Az ünnepek idején a szakrális helyek látogatása mellett az elcsendesedésre egy templom melletti vagy körüli séta is remek alkalmat adhat. Mutatunk négy különleges fővárosi templomkertet, amelyek évszaktól függetlenül egyedi hangulattal bírnak.
Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom a Rózsák terén
A plébániatemplomot, a szegények oltalmazója, Árpád-házi Szent Ezsébet tiszteletére szentelték, akinek szobra a bejárat előtt áll
A Rákóczi út és a Dohány utca között találjuk Budapest egyik legnagyobb neogótikus templomát. Körülötte bájos park húzódik, sok-sok rózsával. Igaz, virágzó rózsák télen nem lesznek, de egy séta a templom körül a hatalmas fák alatt mindig felüdüléssel jár.
Steindl Imre tervei alapján 1893-ban kezdték építeni a ma is látható templomot.
Az építkezés majd egy évtizedig tartott. 1901-ben szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották.
Az impozáns templom a korai francia gótika elemeit idézi, az Országház építésze ötletet merített a kassai dóm, valamint a marburgi középkori Szent Erzsébet-templom megoldásaiból is.
A 76 méter magas tornyok által közrefogott főhomlokzatot gazdagon tagolt rószaablak és csúcsíves keretbe foglalt szoborcsoport díszíti
A tér 1932-ben kapta meg a Rózsák tere nevet a templom névadója, Szent Erzsébet után, aki a legenda szerint kenyeret vitt a szegényeknek a ruhájába rejtve. Amikor a férje kérdőre vonta, a kenyerek rózsákká változtak. A rózsa- és virágmotívum nem csupán a kertben, de a templom belső tereiben is megjelenik, például a rózsaablak keretében, a falakon, a mennyezeten és az üvegablakokon. Bővebb információ a nyitavatartásról, miserendről ide kattintva érhető el.
Jáki-kápolna a Városligetben
A Városligetben található kápolna a Vas vármegyei jáki templomról kapta a nevét
A Vajdahunyad vára épületegyüttes területén található a Városliget egyik legérdekesebb építménye, a jáki Szent László-kápolna, amelynek belső kertje akár egy kosztümös film forgatási helyszíne is lehetne. Kevés épület mondhatja el magáról, hogy kétszer építették.
A kápolna a millenniumi kiállításra készült, és a Vajdahunyad vára részeként 1896-ban nyitotta meg kapuit.
Részint ideiglenes jellege miatt nem mutatkozott időtállónak. Másrészt pár év alatt akkora népszerűségre tett szert a budapestiek körében, hogy az ún. Történelmi Főcsoportot – a jáki templom „másolatával” – újjáépítették.
A városligeti Vajdahunyad-várban található kápolna kapuja hű mása a jáki templom kapuzatának
A kápolnát 1915-ben szentelték fel, névadó szentje, Szent László tiszteletére. Tervezője Alpár Ignác volt, aki rögtön három templomot is alapul vett a megépítéséhez. A kápolna alaprajzát a lébényi templom, kapuzatát a jáki Szent György-templom ihlette, egyetlen tornyához pedig a kassai Szent Mihály-kápolna tornyának motívumaiból kölcsönzött részleteket az építész. Az épület 2023-ban részleges külső és belső felújításon esett át. Bővebb információ a nyitvatartásról ide kattintva érhető el.
Jézus szíve templom és parkja a Városmajorban
A Városmajor maga egy nagy park, pontosabban Buda legrégebbi közparkja, amelynek a szélén áll a Jézus szíve plébániatemplom. Hazánk első nagy méretű modernista vasbeton templomát Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan tervezték. Különleges, merészen modern templomépület, érdekes tagolással, melyet 1933-ban szenteltek fel.
A Városmajori Jézus szíve plébániatemplomot az egyik első modern középületként tartják számon hazánkban
Érdekessége még, hogy tornya csak később, 1936-ban készült el, és a templom mellett magasodik. Az olasz Campanile (harangtorony) mintájára lett ilyen robusztus, kimagasló és különálló a templomhoz képest.
Nemcsak az épület arányai, egyszerűsége, konstrukciós jellege és hatásossága teszik különlegessé a városmajori nagytemplomot, hanem belső tere és a benne levő alkotások is.
A mennyezet kazettáit kitöltő freskók a teremtés hét napját ábrázolják Aba Novák Vilmos tolmácsolásában. Az apostolszobrok, a Pietá és a Szent József-oltár Pátzay Pál alkotása, a Szent Imre-oltárkép Molnár C. Páltól való, a keresztelőkápolna mázas kerámiaburkolatai Kovács Margit, az üvegablakok Sztehló Lili művei.
Adakozásból épült fel a Városmajor első temploma, a Jézus szíve kistemplom, melyet Árkay Aladár tervezett
A Városmajori Jézus szíve plébániatemplom napjainkban esküvők kedvelt helyszíne, ha érdeklődünk a 20. századi építészet iránt, feltétlenül látogassunk el ide. Bővebb információ a nyitvatartásról itt található.
Kisboldogasszony-bazilika ősfás parkja Máriaremetén
A máriaremetei kegytemplom és búcsújáróhely ugyan Budapest második kerületében helyezkedik el, de Budai-hegységet idéző környezete inkább teszi természetközelivé, mint nagyvárosivá. Egy óriási fákkal beültetett parkban található, amelyhez idős vadgesztenyékkel, platánnal, juharral, kőrissel, jegenyékkel és hársfákkal határolt sétányok vezetnek.
A máriaremetei kegytemplom és ősfás parkja
A kecses toronnyal ellátott, neogótikus nyerstégla épület terveit Schrömer Ferenc és Hauszmann Alajos készítette. Az 1899-ben felszentelt templomot Róth Miksa színes üvegablakai díszítik.
1991-ben II. János Pál pápa a „basilica minor” nevet adományozta a templomnak.
A Kisboldogasszony-bazilika belső tere Róth Miska festett üvegablakaival
A kertjében több vallásos tárgyú szobrot találhatunk. Festői, már-már erdei környezetben fekszik, parkjából több turistaút is indul. Elhagyva a mögötte lévő néhány lakóházat, alig tíz perc séta után a Remete-szurdokban kirándulhatunk. Bővebb információ a bazilika nyitvatartásáról itt található.
