A békászó sasok hegy- és dombvidékeken költenek, a dél-alföldi tájakra csak táplálkozni járnak. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén mostanában több példányt is láttak ebből a fokozottan védett ragadozómadárból.
A Körös–Maros Nemzeti Park Dévaványa–Ecsegi-puszták részterületén idén az első békászó sas június végén tűnt fel Bucsa külterületén, egy frissen kaszált gyepen. Azóta a szakemberek több madarat is láttak, sőt volt olyan, hogy egyszerre két példányt is megfigyeltek.
„A békászó sasok előszeretettel keresik fel a lekaszált gyepeket, ahol könnyen megtalálják a rágcsálókat, hüllőket, kétéltűeket. Élő zsákmányra is vadásznak, de a többi sasfajtól eltérően nem csupán egy magas ponton ülve, vagy a levegőben termikelve pásztázzák a tájat, hanem a talajon, úgymond „gyalogszerrel” is vadásznak. Érdekes látvány, ahogyan ezek a nagy madarak a fűben üldögélnek, sétálnak, vagy éppen futnak a kiszemelt zsákmány után” – írja a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapja.
Bucsa külterületét a békászó sasok más években is rendszeresen felkeresik, tavaly egy gyűrűzött példány is felbukkant, amelyet 2019-ben, fiókaként jelöltek meg Németország északkeleti részében.
A békászó sas fészkét több évig használja, és az újabb és újabb tatarozások után a fészek mérete hatalmas is lehet. A tojó általában két tojáson ül, de már az első lerakása után megkezdi a kotlást. A két fióka között már néhány napos különbség is látványos méretbeli különbséget jelent, és meglehetősen gyakori a fiókakori káinizmus, amikor az idősebb fióka megöli testvérét.
