Teljesen szokványos és természetes jelenség, hogy árvíz idején a barlangokat is nagy mennyiségű víz önti el, de a legtöbbször ennek egy nagytakarításon kívül más további hozadéka nincs. Sőt, akár még pozitív következményei is lehetnek az áradásnak.
Hiába tűnhet ijesztőnek, a vízzel elárasztott barlangoknak legtöbbször semmi bajuk nem esik. Bár elviekben előfordulhat, hogy egy-egy hatalmas áradás alámos egy képződményt, mondjuk egy cseppkövet, de ez a folyamat is a barlang természetének a rendje, itt képződmények születnek majd elpusztulnak – fejti ki Gruber Péter, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese ebben a videóban. Az elmúlt időszakban különösen nagy mennyiségű csapadék hullott, így például a Jósvafő határában található Vass Imre-barlangban is megjelent az árvíz, ami itt nem jellemző ilyen mértékben.
Az Abaligeti-barlangban háromszor volt árvíz januárban, ezért ők egy részletes cikkben fejtették ki legfontosabb tudnivalókat a témáról. A barlangot eleve egy patak vize alakította ki, amely ma is csordogál benne. A csapadék először beszivárog a talajba, majd a kőzetrepedéseket keresztül a barlang belsejébe. A patak vízhozama percenként 100-150 liter, a barlang bejáratánál érkezik a szabadba, és az Abaligeti-tóba torkollik.
Ha hirtelen sok eső esik, vagy nagy mennyiségű hó olvad el, a patak vízhozama megsokszorozódik, ezért megemelkedik a patak vízszintje.
Az érkező víz mennyisége egy idő után meghaladja a távozni képes víz mennyiségét,
a lépcsők, kiépített járdák víz alá kerülnek. Miután az áradás levonult, a nemzetipark-igazgatóság munkatársai eltakarítják a lerakódott sarat, kavicsot és hordalékot, ami általában néhány órát vagy napot vesz igénybe, és a barlang ismét látogathatóvá válik.
A jelenségnek pozitív hatásai is vannak, az addig száraz barlangok ilyenkor „életre kelnek”, megtelnek a patakmedrek, megindul a barlangi képződmények fejlődése, a cseppkövekről újra víz csepeg. Katasztrófahelyzetről tehát szó sincs, csak az időpont lehet furcsa, mert ilyentájt inkább a fagy vagy a vastag hótakaró a jellemző.
