A Badacsonyt felépítő bazaltot nemcsak a hegyen, de a környék épületeiben is megtalálhatjuk, lakóházak, középületek, kápolnák és egy hatalmas templom is épült a Badacsony szürke kövéből.
A Badacsony számos érdekes és szép látnivalót kínál, mi most két kápolnát és egy Európában is különlegesnek számító templomot mutatunk be. Mindhárom épületben közös, hogy a Badacsony bazaltjából építették.
Hat évtizednyi bányászat
A bazalt nagyüzemi termelése a Badacsonyon 1903-ban indult meg. A hegy oldalában két bánya működött a tomaji és a tördemici. A köveket drótkötélpályán hozták le a hegyről, és amíg nem épült meg az északi vasút, az apróra zúzott köveket hajóval átszállították Fonyódra, és onnan vitték tovább vasúttal.
Drótkötélpálya a bazaltbánya és a zúzóüzem között Badacsonytomajon.
A bazaltbányászat a Badacsonyon 1964-ig tartott.
Ez alatt a hat évtized alatt 12 millió tonna követ termeltek ki a hegyből, és volt, hogy 1600 ember dolgozott a bányákban.
A köveket leginkább utak építéséhez használták, innen származik az ország legtöbb macskaköve, de épületekbe, kerítésekbe is beépítették azokat.
Badacsonytomaji buszmegálló
A badacsonyi bazaltbányászat ellen egyébként már az 1910-es évektől kezdve felszólaltak a természetvédők, a tudományos és kulturális élet képviselői, és több újság is írt erről. A Budapesti Hírlap 1929. októberében például így: „… ha a tóparti vulkánvidék világrészünk bármely más pontján állana, akkor régóta mint a táji szépség csodája élne az emberek tudatában. Mi azonban csákánnyal és dinamittal esünk neki.” A tiltakozások nyomán végül 1964-ben, a tördemici bánya bezárásával véget ért a Badacsony hat évtizedig tartó bányászata.
Az egyetlen hazai bazalttemplom
Közép-Európa egyetlen kéttornyú bazalttemploma Badacsonytomaj főterén
Aki Badacsonyban jár, az számos épületen felfedezheti a hegy fő építőkőzetét. Lakóházak, vasútállomások, buszmegállók, borozók, kápolnák és egy hatalmas templom is épült bazaltból. Bár a Badacsonytomaj hangulatos főterén álló kisbolt nem ebből készült, de annak meg a neve Bazalt. Persze, a név kötelez, pláne úgy, hogy vele szemben áll Európa két bazalttemplomának egyike. A badacsonytomaji mellett Franciaországban van egy másik bazaltkövekből épült templom.
A templom 1931-32-ben Fábián Gáspár tervei alapján épült
A hatalmas, 33 méter magas tornyokkal bíró Szent Imre-templom méreteit a parányi főtér még jobban kiemeli, és szemből nem is nagyon lehet lefotózni, mert nincs elég hely hozzá.
A templom 1981-es felújításakor kerültek be Udvardi Erzsébet nagy méretű táblaképei
A falu korábbi, barokk temploma a bánya beindítása után a robbantások keltette rezgések miatt egyre rosszabb állapotban került, és 1930-ra életveszélyessé vált. Az új, neoromán stílusú templom 1930-32 között épült fel. Az építkezéshez a bányatársaság ingyen adott köveket.
Egy festőművész álma
A Szent István király kápolnát 20 perces sétával érjük el a falu központjából
Ha a badacsonytomaji főtérről elindulunk a sárga jelzésen a hegyre, ahol a 17 stációból álló kálvária is vezet, hamarosan elérünk egy másik bazaltból készült épülethez, a 2014-ben épült Szent István király kápolnához, amelynek kövei lebontott bányászlakásokból származnak.
A kálvária stációi is bazaltból készültek
A kápolna egy tisztás közepén áll, körülötte virágzó vérszilvafák színesítik a tájat, amire rá is fér, a bazalt szürkesége mellett ugyanis ottjártamkor az ég is szürkére váltott a délelőtti ragyogó kékségből. A kápolna ötlete Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművésztől származik, akik Badacsonytomajban élt. Az ő oltárképeit láthatjuk a Szent Imre-templomban is, és itt, a kis kápolnában is.
Udvardy Erzsébet nagyon szerette a természetet, a Balatont. „Emberszeretete, a világ szépségeire való rácsodálkozás képessége egészen élete végéig megmaradt benne. A Balatont is azért választotta otthonául, mert első idelátogatásakor a tó felszínéről vakítóan visszatükröződő ragyogás egy életre rabul ejtette. Szenvedélyesen festette a környező tájat, vizet, hegyeket, a fényt. Soha nem a csillogást, mindig a ragyogást!” – mondta róla egy interjúban unokahúga, Udvardi Anna, aki a festő egykori alkotóműhelyéből egy emlékmúzeumot hozott létre Badacsonytomajban.
A kápolna ötletgazdájának, Udvardi Erzsébetnek az oltárképe látható bent. A Kossuth-díjas festőművész már nem érhette meg a kápolna elkészültét.
Ha továbbhaladunk a sárga jelzésen, hamarosan elérjük a II. János Pál pápa emlékhelyet, amely szintén Udvardi Erzsébet kezdeményezésére épült fel, és a pápa itt látható egész alakos festményét is ő készítette. Mellett egy szabadtéri oltár áll, ahol minden évben május egyik vasárnapján mutatnak be litániát. Pár lépésre innen találjuk a Klastromkutat, amelynek forrása 13. században itt működött pálos kolostort is ellátta vízzel.
A II. János Pál pápa Emlékhely a kápolnától néhány percnyire található
A kolostorról a 16. század elején már megszűnt intézményről írnak. Az épület romjai ma már nem látszanak, a Klastrom-kút feletti hegyoldalban működő tomaji bánya lerobbantott kövei betemették a kolostor megmaradt romjait.
Szent Donát vigyázza a szőlőket
Ha a Badacsony híres Római útján sétálunk, közel a Badacsony vasúti megállóhelyhez, a Római út és a Kápolna utca sarkán is láthatunk egy bazaltból épült kápolnát. A neogótikus, altemplommal is rendelkező Szent Donát-kápolnát 1896-ban emelték. Az építkezés anyagi fedezetét Lackovitz Antal budapesti selyemkereskedő állta. Az oltárképen látható Szent Donát képen – a legenda szerint – Lackovitz arcvonásait örökítette meg a festő.
A Római úton álló bazaltkápolna
A kápolna altemplomában több Badacsonyhoz kötődő neves személyiséget, plébánosokat, egyetemi tanárokat temettek el, és itt nyugszik Lackovitz Antal és felesége is.
Szent Donát nevét számos Balaton környéki kápolna is viseli. A szőlősgazdák és több borvidék védőszentje a közép-itáliai Arezzo püspöke volt, és 362-ben halt mártírhalált. Úgy tartják, hogy Szent Donát segít távol tartani a szőlőktől a jégesőket és a viharokat, ezért találkozhatunk a borvidékeken szobraival és a róla elnevezett kápolnákkal.
