Már a természetjárás úttörői is tudták, hogy semmi máshoz nem hasonlítható élmény leereszkedni a Föld gyomrába. Nincs ez másképpen ma sem. Tematikus lapszámunkban a természetjárás tükrében vesszük sorra hazánk legérdekesebb barlangi, illetve ”karsztos” kalandjait.
Sajnos sok cseppkő és denevér vált a kezdeti lelkesedés áldozatává. Azóta a komolyabb barlangokat (szerencsére) lezárták, de az élményről nem kell lemondanunk. Tematikus lapszámunkban egyrészt olvashatsz pár konkrét, különleges túrajánlót: a legelszántabbak számára érdekes overallos túráktól egészen a családi kirándulásokig.
Merthogy a barlangok látványa mindenkit lenyűgöz, az valami ősi, mélyen berögzött kulturális erővel bír felettünk. Bár a világ, vagy akár csak Európa jelentős karsztterületeihez képest a hazánkban található karsztjelenségek, köztük a barlangok száma (mintegy 4000) és azok mérete nem kiugró, egyes barlangjaink, illetve karsztvidékeink éppenséggel európai, sőt nemzetközi szemmel is látványosak.
S nem utolsósorban mindegyik karsztvidékünk kiváló túraterep. Egy magazinba persze minden nem férhet bele, de szokásunkhoz híven igyekeztünk különleges helyszíneket bemutatni.
Másrészt, a túraajánlók mellett pár fontos kérdésre is szerettük volna ráirányítani a természetjárók figyelmét. Budapest például joggal nevezhető a barlangok fővárosának, és nem mellesleg a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Éve van. Ennek apropóján ezért olyan érzékeny kérdéseket is feszegetünk a magazinban, hogy például miért kell egyáltalán beengedni az embereket a barlangokba. Ne feledjük, a megismételhetetlen természeti látványosságok megőrzése mellett a barlangok védelme azért is különösen fontos, mert a bolygó felszín alatti vízkészletének 13%-a karsztvíz, amely mintegy 700 millió ember ivóvizét jelenti, továbbá a világ lakosságának egy jelentős része is karszton él, ezért ez a ritka és nagyon sérülékeny természeti erőforrás potenciális szennyezésnek van kitéve.
A kuszodától a városi sétáig
Kuszodának hívják a barlangok azon részét, ahol csak kúszva tudjuk átküzdeni magunkat. Sok történelmi felfedezés adódott már abból, hogy valamely bátor ősünk átküzdötte magát egy szűkületen. A számos neves barlangász közül emeljük ki Vass Imre nevét, aki 1825-ben kihasználta a Baradla-barlang alacsony vízállását, és az addigi végpontot jelentő Vaskapunál átjutott egy kis szoroson, felfedezve ezzel a barlang főágát, egészen a jósvafői Színház-teremig (Színpadig).
Azt hihetnénk, hogy a barlangok felfedezésének aranykora valamikor a múlt századra esett, pedig ez csak részben igaz. A nemzetközi szemmel is jegyzett fővárosi József-hegyi-barlangot 1984-ben fedezték fel épületek alapozása közben. Négy nagy és több kisebb barlang közötti összeköttetés felfedezésével 2011-ben „jött létre” a Pál-völgyi-barlangrendszer, hazánk jelenleg legnagyobb barlangja. Hogy hogyan zajlanak a barlangi feltáró kutatások, és mit jelent a természetvédelem a barlangokban, arról is olvashatsz új lapszámunkban (Interjú).
De nem kell barlangásznak lenned ahhoz, hogy a hegy gyomrában megtapasztalhasd a teljes sötétséget és a teljes csöndet, amikor – ahogy a barlangászok mondják – még a saját pislogásunkat is halljuk. Aki elszánt, az több mint húsz, kiépítetlen barlangokban haladó túrából válogathat országszerte, hiánypótló összeállításunk ráadásul egy térképen is bemutatja e barlangokat (Kuszoda).
A kevésbé bátraknak az Országos Kéktúra 24. szakaszának egy különleges, kihagyhatatlan „alternatíváját” ajánljuk a Baradla-barlangban (Kéktúra). Kevesen tudják ugyanis, hogy az Országos Kéktúra egy rövid szakaszát a föld alatt is teljesíthetjük Aggtelek és Jósvafő között. Kihagyhatatlan alternatíva minden kéktúrázó számára!
Aki még ennél is óvatosabb, annak összeszedtünk tíz olyan, egy kivételével jelzett turistaúton elérhető, szabadon látogatható, ugyanakkor fokozottan vagy megkülönböztetetten védett hazai barlangot, amelyek látványos szádájuk miatt kihagyhatatlanok a természetjárók számára, s mivel ezeket a gyerekek is imádják, így a legjobb családi túracélpontok között vannak (Top 10).
Hogy a karszt nem csupán a mélyben látványos, az a Gömör–Tornai-karszt Karsztbarlangok nyomában című, tematikus, a határon is átnyúló útvonalán válik egyértelművé (Kitekintő).
Márciusi lapszámunk tartalmához igazodva két különleges „karsztos” túrát ajánlunk a Természetjáró.hu gazdag kínálatából (Túrakártya): az egyik barlangfelfedező túra a mecseki karsztvidék oltárához vezet el, a másik pedig a bükki Kis-fennsík peremén található, Dante poklának is nevezett Udvar-kőhöz, hazánk egyik leglátványosabb felszíni karsztformájához.
KulTúra
Barlangos számunkból sem hiányozhat a kultúra természetesen. Ezen a ponton két igazi különlegességet mutatunk be. Az egyik az Eger alatt húzódó döbbenetes pincerendszer (Városi Séta), amely különleges módon fedi fel a város gazdag történelmét, másik cikkünkben (Rejtett Kincseink) pedig bekukkantunk a Nagy-Hárs-hegy rejtélyes vasajtaja mögé és felfedjük a Bátori-barlang és legendás lakójának titkait.
Márciusban legyünk kicsit geológusok!
A barlangok hónapjában, a barlangokat járva váljunk mi is kicsit geológussá, ahogy a legtöbb barlangász, és fedezzük fel a föld alatti csodavilágot, ahol cseppekben mérik az évezredeket! Tudástár rovatunk cikkéből megtudhatod, hogy mi a különbség az artézi víz, a termálvíz vagy az ásványvíz között, továbbá azt, hogyan kerültek oda ezek a vizek. Fontos tudás ez, hiszen Magyarország földje rendkívül gazdag felszín alatti vizekben, amelyek a talajtakaró mellett az ország egyik legfontosabb természeti erőforrását képezik.
A budapesti Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda
Talán kevesebben tudják, hogy barlangok nem csak karsztosodó kőzetekben keletkezhetnek. Az úgynevezett nemkarsztos barlangokban cseppköveket ugyan csak elvétve találunk, cserébe kialakulásuk minden esetben nagyon különleges. Geotúra rovatunk cikkében bemutatjuk hazánk legérdekesebb, ugyanakkor könnyen elérhető, nemkarsztos barlangjait, amelyek minden, a természet varázsára rácsodálkozó túrázó számára ideális célpontok lehetnek.
Természetjáró „geológusként” olyan különleges helyeket is felfedezhetünk, mint Európa legalacsonyabban fekvő jegesbarlangja, a Szilicei-jégbarlang (Kitekintő), ahol évszaktól függően hatalmas jégcsapokat, beljebb pedig egybefüggő, több méter vastag padozati jeget figyelhetünk meg. És ha már bemerészkedünk egy barlangba, azt is látni fogjuk, hogy a sötétségben az élőlények is mások. Zöldhullám rovatunk cikkében a barlangi keresztespókkal ismerkedhetsz meg, amely leginkább felszíni életmódú rokonaiétól eltérő viselkedésével keltette fel a kutatók figyelmét.
Vásárold meg márciusi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el cikkeinket!
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
