Megkerestük a Bükk legszebb panorámás kilátópontjait. Ha valaki szívesen gyönyörködne egyet, ajánlunk hozzájuk tökéletes helyszíneket, és a megközelítésükhöz szuper túraútvonalakat is.
Tar-kő – A Bükk homloka
A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő Tar-kő (a maga 950 méterével) jócskán környezete fölé magasodik, s emiatt a túrázók körében igen népszerű úti célnak számít.
A tetején állva az embernek egy kicsit elakad a lélegzete, a látvány szinte mellbe vág: ameddig a szem ellát ormok, bércek, hegycsúcsok, lábunk alatt a Bükk déli vonulata húzódik, és Egerig, tiszta időben pedig akár a Tokaji-hegyig is ellátni.
De a távolban a Mátra gerincéből is jókora szeletet láthatunk, a Kékes és a Galya-tető is szem előtt van.
A csúcsot a kék jelzésen Bánkútról is megközelíthetjük, de aki inkább rövidebb gyaloglásra vágyna, az az Olasz-kapu parkolójától induló azonos nevű, mintegy 7 kilométeres tanösvényen juthat el a Tar-kőig. A „szomszédos” Három-kőtől, illetve a fokozottan védett Őserdő irányából szintén elérhetjük a kilátópontot, ám ha ezt az útvonalat választjuk, ne felejtsük, hogy a jelzett turistaútról letérni tilos!
Látó-kövek – A Bükk-fennsík különleges sziklalátványossága
A Bükk-fennsík északi peremén található Látó-kövek szirtje bátran versenyezhet az ország legszebb természetes kilátópontjának járó címéért. A szűk, kitett sziklára már a természetes kőlépcsőn felmászni is izgalmas élmény, de a panoráma mellett a sziklaperem leszakadása is szédítő. A keskeny sziklaperemről (amely esők után veszélyesen csúszós lehet) pazar kilátás nyílik.
Tiszta időben a Felvidék hegyeinek tömege tárul fel előttünk, és Észak-Magyarország „domborulatai" is térképszerűen sorakoznak fel a horizonton.
Az Aggteleki-karszt nyitja a sort, de az Upponyi-hegység és a Heves–Borsodi-dombság mögött a Karancs is feltűnik.
Szemben a Lázbérci-víztározó tölti ki szűk völgyét Dédestapolcsány háztetői mögött. Ha pompásan szép időt fogunk ki, jó eséllyel láthatjuk a Magas-Tátra sziklacsipkéit, felfedezhetjük a Gömör–Tornai-karsztot, a Szlovák Paradicsomot, nyugatabbra pedig az Alacsony-Tátra adótornyáról felismerhető bástyáját, a Király-hegyet.
A Látó-kövek kilátópontját megközelíthetjük Mályinkáról a K+ jelzésen, amelyen egyenesen a szirtre kapaszkodhatunk. Ómassáról a K jelzésen érkezhetünk a Látó-kövekhez. Bánkút irányából a P jelzésű turistaút a vadregényes, sziklás ösvényétől izgalmas Csikorgó nevezetű gerincen át érkezik a kilátóhelyhez. Bármelyiket választhatjuk, a végén nem fogunk csalódni a látványban.
Bél-kő – Gigantikus kőteknő a Bükk tetején
A lenyesett tetejű, látványosan sziklaráncos oldalú monstrum a Bükk-fennsík nyugati végződése, melyből helyenként 100 méternyi magasságot bontott el az évszázados bányászat. Gigantikus tájseb, de a legmagasabb pontján lévő kilátópontról hátborzongatóan gyönyörű a kilátás.
A kilátóteraszról lenyesett kőzetplatóként fehérlik a bél-kői bánya maradványa, egy hosszúkás, kietlen sziklaudvar.
Ami lendületesen vezeti tekintetünket a Mátra gerince felé, tőle balra a Déli-Bükk ellaposodó nyúlványai, jobbra fél Észak-Magyarország terül el. Egészen távol a Börzsöny, északon Szlovákia kárpáti magaslatai. Jól felismerhető a Karancs tömbje, a Heves–Borsodi-dombság kúpjai, alant pedig Bélapátfalva házai. Hasonlóan megdöbbentő kilátás egészen biztosan nincs még egy az országban.
A Bél-kő oldalában tanösvény kanyarog fel a hegy tetejéig. Ez a vidék minden évszakban kihagyhatatlan az ország legkülönlegesebbjeinek sorából. A Bél-kő tanösvény kezdőpontját az apátság mögötti parkolónál találjuk. Ehhez a K jelzést kell követnünk (1,5 km). A bél-kői kilátóhelyre a Városháza buszmegállótól a K jelzésen kell elindulni dél (Eger) felé. Az apátság mögötti tisztásról egyenesen sétálva jutunk ki az aszfaltútra, amin jobb felé a K/ tanösvény-jelzést kell követni (6 km).
Dédesi vár – Az Északi-Bükk rejtőzködő fellegvárában
Jellegzetes, sziklákkal körbebástyázott, kúp alakú hegy tetején áll a romjaiban egy torony és várfalmaradványban kirajzolódó középkori dédesi vár. Az erősség a tatárjárás után emelt kis kővárak népes táborába tartozik. Először a 13. század derekán tesznek említést róla, ekkor az Ákos nembeli Ernye birtokában volt. Később a vár a Drugeteké lett, majd Diósgyőr várához tartozott, de a 16. században a jelentős birtokokkal rendelkező Perényi Péter is tulajdonolta. Vesztét a török ostrom szorításából elmenekülő védői okozták: 1567-ben ostrom alá vették a török seregek, de 15 napi harc után a kilátástalan helyzet elől elvonuló védők a behatoló törökökre robbantották a várat.
A Várhegy tetejét ma erdő borítja, a déli és keleti sziklákról látványos kilátás tárul a környékre. A Bükk-fennsík hétszáz méter magas északi oldala a Bálvány adótornyától a Baróc-völgy sötétlő mélységéig igazán monumentális látvány.
Északon Dédestapolcsánytól Mályinkán át a Rudabányai-hegyekig terjed a panoráma, tiszta időben pedig az Upponyi-hegység fölött a Tátra csúcsai is előbukkanhatnak.
Legegyszerűbben talán Bánkútról az Országos Kéktúra K jelzését követve érhetjük el dédesi várat. A Kis-vár-oldal elágazásánál a KL jelzést követjük, majd a gerincen folytatjuk utunkat. Ez vezet fel a Dédesi-várhegy tetejére (5,3 km).
Ódorvár – A Déli-Bükk egyik legszebb kilátópontja
A Déli-Bükköt átszelő Hór-völgy déli szakasza fölött emelkedik az Ódorvár mészkőorma, ahol az egykor itt állt vár romjait is találjuk. A romokhoz szuszogtató emelkedő vezet, de megéri a fáradságot, az Ódorvár-hegy sziklakiszögellésén bámulatos körpanoráma tárul a szemünk elé.
Alattunk a „hatszázas” hegyek közt utat találó Hór-patak völgye kanyarog, körötte összefüggő erdővel borított, meredek hegyek emelkednek. Délnek fordulva az Oszlai-rétnél szétterülő völgy mentén simul a Bükkalja lankáiba, majd az Alföld síkjába a hegység.
De az igazán izgalmas látvány észak felé tekintve bontakozik ki: a Déli-Bükk völgyekkel szabdalt, hatalmas hegytömegének a Bükk-fennsík fala rajzol hátteret.
A merészen kiemelkedő szikla déli oldalán, egy rövid szakaszon csekély maradványok tanúsodnak az Ódorvár fennállásáról. Ma már nagy fantázia kell ahhoz, hogy magunk elé képzeljük a hajdani erősséget. A vár történetéről keveset tudunk. Sem építésének dátuma, sem pusztulásának időpontja nem ismert. Egyetlen okleveles említése 1351-ből való.
A hagyomány szerint a 15. század közepén husziták foglalták el, majd rablóvárnak rendezték be. Innen ellenőrizték a völgyön áthaladó kereskedelmi forgalmat, és portyázásaikkal sanyargatták, rettegésben tartották a környező falvak lakóit. A fosztogató banditákat végül az 1470-es évek elején Mátyás király fekete serege füstölte ki, alaposan szétdúlva a várat. A rombolás olyan jól sikerült, hogy többé már nem épült újjá.
Legrövidebb megközelítése: Cserépfalu határából, a Déli Kapu Látogatóközponttól a K+ jelzést kell követnünk a Hór-völgyben, amit az első turistaút-elágazásnál, a Kis-rét előtt hagyunk el. Itt balra térünk a KL jelzésre, amely felvezet az Ódorvárhoz (6,6 km).
Magos-kő – A Bükk északi sziklaszirtjeinek leglátványosabbja
A 635 m-en emelkedő Magos-kő sziklabérce a Kis- és Nagy-fennsíkot kettévágó Garadna-völgy fölött áll őrt. A szikla tetejéről a Bükk keleti végeinek belső vidékére látunk rá: Miskolctól Bánkútig kísérhetjük tekintetünkkel a fennsíkot kettéhasító Garadna-völgyet, szemben pedig a Nagy-fennsík erdőirtásokkal foltozott sziluettje emelkedik.
Keletre a hegyek lábánál láthatjuk Miskolc Szinva-völgybe simuló épületeit, illetve tiszta időben az Alföld síkjába ékelődő Tokaji-hegység déli elvégződését, elkülönült bástyáját, a Tokaji-hegy piramisát is.
A Magos-kő déli fekvésű sziklagyepét tavasszal vadvirágok, többek között leánykökörcsin és apró nőszirom színesíti.
Leggyorsabban a lillafüredi kisvasút Garadna végállomásától érhetjük el, ahonnan a S+ jelzésű úton, a szakadatlanul emelkedő és fárasztó, ámde vadregényesen sziklás Három-kúti-völgyön ("Arany-lépcső") közelíthetjük meg, melyről a P jelzésre kell váltanunk. Az utolsó métereket a P▲ kell megtennünk, ami a magos-kő sziklás kilátópontjához vezet.
