A darázspókok jellegzetes mintázatukról könnyen felismerhetők. Leggyakrabban augusztusban és szeptemberben találkozhatunk velük. Ha nyitott szemmel járunk, a fűben szőtt különleges hálójukat könnyű felfedezni.
A kerek háló közepén függőlegesen futó cikk-cakkos vonalakról korábban azt hitték a háló stabilizálására szolgál, újabban azonban úgy vélik a kutatók, hogy ez a mintázat, amelynek anyaga más, mint a háló többi része, másképp veri vissza a fényt, ezzel megtéveszti az arra repülő rovarokat, amelyek így könnyebben esnek csapdába.
A darázspókok nőstényei nemcsak nagyobbak (15-18 mm), mint a hímek (4 mm), de a darázsmintázatot is csak ők viselik, a világos színű hímek mintázata alig látszik. A darazsakhoz hasonló mintázat célja, hogy elvegye a ragadozók kedvét a belőlük való lakmározástól.
Más ízeltlábúakhoz hasonlóan a darázspókok esetében is megfigyelhető a szexuális kannibalizmus, vagyis a hím, ha nem elég fürge, a párzás végeztével a nőstény zsákmányaként végzi. Ennek oka lehet az, hogy a hím elfogyasztásával a nőstény némi extra fehérjéhez jut, ami a peterakás előtt nagyon jól jön számára. Más magyarázat szerint viszont önfeláldozásával a hím a párosodás időtartamát tudja megnyújtani, ami a kutatások szerint, egészségesebb utódokat eredményez.
A hím is trükközik azért, és más módon is igyekszik bebiztosítani a saját sikerét, párzás után párzószerve ugyanis benne marad a nőstényben, ez a „pók-erényöv” pedig megakadályozza, hogy a nőstény más hímmel is párosodjon. A hímnek két párzószerve van, vagyis életében összesen kétszer tud párosodni, már ha az első alkalom után kellő gyorsasággal iszkolt el a nőstény elől.
A cikk 2020. szeptemberében jelent meg először.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
