A Börzsöny szívéből a Duna-partig – Palóc „piros” 2. rész

A Palóc „piros” túraútvonal börzsönyi szakaszát járjuk végig, ami Nagyoroszitól Verőcéig vezet 42 km-en keresztül, igazi esszenciaként elénk tárva eme varázslatos szépségű táj természeti kincseit és egyedi értékeit. A túra első szakaszán megcsodáltuk a legendás Drégely várát, kiváló táborhelyeket fedeztünk fel az Észak-Börzsöny Nagy-völgyében – ahol anno egy híres betyár is megbújt –, izzasztó kaptatókat letudva gyönyörködtünk a Nagy-Mána és a Csóványos panorámájában, majd végül a Börzsöny szívében – utunk féltávjánál –, a Nagy-Hideg-hegy tetején megpihentünk, ahol turistaházban, de akár a szabad ég alatt is kiváló élményben lehet részünk.

A 865 méter magas Nagy-Hideg-hegyet panorámája és az 1930-as évek végén, 40-es évek elején épült turistaháza teszi kultikussá. A jelenleg is üzemelő turistaszállás sípályával is rendelkezik, igaz az elmúlt évtizedek ingadozó, sokszor elmaradó csapadékmennyisége nem mindig tette lehetővé a sízést, és ez a tendencia sajnos mostanság stagnálni látszik. Persze azért még néha vissza-vissza köszön a régi idők hangulata, és beindulnak a felvonók, a hegyoldalt ellepik a téli sportok kedvelői, de a pálya népszerűsége már közel sem a régi. Kár, mert ez egy kiváló hangulatú és tökéletes terep főként a kezdő sízők szárnybontogatására.

Leereszkedünk a börzsönyi kalderáról
Magunk mögött hagyjuk Nagy-Hideg-hegyet és a Börzsöny egyik legcsodálatosabb panorámáját, melyben a dél-börzsönyi táj hegyeit és a Dunakanyart is megpillanthatjuk. Déli irányba követjük a piros jeleket, melyek bevezetnek a sűrű lombokkal fedett meredek hegyoldalba. Ezen a hangulatos ösvényen másfél kilométert ereszkedünk, mielőtt elérjük a szebb napokat is megélt Magas-taxi turistaházat. A réten magányosan álló, kiváló adottságokkal rendelkező épület felújítását már régóta tervezik. Reméljük, nem sokára – hasonlóan a Börzsöny más szálláshelyeihez – ez a turistaoázis is megújul, és továbbra is klasszikus turistaházként fogadja majd a vendégeket.

A ház egyébként arról a hegyről kapta a nevét, aminek keleti oldalát mi is bejárjuk. A különös földrajzi név (Magas-Tax) a korábbi Hohe-Tax, illetve a Daxen főnévből származtatható. Nem teljesen tisztázott, hogy a Daxen kifejezés megfelelője a Taxtanne, tiszafa szóból ered-e, vagy a lucfenyőre utal, de az bizonyosnak vehető, hogy már a 18. századtól kezdve telepített fenyves állt a hegycsúcson, és erre utal a német eredetű elnevezés is. A 740 méteres keskeny csúcs egyébként nem tartogat kilátást, mindezzel együtt egy jelzetlen ösvény felvezet a tetejére.

A „Grófi-útnak” is nevezett ösvényen megkerüljük a hegyet, majd a piros sávjelzések egyszer csak kivezetnek a rengetegből, és a Taxi-nyiladék meglehetősen egyhangú villanyoszlopsora alatt folytatódnak. Kevés útszakasz van a Börzsönyben, ami nem éppen a „legszebb”: ez az egyik. Legalább a menetirányunk kedvező, mert egészen a három kilométerre fekvő Királyrétig lejtésben haladunk.

Királyréten minden (is) van!
A Magas-Börzsöny kapujában található Királyrét népszerű kirándulóhely. Találunk itt éttermet és szálláshelyet, a különböző programlehetőségek pedig elsősorban a kisgyerekes családoknak kínálnak remek kikapcsolódást. Kipróbálhatjuk a kisvonatot vagy a hajtányt, végig járhatunk egy érdekes tanösvényt, valamint egy jó kiállítást is megnézhetünk a Hiúz Házban, ahol nem csupán a Börzsöny rejtőzködő macskaféléjéről, hanem a hegység számos más értékéről is ismereteket szerezhetünk.

Királyrét és környékén csörgedező patakok és tavacskák fokozzák a természeti idillt. Innen indul, vagy ide érkezik számos turistaút, több erdei pihenő és játszótér növeli a kikapcsolódás kényelmét. Egyszóval igazi turistaközpontba érkeztünk, ahonnan akár menetrend szerinti busszal vagy Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútjával is folytathatjuk utunkat. (Bár most éppen nem, ugyanis a vonatok 2021. nyár közepéig felújítás miatt nem járnak.Szerk.) A Királyréti Állami Erdei Vasút az egykor 200 km-t meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala, ami Kismarost és Királyrétet köti össze a Morgó-patak völgyében haladva.

Mi ez alkalommal nem szállunk vonatra, hanem továbbgyalogolunk a piroson, átkelünk a Szén-patakon, és a Királyrét fölé tornyosuló Vár-hegy megkerülésével délnek vesszük az irányt. A meredek Vár-hegy oldalában vezető ösvény kedvelt helyszíne a „gránátkutatóknak”. Persze, az itt kapirgászó turisták, nem bombákat keresnek, hanem andraditot, a gránátcsoport ásványegyüttesébe tartozó kristályokat, melyek rombos és hexaoktaéderes formáit a laikusok is könnyen megkülönböztethetik a közönséges kavicsokétól.

Árnyas völgyekben, patakparton kanyargó ösvényen
Miután végleg magunk mögött hagytuk Királyrétet és környékét, a Hegypó-árokban követjük a patakot folyás irányban. Az eseménytelen, ám hangulatos útszakasz közel négy kilométeren keresztül kanyarog a szokolyai vasúti állomásig, ahol keresztezzük hazánk egyik legszebb vasútvonalát, majd a párhuzamosan a sínekkel a Les-völgy romantikájában haladva érjük el a hétvégi házas Magykutat.

A Palóc „piros” Magyarkút üdülőtelkei között továbbra is a patakot követi, és közel három kilométert tesz meg a verőcei végállomásunkig. Ez a szakasz túl sok élményt már nem tartogat, ezért érdemes egy kis pluszt belerakva a távba Magyarkúton és környékén szétnézni. Az üdülőfalú fő nevezetessége kétségtelenül a névadó Magyar-kút (Irma-forrás), ahol nem csupán a szomjunkat olthatjuk, itt találjuk ugyanis a hangulatos kerthelyiséggel bíró Kocsma a pipáshoz nevű vendéglőt.

Túránk megkoronázását azonban vitathatatlanul a sziklapárkányos aranyoskúti kilátóhely panorámája jelentheti, amennyiben Magyarkútról hajlandóak vagyunk a piros négyzet jelzéseit követve felkapaszkodni a Borbély-hegy keleti oldalába. Így néhány méterrel valamelyest megtoldjuk a palóc utunkat, de a Dunakanyar ezen kevésbé ismert kilátója tényleg megéri a fáradozást. A sziklák pereméről szokatlan szögből csodálhatjuk meg a Dunakanyart, akadálytalanul rálátva a visegrádi fellegvárra, valamint a Visegrádi-hegység hosszan elnyúló vonulatára.

Az Aranyoskúti kilátóhelytől a piros háromszög jelzések vezetnek le Verőcére, ahol véget ér közel 42 kilométeres, Nagy-Hideg-hegytől kb. 22 kilométeres vándorlásunk. Sportosabbak akár egy nap alatt is végigjárhatják ezt a Nagyorosziból induló maratoni távot, de ha kellő időt szeretnénk szánni a Palóc „piros” élményeire, akkor érdemes inkább két teljes napban gondolkozni, akár turistaházazva, sátrazva bejárni ezt a fantasztikus útvonalat.

Látnivalók, kulturális érdekességek nem mellesleg végállomásunkon, a Dunakanyar kapujában fekvő Verőcén is akad. Legfőbb vonzerejét mégis vitathatatlanul a természeti adottságai jelentik, hiszen nincs is annál jobb, mikor egy hosszú nyári túra egy kényeztető vízparton ér véget. A számos vendéglátóhely és a kiváló közlekedési lehetőségek csak fokozzák a verőcei kényelmet, lehetővé téve a felfrissülést és pihenést, na meg persze biztosítják a könnyű hazajutás.

A cikk 2020. júniusában jelent meg először.