ország tetején - tévétorony-kilátó (Kékestető)
A hazánk legmagasabb pontján álló tévétorony a Mátra emblematikus építménye. Persze nem a szépsége miatt szeretjük, sokkal inkább a fentről elénk táruló látvány miatt. A torony 1981-ben készült el. Előtte a ma is álló, 1958-ban épült kőtornyot használtak kilátóként. A 176 méteres torony szocreál fogadóteréből lifttel juthatunk a második szinten lévő zárt kilátóba, illetve az egy szinttel magasabban található nyitott kilátóba. Ez utóbbi 45 méter magasan van, így aki ide feljön, az 1059 méteres tengerszint feletti magasságból gyönyörködhet a kilátásban. A második szinten egy presszó is működik, valamint egy 8000 üveget számláló minipalack-gyűjtemény is helyet kapott. A kilátó csak belépőjeggyel látogatható.
2. Egy igazi klasszikus - Erzsébet-kilátó (Budai-hegység)
A János-hegy már régen is közkedvelt célpont volt a természetjárók körében. Tetején eredetileg egy fából készült kilátó állt, de már 1888-tól tervezték egy kőkilátó építését. A munkálatokat végül - anyagi okok miatt - csak 1908-ban kezdhették el. A torony triász időszaki édesvízi mészkőből és homokkőből épült, legfelső terasza 23,5 méter magasan van. A tervezéssel Klunzinger Pál építészt bízták meg, akinek eredeti elképzeléseiben még egy kupolás épület szerepelt. Később Schulek Frigyes átdolgozta a terveket, s a kupola helyére a ma is látható két felső terasz került.
A János-hegy Erzsébet királyné egyik kedvelt kirándulóhelye volt; 1882-ben többször is ellátogatott ide. „Csodálom az embereket - mondta -, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”
Információ: janoshegyikilato.hu
3. Két ország határán - Írott-kő kilátója (Kőszegi-hegység)
A kilátó 1913-ban épült, s két ország területén fekszik. Az osztrák-magyar határ a kilátó közepén halad át. A 883 méteres hegyet németül is ugyanúgy hívják, ahogy magyarul; Geschriebenstein, azaz Írott-kő. Az elnevezés a kilátó közelében található sziklaalakzathoz kapcsolódik, amelyen ma is kivehetők a bevésett (C, B és E) betűk. A feltételezések szerint ezek közigazgatási határt, talán a Batthyány- és az Esterházy-birtokok határvonalát jelölhették. A kilátó, legrövidebb útvonalon, a Hörmann-forrástól, mintegy 2,5 kilométer megtételével, 45 perc alatt érhető el, de Kőszegről, Velemből, Bozsokról és Ausztriából is szép útvonalak vezetnek ide. Mondanunk sem kell, hogy az Országos és a Dél-dunántúli Kéktúra kiindulópontja is itt van.
Információ: naturpark.hu
4. Határtalan panoráma - magas-hegyi kilátó (Zempléni-hegység)
Az 514 méteres Magas-hegyen álló kilátóból Sátoraljaújhely, a Hegyalja, a Bodrogköz és Szlovákia hegyei tárulnak elénk. A kilátóhoz libegővel is feljuthatunk. Az 1332 méteres libegő hazánk leghosszabb ülőszékes pályája, amely sífelvonóként is működik. A kilátótól induló turistautakon felfedezhetjük a Zempléni-hegység szépségeit, az itt található tanösvény pedig 15 táblán mutatja be a hegység természeti és kultúrtörténeti értékeit. A látogatók azonban nem csupán túrázni és síelni tudnak itt, de az extrém kalandoknak is hódolhatnak; négy, különböző nehézségű kalandtúra-útvonalon is kipróbálhatják magukat, továbbá egy bobpályán is lecsúszhatnak.
Bár nem a természet, hanem emberi kéz alkotta, a Megyer-hegyi tengerszem így is lenyűgöző látványt nyújt. Malomkövet bányásztak itt századokon át, majd az idők folyamán csapadékvíz töltötte ki a bányaudvart. A 70 méteres, meredek sziklafalakkal határolt tó legnagyobb mélysége 6,5 méter.
Információ: zemplenkalandpark.hu
5. Futurisztikus látvány a hegytetőn - Csergezán Pál-kilátó (Budai-hegység)
A Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méter magas Nagy-Kopaszon álló kilátó egyedi formájával már önmagában is különleges látvány. Az építmény vörösfenyőből készült, és sűrű lécborításának köszönhetően a feljutás még tériszonyosok számára is csupán könnyed bátorságpróba. A kilátó legfelső szintjéig 100 lépcsőfokot kell leküzdenünk. De megéri, hisz a 18 méteres magasságból gyönyörű a panoráma. Tiszta időben a Mátrától a Pilisen és a Zsámbéki-medencén át, egészen a Velencei-hegységig ellátni. A kilátóhoz Nagykovácsi felől, valamint a Budakeszi és Telki közötti úttól egyaránt kétórás sétával juthatunk el, a Sisakvirág tanösvényen haladva. A 2012-ben létesített tanösvény a Nagy-Kopasz bükköseiben élő farkasölő sisakvirágról kapta a nevét.
A kilátó névadója Csergezán Pál, ismert természet- és vadászfestő, aki többek között Fekete István és Kittenberger Kálmán könyveit is illusztrálta. Élete utolsó éveit Telkiben töltötte. Hamvait a falu közelében húzódó erdőben helyezték örök nyugalomra.
A cikk 2013. novemberében jelent meg a Turista Magazinban.
Kapcsolódó cikkek:
5 hegy, ami megér egy kis szuszogást - I. rész
Öt hazai hegy, ami csak téged vár - II. rész
