Az Öreg-Bakony egy félreeső szegletében ősi élőlények nyomait rejtő kőzetek, látványos ördögszántások, egy nagyszerű sziklafal és panorámás mezők várják a felfedező kedvű kirándulókat.
A Zirctől mindössze 3 km távolságra található Eperjes-hegyet az egyedülálló földtörténeti értékei és változatos környezete teszi vonzó úti céllá. Ennek a Zirci-medence déli határán elterülő, a környezetéből alig kiemelkedő, ámbár 489 méteres hegynek a teljes körű felfedezésére egy kanyargós tanösvény nyújt segítséget, amit a 82-es főútról vagy a hegy keleti lábánál fekvő Olaszfaluból érhetünk el. A legtöbben a tanösvény szó hallatán kisgyerekes családi programra gondolnak, holott az ilyen tematikus ösvények sok esetben a felnőtteknek is izgalmas felfedezéssel tudnak szolgálni. Így van ez az Eperjes-hegyen is, ahol a változatos környezetben tett kirándulás során kis odafigyeléssel igazi kőkincsekre lelhetünk.
Mezőkkel körbevett kilátás az Eperjes-hegy keleti oldalából
Akár családi vagy geotúraként tekintünk az Eperjes-hegyi sétánkra, mindenképpen érdemes indulás előtt kicsit utánaolvasni a terepi helyszíneknek, valamint az itt fellelhető érdekességeknek, mert az avatatlan szemek nem biztos, hogy tudják, hol és mit kell keresniük. Vigyünk magunkkal kalapácsot, kesztyűt és védőszemüveget is, mert ha belelendülünk a keresgélésbe, ezekre biztosan szükségünk lesz.
Mitől egyedi az Eperjes-hegy
A terület földtanilag azért értékes, mert egy viszonylag kis területen belül a felszínen tanulmányozhatók a triász, jura, kréta és kisebb részben eocén kőzetek blokkos és széttöredezett tömbjei, melyek szinte az egész Bakonyt felépítik. A helyiek által Eperkésnek is nevezett hegyen a jellemzően különféle mészkövek regélnek gigászi lemezmozgásokról, ősi tengerekről és azok különleges élővilágáról: tengeri liliomok, fejlábúak kihalt rokonairól, ammoniteszekről vagy éppen szokatlan alakú, szarvszerű kagylófélékről.
A tanösvény változatos terepen vezet, érintve minden érdekesebb látnivalót
A terepre induló „T” jelzéseket követve egy 4,5 km-es útvonalon roppant változatos környezettet fedezhetünk fel, melyben a kultúrtáj, a tájsebek és a természet vadregényes jellemzői összekeveredve vannak jelen.
Elsőre nem is gondolnánk a szántókkal és legelőkkel körbevett kis magaslatról, micsoda kőkincseket, változatos sziklaalakzatokat és pompás kőfafalat rejt ligetes erdeje.
A több állomásból álló tanösvény akár egy óra alatt is kényelmesen végigjárható, ám ha egy kicsit is fogékonyak vagyunk a terepi élményekre, a természeti értékek megcsodálására, akkor bizonyosan több órát fogunk itt eltölteni, akár élőlények megkövült vázait kutatva, akár csak a piknikhelyek egyedi hangulatát élvezve.
Ilyen táblák jelzik a tanösvény állomásait, illetve a földtörténeti időszakok nyomait
Terepi felfedezések
Nincs szükségünk lapátra vagy csákányra, de még hatalmas kőzúzó kalapácsra sem, ha az elmúlt 210 millió év egykor élt élőlényeinek nyomait akarjuk meglelni. A tanösvény három kialakított feltárószelvényének köszönhetően könnyen hozzáférhetünk a beszédes kőzetekhez, és olykor már a megbontott kőzetanyagban keresgélve is találhatunk ősmaradványokat. Legfeljebb egy kisebb, minden háztartásban fellelhető kalapácsra lesz szükségünk a tenyérnyi kövek feltöréséhez.
A Hosszú-árok
A tanösvény 12. állomása mintegy 100 méter hosszú mesterséges feltárása a legalsó jura kortól a legalsó-krétáig tárja fel előttünk a kőzeteket. Kizárólag a szelvény legmélyebb részén jelenik meg a vörös színű, agyagos, gumós Pálihálási Mészkő, aminek leggyakoribb ősmaradványai a csigaházszerűen felcsavarodott vázú lábasfejűek, az ammoniteszek. Ezek mellett szivar alakú belemniteszekre és a tüskésbőrűekhez tartozó tengeri liliomokra (krinoideák) is rálelhetünk.
A „Nagy letakarítás”
Ez a tanösvény 11. állomása, ahol az Eperjes-hegy legidősebb kőzetét, a 205-210 millió éve képződött fehér, szürkésfehér színű Dachsteini Mészkővet láthatjuk. Ezekben az erősen karsztosodott rétegekben kevés ősmaradvány figyelhető meg. Szabad szemmel épphogy láthatók egysejtű foraminiferák és nagyméretű, szív alakú Megalodus-kagylók. A szelvény északi részében a Szentivánhegyi Mészkő jelenik meg, amely a „Hosszú árokhoz” hasonlóan számos ammonitesz kőbélt (visszaoldodott házú ősmaradványt), valamint pörgekarúakat és krinoideákat tartalmaz.
Tetői szelvény
A sziklafallal kezdődő, majd a mesterséges letakarításban folytatódó szelvény a 105 millió éves Zirci Mészkő feltárása, amelynek ősmaradványai a kréta korra jellemző rudista kagylók. Ezeknek a kagylóknak az egyik teknője enyhén, szarvszerűen ívelt, míg a másik ezt lezáró teknő „sapkává” módosult. A 10-30 méteres mélységben élő, a tengerfenékhez fonalakkal rögzülő, táplálékukat a vízből kiszűrő kagylók csoportosan éltek, telepeket alkottak. A sziklafal felszínén gyakran megfigyelhetők az egykori kagylóteknők keresztmetszetei. A feltáróterület felső részein láthatóak a Zirci Mészkő Mesterhajagi tagozatai is. Ez a réteg kagylókat nem, inkább csak repülő csészealjakra hasonlító egysejtűek (Orbitolinák) pár centis maradványait mutatják.
A Hosszú-árokban főként ammoniteszekre lelhetünk
A fent említett helyeken érdemes szétnézni, és csupán ezeket a meglévő kutatóárkokat bolygatni. A sziklagyepekkel, bokrokkal fedett részeken ne kezdjünk új árok ásásába, mert azon túl, hogy ez természetvédelmileg tilos, felesleges is. Minden látnivaló ott hever előttünk, legyünk figyelmesek és türelmesek.
Látványos ördögszántásokat láthatunk
Lenyűgöző sziklaalakzatok
Ez a tanösvény nem csupán a kőzetgyűjtésről szól. Egyedi látványt nyújtó ördögszántásokat, pazar sziklafalakat is megcsodálhatunk a 9-es állomás környékén, melyek kisebb-nagyobb üregeket is rejtenek. A kirándulás ezen részén egy teljesen más környezetbe érünk. A hegytető magas fái alatt megbúvó már-már vadregényes tájat időző sziklák hol legömbölyített, máshol csipkézett formáival nyűgözik le az erre járót.
A kijelölt ösvény sok helyen nehezen követhető, nem tudni merre van a tovább, ezért érdemes GPS-en figyelni a tanösvény vonalvezetését. A terep mindettől függetlenül nem nehéz, nincsenek akadályok, a 21. századi eszközökkel pedig kényelmesen és bosszúság nélkül tudunk tájékozódni.
Az Eperjes-hegy jellegzetes sziklafalára is felvezet az ösvény
Több helyen paddal ellátott pihenőhelyeket, piknikezésre kiváló tűzrakókat találunk, melyek egyike-másika az erdőben vagy a tisztáson kínál kikapcsolódást. Keleti irányban még festői panorámában is részünk lesz, amihez a környező erdők és szántók, egy közeli farm legelésző állatai és Olaszfalu látképe szolgáltatja a harmóniát árasztó csendéletet.
Kilátással Olaszfalura
Az őszi színekben ragyogó erdő mindig a szabadba csábítja az embert, egy jól kiválasztott úti cél pedig csak fokozza a természetben szerzett élményt. Az Eperjes-hegyi tanösvény erre egy tökéletes példa, ahol a változatos környezet egyszerre nyújt kikapcsolódást kisgyerekes családoknak, a kutató és felfedező kedvű természetbúvároknak, valamint a kellemes sétára vágyó kirándulóknak.
A cikk először 2021 szeptemberében jelent meg.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
