A bükki vadon legendás barlangmenedéke – Cserepes-kő

Az Országos Kéktúra mentén található egyedi barlangszállás télen-nyáron autentikus túraélményt kínál a kalandoroknak.

Szöveg:
Fotó:
Dömsödi Áron / MTSZ (Kiemelt kép)
2024. június 29.

Az Országos Kéktúra mentén található egyedi barlangszállás télen-nyáron autentikus túraélményt kínál a kalandoroknak.

A Bükkben találjuk hazánk legtöbb fedett és zárt erdei menedékét, illetve kialakított barlangszállását, ahol igazán egyedi körülmények teszik felejthetetlenné a túraélményt. Utóbbira példa a Mályinkától nem messze fekvő Odvas-kői-barlanglak vagy a Garadna-völgy fölött megbúvó Sólyom-kői-barlangszállás, továbbá a kéktúra mentén fekvő Cserepes-kői-barlangszállás, amit 1950-ben első ízben rendeztek be turistamenedéknek.

Az egész országban egyedül a Bükkben található barlangszállás. Az összes ilyen jellegű barlang közül kétségtelenül a Cserepes-kői a leghíresebb. Ez nem csupán gazdag turistamúltjának köszönhető – na meg a festői környezetnek –, hanem az erre haladó Országos Kéktúrának is, amelynek egyik bélyegzőjét itt találjuk a bejáratot védő deszkaajtóra rögzítve. A nomád körülményekkel megelégedő vándorok a mészkőszikla belsejében egy kb. 6 × 4 méter alapterületű, vaskályhával és raklapokra emlékeztető fekhelyekkel ellátott menedéket találnak.

Az egyszerre hat embernek is helyet biztosító barlangszállást bárki igénybe veheti, az ajtaja mindig nyitva áll a fáradt vagy kalandot kereső turisták előtt. A festői környezetben fekvő barlang előtt tűzrakó helyet is találunk, ami még komfortossá teszi a sütögetést és kikapcsolódást.

Túl nagy kényelemre azonban ne számítsunk: az autentikus jelző valódi, sziklába zárt nomád élményt jelent, ahol a felszerelésünkön és túrapraktikánkon múlik, hogy milyen fokú kényelemmel tudjuk álomra hajtani a fejünket. Hálózsák, derékalj és fejlámpa legyen nálunk, továbbá vízről is gondoskodnunk kell, mert forrás nem fakad a közelben. Fontos továbbá tudatában lenni az ilyen helyek szabályaival: tartsuk tisztán a menedéket, csak olyan használati tárgyat hagyjunk hátra (élelmet NE!), ami valódi kényelmet, segítséget jelenthet az utánunk érkezőknek (pl: gyufa, papír). Pótoljuk az elhasznált tűzifát, készítsük be a tüzelőt.

Amit sose felejts el télen!
Főként a tapasztalatlanok körében gyakori probléma, hogy télen a vaskályha füstje nem a kéményen át, hanem a lakórészen keresztül távozik, veszélyes „gázkamrává” változtatva a teret. Begyújtás előtt mindig győződjünk meg a kályhacső átjárhatóságáról, nem költözött bele állat, nincs-e eltömve valamivel. Ezt követően kisebb lánggal, papírral vagy begyújtóval húzassuk át a kéményt, hogy a levegőáramlást bentről kifelé megindítsuk. Csak ezek után rakjuk meg a kályhát, így elkerülhetjük a kényelmetlenségeket.

Aki erdei menedéket keres, de nem egy barlangban akar megszállni, azok számára is van egy jó hírünk. A Bükk kunyhók tekintetében is jól áll, köztök a Felső-forrás völgyében található kis kajibát, az Ódorvári bivakházat, a Toldi-, illetve a Gyetra-kunyhót érdemes kiemelni, ámbár utóbbit csak engedéllyel lehet látogatni! Minden ilyen természetjáró menedéket becsüljünk meg, vigyázzunk rájuk, mert egyedi élményükkel ritka színfoltot képeznek a hazai természetjárás palettáján.

Cikkajánló