Véget ért a lakossági szavazás a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján: 2025-ben a böjti réce viseli majd az Év madara címet Magyarországon.
Ahogy arról korábban már mi is hírt adtunk, július 25-én délig lehetett szavazni arról, hogy a böjti réce, a kanalas réce vagy a nyílfarkú réce legyen-e a 2025-ös év madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szokásos éves szavazásán bárki beküldhette a voksát a neten. A récéknek közel harminc faja fordul elő hazánkban. Idén azért közülük lehet válogatni, mert élőhelyeik (a nyílt vízfelületű vagy ilyenekkel tarkított tavak, mocsarak) nagy veszélyben vannak, ezek védelme különösen fontos.
A szavazáson összesen 3242-en vettek részt. A voksok kicsit több, mint felét (52 százalékát) kapta a böjti réce – a nyílfarkú récére 26, a harmadik versenyző kanalas récére pedig a szavazók 21 százaléka kattintott.
A csökkenő állományú fajjal Délnyugat-Angliától egészen a Csendes-óceánig találkozhatunk költési időszakban, télen pedig Afrikában és Ázsiában. A böjti réce testhossza 37–41 centiméter, szárnyfesztávolsága 60–65 centiméter, testtömege 250–450 gramm. A nősténynél általában kicsit nagyobb méretű nászruhás gácsérnak fehér szemöldöksávja van.
Fészkét a víz közelében építi április közepén növényi anyagokból, pehelytollakkal béleli. A tojó 6-13 tojást rak, ezeken 21-23 napig kotlik. A fészekhagyó fiókák 5 hetes korukra tanulnak meg repülni. A böjti réce előszeretettel fogyaszt magokat, zöld növényi részeket, gerincteleneket. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
A böjti réce jövőre kerül majd a figyelem középpontjába, idén még egy kontinentális szinten is kiemelkedő természeti érték, a kerecsensólyom védelmének évében vagyunk.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
