Esztergom leghíresebb látnivalójának árnyékában van egy másik különleges templom is a városban, amit szintén érdemes megnézni. A kerektemplom az esztergomi bazilikának köszönheti létét, ugyanis afféle főpróba volt a bazilika grandiózus kupolájának megépítése előtt.
A címben szereplő „kicsiben” kifejezés persze csak a bazilikával való összehasonlítás során állja meg a helyét, mert aki állt már a kerektemplom lábánál, azt tudja, hogy ez az épület is meglehetősen nagy.
Templom a visszatérés örömére
A kerektemplom története 1820-ban kezdődik, bár ekkor még csak az építés gondolata fogant meg Rudnay Sándor esztergomi érsek fejében, akinek a nevéhez köthető az érsekség visszaköltözése Nagyszombatról Esztergomba. (Az érsekség 1543-ban költözött Nagyszombatra, miután a törökök elfoglalták a várost. Később pedig már a császári érdekeknek is jobban megfelelt, hogy Bécshez közelebb van a prímás székhely, ezért nem igazán forszírozták a visszaköltözést.)
Rudnay érseket az 1820-as visszatéréskor ünneplő tömeg fogadta a budai és a komáromi út találkozásánál, azon a helyen, ahol később a kerektemplomot (hivatalos nevén Szent Anna-templomot) felépíttette. A tér egyébként ma az ő nevét viseli.
A plébániatemplomra szükség volt az egyre népesebb városrészben, de egy legenda szerint a hercegprímás személyes indíttatásának is része volt a templom megépítésében.
Úgy tartják, a Rudnay család szolgálójának, Radovics Juditnak a kívánságára építtette a templomot. A szolgáló ugyanis megmentette őt gyermekkorában, amikor az egyik szomszéd birtokos katonáival rátámadt a családra. A szolgáló karjával felfogta a kis Rudnayra mért csapást, aki így elmenekülhetett, a szolgáló azonban elveszítette a karját.
Rudnay Sándor, Esztergom egykori hercegprímása
Pilot projekt a nagy mű előtt
A klasszicista kerektemplom alapkövét 1828-ban rakták le, ekkor már a bazilika építése is megkezdődött, annak alapkőletétele 1822-ben volt. Az esztergomi Várhegyre egyébként eredetileg hatalmas épületegyüttest terveztek, ezeknek azonban csak egy része valósult meg, bár így is elég grandiózus lett.
A kerektemplomot Packh János, a bazilika építésének vezetője tervezte, aki nem véletlenül álmodott egy a római Pantheonhoz hasonló templomot.
A kerektemplom afféle pilot projekt volt, amelynek során az építőmesternek módja volt egy kicsit gyakorolni a kupolaépítést, mielőtt hozzákezdett volna a nagy műhöz, a bazilika nagyobb méretű kupolájához.
Pakh János nevéhez fűződik egyébként az a mérnöki bravúr is, hogy a bazilika építésekor a Bakócz-kápolnát sikeresen áttelepítették. A 16. századi reneszánsz kápolna nem illett bele az építési tervekbe, de mindenképpen meg akarták azt menteni, ezért kellett áttelepíteni. Pakh János ehhez először 1600 darabra fűrészeltette a vörösmárvány kápolnát, a darabokat megszámozták, majd - mint a legót- ismét összerakták és oldalkápolnaként építtették be a főszékesegyházba. Mindezt mindössze fél év alatt.
A reneszánsz Bakócz-kápolna, amely ma a bazilika része. Abban, hogy megmaradt, oroszlánrésze van a bazilika és a kerektemplom építőmesterének, Pakh Jánosnak
A kerektemplomot még felszentelhette
Rudnay Sándor hercegprímás tisztában volt vele, hogy a bazilika elkészültét aligha fogja megélni. Nem is élte meg, annak felszentelésére Rudnay halála után 25 évvel került sor, és a bazilika még akkor sem volt teljesen kész.
A hercegprímás azonban a kerektemplom befejezését még megérhette, de egy héttel a kupola keresztjének megáldása után meghalt.
A kerektemplom 2018-ban esett át egy nagy külső felújításon, akkor teljesen újjáépítették a nagykupoláját, a kis kupoláján pedig befoltozták azt a 15 centi átmérőjű lyukat, ami még a 2. világháború során keletkezett.
A templom közvetlenül szentmise előtt és után látogatható. Ennek időpontjáról itt lehet tájékozódni, szintén ezen az oldalon egy belső gömbpanorámát is láthattok a templomról.
