Bár egy ekkora méretű országban ez nem könnyű feladat, a nyomtatott magazinban igyekszünk exkluzív tartalmat létrehozni, azaz olyan túratematikákat és témákat feldolgozni, amellyel máshol nem, illetve kevésbé lehet találkozni. Egyszerre szubjektív és objektív válogatás következik a 2022-es lapszámokból, amelyet szerintem vétek volna kihagyni.
1. A péceli Ráday-kastély
História rovatunk hazánk kastélyait, várait és neves templomait mutatja be, immáron sokadik éve. A rovatot jegyző kolléganőnknek egyre nehezebb a dolga, hiszen Magyarországon is véges számú a szóban forgó épületek száma. A februári lapszámban mégis egy, szerintem sokunknak ismeretlen csodát tudott bemutatni, ráadásul a főváros környékéről. A péceli kastély díszterme, pontosabban annak freskói ugyanis egyedülállók az egész világon. Különlegességüket az adja, hogy fekete-fehérek, illetve a szürke különböző árnyalataiban játszanak. A falfestések Ovidius átváltozásait ábrázolják, és hogy miért éppen ilyen színekben örökítették meg ezeket a jeleneteket, arról a magazinban rántjuk le a leplet. Ha kíváncsi vagy, és az is érdekel, mi köze a Rádayaknak a brit uralkodócsaládhoz, szerezd be februári lapszámunkat!
2. Ismeretlen túraterepen
A Fehér-szék riolittufa képződmény Mátranovák határában
A magazin szerkesztésének egyik fontos elve az, hogy – amennyire lehetséges – viszonylag ismeretlen terepeket mutassunk be. A Mátrától és a Bükktől északra elhelyezkedő vidék a természetjárás szempontjából az ország egyik legnagyobb kincsestára, hiszen nemcsak vadregényes erdőket, klassz túraterepeket, de európai szemmel nézve is különleges geoturisztikai attrakciókat lehet erre találni. 2021-ben bemutattuk a Vajdavár-vidéket, a lényegében ismeretlen középhegységet. 2022. februári lapszámunkban Mátranovákról indultunk, az ország leghosszabb járdáján Mátracserpusztára gyalogoltunk, majd az erdők mélyén a valamikor áldozati oltárként használt Nagy-Lyukas-kő pompás szikláját, valamint a kazári riolittufa-formáció kis testvérét is felfedeztük. Ráadásul majdnem belebotlottunk a híres mátranováki jetibe!
3. A Bátori-barlang titkai
Márciusi lapszámunk tematikus volt: a Barlangok Hónapja kezdeményezésre reflektálva a természetjáróként is élvezhető barlangi élmények nyomába eredtünk, hiszen már a természetjárás nyakkendős úttörői is tudták, hogy semmi máshoz nem hasonlítható, esszenciális természetjáró élmény leereszkedni a Föld gyomrába. Tematikus lapszámunk készítése során bepillantást nyerhettünk az egyébként csak engedéllyel látogatható Bátori-barlangba, amely már csak azért is híres, hiszen a Nagy-Hárs-hegy oldalában nyíló bejárata előtt ezrek túráznak el évente. De a történet ennél jóval többről szól. Ki volt Bátori László, és mit rejt a róla elnevezett, fokozottan védett barlang Budapest népszerű kirándulóhelyén? Bepillantottunk a szürke vasajtó mögé, hogy – kollégánk alaposságának köszönhetően – felfedjük titkait.
4. A faúsztatás emlékei a Börzsönyben
Szokolya-Huta interaktív kiállítás az erdészet (Ipolyerdő Zrt.) Királyréti Kirándulóközpontjában
Azért kis hazánkban lehet még olyan történeteket találni az erdők mélyén, amelyekről – legalábbis teljes egészében –, kevés helyen lehet olvasni. Májusi lapszámunkban egy nagyon kedves és Magyarországon valóban unikális ipartörténeti emléknek jártunk utána, mert a helytörténet és a honismeret szintén fontos szerkesztési alapelvünk, illetve túratematikánk. Kevesek által ismert tény, hogy anno a Börzsöny is otthont adott a magasabb hegyvidékekre jellemző fakitermelési módszernek, amelynek segítségével hazánkban páratlan módon, fél évszázadon át szállították a kivágott fát, majdnem egészen a Dunáig. Érdekes nyomait helyenként a mai napig felfedezhetjük az erdőben, emlékét pedig a földrajzi nevek mellett a Királyréti Kirándulóközpont kiállítása is őrzi.
5. Terény: egy csipetnyi KulTúra
Fent említett májusi lapszámunk egyébként tematikus volt: a jellegzetes, de egyben megfoghatatlan Palócföld egyes, talán kevésbé ismert értékeit mutatta be. Hogy mitől jellegzetes és mitől megfoghatatlan, az remélhetőleg kiderül a lapszámból, de jó példa a Városi Séta rovatunk, amely ezúttal egy apró falut mutatott be. Ha Palócföld és falu, akkor Hollókő, gondolnánk, de mi pont emiatt a legalább annyi műemléki védettségű házzal büszkélkedő Terényt választottuk, s egyben utánajártunk, mit jelent a Cserhát kapcsán manapság gyakran hallott „palóc Toscana” kifejezés. Terény bemutatása jó példa arra is, hogy éreztessük: az ismert látványosságok mögött a helyi kultúrára is igyekszünk mindig rácsodálkozni!
6. Zöldhullám: a sulyom
A természetjárás egyik alapélménye szerintünk a körülöttünk lévő világ és különösen a természet megismerése. Zöldhullám rovatunk pont azzal a céllal készül, hogy a túrázók biológiai ismereteit pallérozza, azaz bemutassa a hazánkban előforduló jellegzetes állatokat, gombákat és növényeket. A rovat egyik legszebb cikke idén a sulyomról szólt: egy olyan, ma már védett növényről, amelyről egyre többen hallanak, a kultúránkban betöltött hagyományos szerepét mégis kevesen ismerik.
7. Vízitúra: a Kis-Balaton
Evezés a Hévízi-csatorna vízén kenuval a Diás-szigeten lévő Fekete István-emlékhelyhez
Nyári lapszámunkban a vízitúrázásra fókuszáltunk, mert bár hazánk sajátos vízrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy csodálatos vadvizeken túrázzunk, ami ezáltal már-már kötelező programnak számít egy vérbeli természetjáró számára, mégis kevés szó esik róla. S nemcsak túrákról írtunk, de megidéztük a mára letűnt, a Tüskevár által megrajzolt mocsári világot is. A Kis-Balatont bemutató cikkünk is azért különleges, mert egy vízitúra farvizén eleveníti fel Fekete István művét, a természetjárás és a kultúra vegyítésével mond újat egy ismert tájról.
8. Az életet adó fák
Ki más legyen a legnagyobb természet- és környezetvédő, ha nem a természet szépségeire rendszeresen rácsodálkozó természetjáró? E szerkesztői elv szellemében, de a történelmi aszály apropóján írtunk két fontos cikket ősszel. Szeptemberi lapszámunk Tudástár rovatának írása arról szól, hogy milyen fontos szerepe van a fáknak a városok élhetővé tételében, különösen a globális éghajlatváltozás közepette. Októberi lapszámunk TOP 10 rovata pedig az erdők, különösen a természetes vagy ahhoz közel álló erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait mutatja be az erdőrezervátumok kapcsán. Tehát mindazon szolgáltatásokat, amelyeken az emberiség jól(l)éte is jelentős mértékben függ.
9. Táj és ember
Nyitott és értő szemmel járni a tájat – ez is fontos szempont a magazin szerkesztése során. A természetjáró igenis legyen kíváncsi a térségek arculatára, azok változására, a táj karakterére és a fejlődési ívre, amelyet bejár egy adott tájegység. E szempontból szintén két kihagyhatatlan cikket emelnék ki. Novemberi lapszámunkkal régi álmunk vált valóra és a szezonon túli Balatont vettük górcső alá. Mivel a téma a sikeres vidéki élet kérdéseit is felveti, ezért bemutattuk az ebből a szempontból példaértékű Nivegy-völgyet, ahol nemcsak jó borokról szól a történet, de a közösség erejéről is. A már említett nyári, „evezős” lapszámunkban pedig templomokat jártunk be és a letűnt ártéri kultúrát tanulmányoztuk az Ormánságban. A lap készítésekor még nem tudhattuk, hogy a történelmi aszály egy hónappal a lapzártát követően soha nem látott képekkel égeti bele a klímakatasztrófa képét retinánkba, továbbá, hogy a természetes vízmegtartás fontosságáról cikkek garmadája fog szólni. S bizony, az Ormánságra is egykoron jellemző fokgazdálkodás mibenlétének megismerése fontos tudás a jövő szempontjából.
10. Két Keréken
Természetesen szeretjük és fontosnak tartjuk a kerékpártúrákat is, ezeket külön rovat mutatja be magazinunkban. Bakancslistánkon régóta szerepelt az „elesettségében is szép” Cserehát körbe karikázása, hiszen az Országos Kéktúra nagy „fehér foltjának” alaposabb megismerése bringáért kiált. A felbecsülhetetlen értéket képviselő Árpád-kori és görögkatolikus templomok mellett a változás első nyomait is felfedeztük. Ezekről év végi, összevont lapszámunkban olvashatsz.
