Németh Alexandra 2018-ban, első magyarként teljesítette a Seven Summits („Hét hegycsúcs”) kihívásait, azaz feljutott hét kontinens legmagasabb pontjára, illetve nem mellesleg második magyar nőként állhatott a Mount Everest tetején. A Turista Magazinnak mesélt arról, milyen a hegyen lenni, hogyan zajlik a felkészülés egy expedícióra, honnan fakad a magaslatok iránti szenvedélye.
TM: Láttam a videódat, amely a Mount Everest csúcsán készült. Bevallom, összeszorult a torkom, amikor a családtagjaidnak üzentél a világ tetejéről. A napszemüveg miatt ugyan nem láttam a szemeidet, de a hangodból ítélve mintha a könnyeiddel küszködtél volna.
N. A.: Akkor jó, hogy nem láttad a csúcstámadás előtti napon készült pár perces, „elbúcsúzós” beszélgetésemet a szüleimmel! Őszintén bevallom, minden egyes hegyet megkönnyeztem eddig, amikor a csúcsra értem. Pedig már az elsőn, az Elbruszon az arcomra fagytak a könnyek. Amikor ott állok a hegy tetején, leírhatatlan boldogság tör elő belőlem, hosszú hetek és hónapok stressze, izgalma egyszerre buggyan ki.
Az alaszkai Dinali megmászása volt a negyedik a sorban
TM: Mikor és hogyan szippantott be a hegyek világa?
N. A.: Már gyerekkoromban is imádtam síelni és a hegyekben lenni, de igazából akkor ragadott magával a „magashegyi mámor”, amikor 2012-ben egyedül túráztam a Himalájában. Jóval a szezon előtt, március első heteiben jártam ott, még nem volt tömeg a hegyen. Ritkán találkoztam túrázókkal, volt, hogy napokig magányosan róttam a kilométereket, így a körülöttem lévő környezetet teljesen magaménak érezhettem. Csak a hegy és én. Felejthetetlen és felemelő érzés egyszerre, maga a tökéletes szabadság. Aztán a Gokyo-tavak felé vettem az irányt, ahol vihar miatt néhány napig várakoznom kellett, amíg megnyílt a Cho La Pass. Onnan az Everest Base Campbe (EBC) mentem át, majd jó nagy kerülővel lefelé, hogy minden percét tovább húzzam és kihasználjam a Himalája-élménynek. Ekkor még nem is sejtettem, hogy hat évvel később visszatérek az EBC-be, hogy tagja legyek a csúcstámadó csapatnak.
Felkészülés az Everestre
TM: Melyik mászás adta föl számodra a legnagyobb leckét?
N. A.: Mentálisan az Aconcagua volt a legnehezebb. Itt minden a sikeres mászás ellen szólt. Egy négynapos vihar második napján kellett indulnunk a 6962 méteres csúcsra. A rossz idő alaposan megnehezítette az egyénként sem könnyű feladatot. Nem a megszokott útvonalon, de végül csak felértünk a vezetőmmel az Aconcaguára. Az Ama Dablamon is jártam, amely szintén nem nyolcezres csúcs, viszont egy igazán nehéz, technikás hegy, ezért is szerettem volna felkapaszkodni rá még az Everest előtt. A csúcsát körbeölelő függőgleccser komolyan feladja a leckét a mászóknak, és nem is veszélytelen. Az Antarktiszon pedig a hideg volt a legnagyobb kihívás, itt fagyási sérüléseket szereztem az ujjaimon. A legnagyobb tanulság, hogy azóta mindenre, a felszerelésemre, a mozgásomra, még a legapróbb mozdulataimra is nagyon odafigyelek a hegyen.
A teljes interjút a Turista Magazin márciusi számában olvashatjátok.
Született: Komló, 1984. május 19.
Hivatása: marketingmenedzser
Hobbija: hegymászás, fotózás, futás, kerékpározás és a kalandozás minden formája
Seven Summits-mászásai (a Reinhold Messner által kijelölt hetes lista alapján)
Elbrusz (5642 m), Európa - 2014. június 14.
Kilimandzsáró (5895 m), Afrika - 2014. szeptember 14.
Vinson Massif (4892 m), Antarktisz - 2014. december 6.
Denali (6194 m), Észak-Amerika - 2015. június 15.
Aconcagua (6961 m), Dél-Amerika - 2016. január 2.
Puncak Jaya (4884 m), Ausztrália és Óceánia - 2017. március 19.
Mount Everest (8850 m), Ázsia - 2018. május 18.
Ha még többet szeretnél olvasni Alexandráról, a www.alexfineartphotography.com oldalon megteheted, az alex7summits Insta-oldalon pedig követheted is.
</p><p>
MÁRCIUSI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, ELŐFIZETNI PEDIG ITT TUDSZ RÁNK
Kapcsolódó cikkeink:
Hegyek, tájak, emberek - beszélgetés Szendrő Szabolccsal
Messner - az örökös határtúllépő
Hegymászás az inkák földjén - 1. rész
Hegymászás az inkák földjén - 2. rész
