Mostantól a nagyközönség számára is bejárható a belvárosi plébániatemplom két tornya, ahonnan szuper kilátás nyílik a Dunára és a budai várnegyedre. Az épület az elmúlt években teljesen megújult. Ott voltunk a megnyitón.
Megvan az a budapesti templom, amelyik a bejárata fölött egy hatalmas „Éjjel-nappal Krisztus” molinóval hirdeti, hogy napi 24 órában várja a híveket? A becsületes nevén Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak elkeresztelt épület nemcsak emiatt, hanem azért is különleges, mert hosszú évszázadok nyomait fedezhetjük fel benne, kezdve azzal, hogy római kori épületmaradványokon nyugszik, egészen addig a törökök által hátrahagyott rajzig, amit az egyik nemrégiben feltárt falon találunk.
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom a molinóval, ami azt hirdeti, hogy az épület non-stop nyitva áll
Mint a történelmi épületek nagy rajongója, élvezettel jártam végig a csodaszép templomot, de aki inkább a klassz panorámákat szereti, annak a most (először) megnyitott, majdnem 300 éves tornyok fogják a legnagyobb élményt nyújtani.
A templom főoltárában helyezték el Szent Gellért püspök sarok- és csigolyacsontját
Egyébként nemcsak ezeket újították fel (de ezeket tetőtől talpig). A Magyarország Kormányától kapott 524 millió forintból a templom előtere, a sekrestye és a 14. századi Mátyás-oratórium (kegyúri imaterem) is restauráláson, illetve renováláson esett át, meg persze korszerűsítettek is, lett új világítás, kamera- és tűzjelzőrendszerek. A két toronyhoz 2019 januárjában fogtak hozzá, és most júniusban fejezték be a munkálatokat. A régészeti kutatások után restaurálták azt a 12. századi román falmaradványt, ami Budapest legnagyobb épségben megmaradt románkori fala, és azok kedvéért, akik egészségügyi okokból vagy akár kényelemből nem szeretnének lépcsőzni, beépítettek egy liftet is.
Az újonnan épült lift a Budapest legnagyobb épségben megmaradt románkori fala mellett vezet fel
A két toronyban két-két szint található, az egyik 11, a másik 18 méter magasan, és mindkét szintről három-három irányba nyílik kilátás, a legszuperebb a Duna, a Gellért-hegy és a budai vár felé. Egy 17 méter hosszú belső hídon keresztül sétálhatunk át egyik toronyból a másikba, közben megnézhetünk egy falra vetített time-lapse videót, illetve szemügyre vehetjük a tetőszerkezetet, a fedélszéket.
Fent érintőképernyős információs táblákat is találunk, amelyek hét nyelven képesek kommunikálni.
A két tornyot összekötő hídon átsétálva egy time-lapse-et, illetve a templom tetőszerkezetét vehetjük szemügyre
Az északi torony Liszt Ferenc nevét kapta, aki szoros kapcsolatot ápolt a templommal. A zeneszerző sokszor jött vendégségbe Schwendtner Mihály apátplébánoshoz, és művei rendszeresen felcsendültek a falak között. A két toronyban összesen négy harang működik (abban a negyedórában, amikor ezek szólnak, nem is lehet felmenni): a legnagyobb 2400 kg-os, a legkisebb csupán 100 kg.
Kilátás 18 méter magasból az Erzsébet hídra és a Citadellára
A déliből a Kossuth Lajos utcát, a Szabad sajtó utat, a Dunát, az Erzsébet hidat, a Gellért-hegyet, Szent Gellért püspök emlékművét, a Szabadság-szobrot, a Citadellát és a Rudas fürdőt. A Liszt Ferenc toronyból az Alexandriai Szent Katalin templomot, a Várkert Bazárt, a budai Várhegyet és a Mátyás templomot. Állítólag télen és tavasszal a Lánchíd budai hídfője is kivehető. Látni még a Március 15. teret, a Petőfi teret és a Piarista épülettömböt is.
Mindkét toronyból, mindkét szintről három-három irányba nyílik kilátás
Kilátás a Liszt Ferenc toronyból a várra és a Március 15. térre
2000 év kőbe vésett történelme
Egykor ezen a helyen, a Március 15. téren állt a Contra Aquincum katonai erőd parancsnoki szobája, melynek maradványai elő is kerültek a 2014-16-os régészeti kutatások alkalmával. A 11-12. században a római kövek felhasználásával román stílusú templomot emeltek, ennek rekorder alapfalait láthatjuk most a déli toronyban, a lift szomszédságában. A 14. században alakították ki a szentély-körüljáró folyosót, ennek a közepén található a Trónoló Madonna freskó. A 15. században átépítették a templomot, méghozzá gótikus stílusban, 1725-ben pedig jött a barokk, és ekkor épültek fel a tornyok is: a déli 1725-26-ban, az északi 1739-40-ben készült el.
Ilyen biztonságos lépcsőn lehet feljutni a toronyba, a régi állítólag életveszélyes állapotban volt
A templomban egyébként oszmán emlékeket is felfedezhetünk, a már említett Mátyás-oratóriumban egy rajzot a falon, illetve a mihrábot, azaz imafülkét és egy festett Allah-feliratot. Az épületben három szent ereklyéjét is őrzik, Szent Lászlóét, Árpád-házi Szent Erzsébetét és Szent Gellért püspökét, akinek a testét egyébként a legenda szerint 1046-ban, vértanúhalála után a mai templom elődjébe temették. Ereklyéi 2002-ben kerültek vissza Muranóból. Az altemplomot 2014-16-ben tárták fel, itt láthatóak most az akkor talált tárgyak, például régi kották vagy misekönyvek, és a 12 apostol aranyozott faszobra.
Az altemplomban helyezték el a feltárások során talált régészeti emlékeket. Most itt tartották a sajtótájékoztatót is, ezért van tele székekkel
Nyitvatartás:
Mindennap (vasárnap kivételével) 10 és 17 óra között (beléptetés legkésőbb 16.30-ig), kivéve harangozáskor (naponta 11.55-12.10 és pénteken 14.55 és 15.10 között)
Belépőjegyek:
8 éves kor alatt ingyenes
Teljesárú jegy: 2000 Ft (toronykilátó, feltemplom és altemplom)
Diák- és nyugdíjas jegy: 1400 Ft
Vezetett séták minden szerdán 14 órakor indulnak és 2500 Ft-ba kerülnek.
A belépőjegyeket megvásárolni a templom információs pultjánál, a www.jegy.hu oldalon és a GetYourGuide appon keresztül lehet.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
