A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai legújabb kutatásukban azt elemezték, hogy a Balatonban mérhető hormonkoncentrációk hogyan hatnak egyes gerinctelen állatfajokra.
A kutatás során igazolták, hogy az emberi eredetű szennyezések szintje a Balatonban és annak vízgyűjtőjében világviszonylatban mérve átlagos mértékűnek tekinthető. Megfigyeléseik szerint bár az emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk már változásokat okoznak a gerinctelen modellszervezetekben - összegezték a tanulmány eredményeit az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) csütörtöki közleményében.
A kutatók arra jutottak, hogy már az alacsony koncentrációban, de tartósan jelen lévő progesztogén hormonok is valós biológiai kockázatot jelenteknek a gerinctelen modellállatokra, és ezáltal a vízi ökoszisztémára. Ezért a kutatók a felszíni vizek - kiemelten a Balaton - védelme érdekében fontosnak tartják, hogy a magasabb koncentrációjú akut szennyezések mellett a hosszú távon alacsony koncentrációban jelen lévő szennyezések vizsgálatára is figyelmet fordítsanak.
A most publikált vizsgálatokban a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) embrióit és felnőtt egyedeit, valamint a nagy vízibolha (Daphnia magna) frissen kikelt egyedeit különböző koncentrációjú progesztogénhatóanyag-keverékekkel kezelték a kutatók, és arra keresték a választ, hogy milyen változásokat okoznak ezek az állatoknál.
Nagy mocsári csiga
Az eredmények azt mutatták, hogy a hormonkezelések hatására a nagy mocsári csiga esetében változások figyelhetők meg például az embriók fejlődési idejében, pulzusszámában, a csúszó mozgások aktivitásában, továbbá a felnőtt egyedek táplálkozási és mozgási aktivitásában. A nagy vízibolha vizsgálatai során is jelentős molekuláris és sejtszintű változások mutatkoztak. Vagyis az eredmények alapján látható, hogy a szennyezések már alacsony környezeti koncentrációban is befolyásolhatják a vízi ökoszisztémák hosszú távú stabilitását.
