A legutóbbi kutatások a Balaton két medencéjében, nyolc helyszínen folytak, és az 50 mikrométer és 1 milliméter közötti mikroműanyagokat vizsgálták.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói arra juttotak, hogy míg a Kis-Balatonban átlagosan 7-8 mikroműanyag szemcse található ezer liter vízben, addig a Balatonban 21. A legtöbb szennyezés a kisebb befolyókból jut ide.
Az európai folyókban átlagosan 0,03-187 000 között van a mikroműanyagok száma. Az egyik legszennyezettebb hazai vizünket, a Bodrogot is nemrég vizsgálták, abban 214,8 műanyagszemcsét számoltak össze.
A Balatonban jelenleg a polipropilén (PP), a polisztirol (PS) és a polietilén (PE) találhatóak meg a legnagyobb mennyiségben. Ezek PET-palackokból, zacskókból, ruhákból vagy hungarocellből származnak.
Jelenleg is kutatják, hogyan lehetne lebontani a mikroműanyagokat például baktériumokkal vagy gombákkal, de egyelőre nem sok mindent tudunk velük kezdeni, ezért lenne olyan hangsúlyos a megelőzés. Svigruha Réka, a Limnológiai Kutatóintézet munkatársa szerint
a szennyvíztisztító-telepek szűrőberendezéseit lehetne fejleszteni, és környezettudatosabban kellene műanyag termékeket használnunk.
A mikroműanyagokat, azaz az 5 milliméternél kisebb műanyagszemcséket már állatok és emberek szervezetében is kimutatták. Ha részletesebben is érdekel a téma, olvasd el a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat cikkét!
