Pogányok és betyárok menedéke volt a barlang, amit hazánkban legkorábban említettek írásban. Odvas-kő látványos üregét és panorámás szikláit bárki felfedezheti egy kis sétával.
Legutóbbi kimozdulásunk során a Magas-Bakony nevezetes és kevésbé ismert, vadregényes részeire látogattunk el, amely során lehetőségünk nyílt egy általunk régóta tervezett természeti képződmény megcsodálására is. Bakonybéltől az országúton alig négy kilométerre, észak-északnyugati irányban fekszik Gerencepuszta, ahol nem csupán hotelt, parkolót és erdészházat találunk, de ide fut ki a meredek partfalú Öreg-Szarvad-árok is.
Meredek felmenetben a piros barlangjelzéseket követve
Ezen a völgyön keresztül lehet a leggyorsabban megközelíteni a Bakony egyik legismertebb barlangját. Alig pár száz métert kanyarogtunk a völgyben vezető kényelmes erdészeti úton, amikor a piros barlangjelzések egyszer csak balra, a kaptatós hegyoldalba fordultak. A térképen már korábban is látszott, hogy az Odvas-kői-barlanghoz egy nem túl hosszú, de annál meredekebb emelkedőt kell legyőzni, legalábbis annak biztos, aki nem fentről, a piros turistaút felől közelíti meg az üreget. A hegyoldalba vájt, napjainkra kissé már leromlott állapotú lépcsőkön viszonylag hamar, tíz perc alatt feljutottunk. Ezen a szuszogós szakaszon viszont a menetidő relatív, mindenkinek a saját erejétől függ.
Odvaskő hatalmas sziklája rejti a Bakony legismertebb barlangját
A helyenként csúszós és omladékos hegyoldal leküzdése után várva várt jutalomként tárul elénk az Odvas-kő sziklájában ásító barlangszáj. A barlangnak több neve is van, (Betyárbarlang, Gerence-barlang, Bakonybél-zsiványbarlang) de napjainkban leginkább Odvaskő-barlangnak nevezik a fölötte magasodó szikla után. Az Odvaskő (Oduaskw) elnevezés első említése a Szent István király által, a bakonybéli apátság részére 1037-ben kiadott adománylevélben szerepel. Hazánk írásos emlékei között ez az első barlangra utaló földrajzi név. Megemlítésében az is szerepet játszhatott, hogy a kereszténység elől menekülő, a Bakony erdeiben megbúvó pogányoknak ez volt az egyik utolsó áldozóhelyük.
Semmilyen különösebb felszerelésre nincsen szükségünk, hogy beereszkedjünk a széles nyílású, ám mindössze 28 méteres barlangba. Esetleg nem árt, ha van nálunk fejlámpa, ami jelentősebb fényerőt tud adni, mint a mobiltelefon világítása, így pedig sokkal több részletet figyelhetünk meg a járat sötétebb részein is. A triász kori dolomitban keveredési korrózióval kialakult barlang bejárata 3,5 méter magas és 7 méter széles. A befelé egyre szélesedő terem néhány kisebb oldalágból áll, valamint két kisebb kürtő nyílik a felszínre.
A kis cseppkövek folyamatosan csepegnek
Nem csupán a kinti nagy meleg tartott bent minket közel fél órán át a hűs barlangban. Mennyezetén kisebb cseppkövek rengetegét figyelhettük meg, élőlények és az 1941-ben lezajlott ásatások nyomait kerestük. Utóbbit nem volt nehéz megtalálni, a barlang hátsó részében egy szélesebb mélyedés jelzi a régészeti kutatások egykori helyét. Nekem a nyirkos, agyagos talajon sikerült elvágódnom az alig 40-50 cm-es szintkülönbség szélén, ezért érdemes fokozottan figyelni a lábunk elé.
A barlang napjainkban is kiváló menedék, de az itt élő denevérek miatt mellőzzük a táborozást
Az 1910-es években kezdődő ásatások gazdag késő jégkori gerincesfaunát hoztak a felszínre, sok barlangimedve-csonttal. A hosszú idő során lerakódott kitöltéséből cseréptöredékek, csontszilánkok és tüzelésnyomok is előkerültek, ami az ember egykori jelenlétére utal. Úgy tartják a környékbeliek, hogy a barlang legutolsó lakói bakonyi betyárok voltak, akik ide bújtak el a törvény elől. Állítólag a híres bakonyi haramia, Savanyó Jóska is gyakran itt rejtőzött a bandájával.
Az 1982 óta fokozottan védett barlangot bárki szabadon látogathatja, viszont tüzet rakni, egyéb káros tevékenységet végezni még a bejárata előtt is tilos. Ennek fő okai az itt telelő és nászukat töltő védett denevérfajok (pl. törpe és barna hosszúfülű denevér). A barlang menedéket nyújt továbbá pókoknak, lepkéknek és egyéb rovaroknak, melyek közül mi is megfigyelhettünk néhány példányt, de kisebb emlősök is behúzódnak ide, mint például a mogyorós pele.
Kilátás az Odvas-kő tetejéről
Miután kibámészkodtunk magunkat a barlangban, kíváncsiságból felkapaszkodhatunk a fölötte magasodó sziklabércre. Ha a növényzet miatt nem is körpanoráma, de szép kilátás tárul elénk a környező erdőségre és magaslatokra. A sziklákról igazi bakonyi tájat látunk, melynek ezen részét érdemes a barlanghoz is elvezető Boroszlán tanösvényen felfedezni. Ez az út az Odvaskő hoteltől indul, hét kilométeren és 8 állomáson keresztül vezet körbe a Kőris-hegy nyugati oldalában.
A cikk először 2019 júliusában jelent meg.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
