Dörgicse ritka szerencsés település, hiszen területén három különleges Árpád-kori templomrom is fennmaradt. Az alsódörgicsei magas tornya miatt a leglátványosabb, a felsődörgicsei építészetileg a legérdekesebb, míg a kisdörgicsei a legszerényebb, de a kis rét, aminek a közepén áll, különleges atmoszférát kölcsönöz neki. Felkeresésük az őszi természet színkavalkádjában még inkább nyugtató hatással van a lelkünkre.
Ritkán szalad bele az ember egy településen három olyan 800 éves építménybe, amelynek a közelében jól esik elcsendesedni. A Balaton északi partján, Balatonfüred és Tihany szomszédságában található Dörgicse bizony ilyen hely. Ráadásul három Árpád-kori templomromján kívül négy működő temploma is van.
Spirituális fellegvár
És hogy miért ekkora a templomsűrűség ebben a községben? A válasz egyszerű, mert Dörgicse három korábbi falu (Alsó-, Felső- és Kisdörgicse) egyesülésével jött létre 1950-ben. Így hozták magukkal a „közösbe” a középkorban felhúzott kőtemplomuk maradványait, emlékeit. A három településrész azonban még ma is jól elkülönül egymástól.
A legrégebbi, és nem is egy, hanem kettő
Ha építési időrendben haladunk, akkor az írásos emlékek szerint a legrégebbi a három közül a felsődörgicsei Szent Péterről elnevezett templomrom. Erre az impozáns építményre a felsődörgicsei evangélikus templom és a temető mellett bukkanhatunk rá.
A felsődörgicsei templomrom, mögötte a mai evangélikus templommal
A templom valószínűleg a 11. században épült, és egy római kori szentély köveit is felhasználták hozzá.
Építészetileg egyedülálló hazánkban, hiszen egy olyan épületegyüttesről van szó, amely valójában két templom, egybeépült két hajóval és két szentéllyel.
Ez azzal magyarázható, hogy a templomot idővel úgy bővítették ki, hogy egyszerűen hozzáépítettek egy másikat. A kettős épülettest miatt ikertemplomnak is nevezik az építményt.
Az ikertemplom romja a Regős-szoborral
A templom másik különlegessége, a templom nyugati falán található kereszt alakú, lőrésszerű „nyílás”, amelyet állítólag két kőből faragtak, az egyiket belül, a másik kívül. A védett romok között nyugodtan mászkálhatunk, hiszen az épület szabadon látogatható, és a falmaradványok jó állapotban vannak.
A kereszt alakú nyílás az Árpád-kori templom nyugati oromfalán található
Mellette egy alacsony kőtalpazaton titokzatos keleties vonású, bajuszos, föveges férfi szobra látható. Lábait keresztbe vetve „törökülésben” ül, kezében pengetős hangszer. Dörgicse honlapján Regős névvel illetik Nagy István helyi szobrászművész alkotását. A rom mögött bújik meg a dörgicsei Levendárium.
A felsődörgicsei evangélikus templom mögött látható az egyetlen kőtömbből kifaragott honfoglaló szobra, amely Nagy István alkotása
Kultikus romok
Az alsódörgicsei templomrom több mint 20 méteres tornya már messziről uralja a tájat. A román stílusú erődtemplom a források szerint a 13. század közepén épülhetett, ekkor a fehérvári káptalan birtoka, és a Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A templomot a 14. század folyamán egy kb. 60 cm vastag kerítőfallal vették körül, majd a szentély mellé északi oldalról sekrestyét emeltek. Ennek nyomai ma is láthatók.
Az alsódörgicsei Boldogasszony-templom maradványai
Nyugati végén a hajóval azonos szélességű háromemeletes torony magasan áll, a többi fal alacsony és alig kivehető. A torony fenti részében két eredeti és egy rekonstruált román kori ikerablak is található.
A torony ikerablakai
A déli oldalon L alaprajzú, 9 helyiségből álló épületkomplexumot tártak fel, mely kétszintes lakóházból és melléképületekből állt. Feltételezhetően a templom papjának lakhelyéül szolgált.
Madártávlatból a középkori egyházi építészet szép emléke, a romok mellett kiépített pihenőhelyet találunk
A 16. század közepétől már az evangélikusok használták. A 17. században leégett, azóta romként tartják számon.
Mivel az építmény a Gernye-hegyen – ami inkább dombocska – magasodik a falu fölé, parádés kilátás nyílik innen a Balatonra.
A körülötte elterülő tisztás pedig szépen rendben tartott, ahol tűzrakó helyek, padok és asztalok várják a piknikezőket.
Szerény, de bájos romtemplom egy romantikus tisztás közepén
A település szélén, Kisdörgicsétől nyugatra, a Bere-patak rétjén bukkanunk rá a kicsi, de bájos templom maradványaira.
Ottjártunkkor a kisdörgicsei középkori pusztatemplomon állagmegóvó és rekonstrukciós munkákat végeztek
A kelet-nyugati tájolású, egyhajós, félköríves szentélyzáródású pusztatemplom építésének idejét a kutatók a 12. századra teszik.
A Szent Miklós tiszteletére felszentelt román kori templomból mindössze déli oldalfala három boltíves ablakkal maradt fenn az utókor számára.
Pusztulása vélhetően a 1600-as évek elejére tehető, amikor török hadak többször is átvonultak a területen. A pusztatemplom romjai szabadon látogathatók, környezete rendezett, jó időben megéri a réten a romok közötti csendben elmerülni. A három Árpád-kori templom megtekintése a falun keresztül, némi dörgicsei bóklászással, közel 4 km, és egy kellemes fél napos kiszakadás a hétköznapok forgatagából.
Autóval és tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető. Dörgicse dél felől a 71-es főúton, Balatonakalinál észak felé fordulva érhető el. A Balatonakali és Nagyvázsony felől érkező buszjáratról a Dörgicse, autóbusz-forduló buszmegállóban érdemes leszállni, és innen indítani a 3 templomos sétát.
A cikk először 2022 novemberében jelent meg.
