A Magyar Nemzeti Múzeum épületének prototípusa, a szabadkőművesség fellegvára, a főúri lak, melynek parkjában egy grófné inhalálta negyven évig a tehénhúgy kipárolgását – amennyire tudjuk, mindhárom meghökkentő leírás csupán egyetlen épületre illik Magyarországon, ez pedig nem más, mint a Fejér vármegyei község, Dég legjelentősebb műemléke, a közelmúltban felújított Festetics-kastély.
A dégi Festetics-kastély hajdani biliárd- és zeneszalonjában két jókora makett terpeszkedik egymás mellett. Az egyik a szóban forgó épületet mintázza, a másik pedig a Magyar Nemzeti Múzeumot. Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz? Ránézésre is feltűnhet a hasonlóság, bár természetesen a kettő már csak a méretéből adódóan sem ugyanolyan. Mindkét portikuszos épületet Pollack Mihály tervezte, és úgy tartják, hogy a dégi kastély mintegy előtanulmányként szolgált nagyobb művéhez.
A dégi kastély és a Magyar Nemzeti Múzeum makettje
Amikor 1802-ben megkapta a megbízást a klasszicista kastély megépítésére a Festetics családtól, még csak három éve élt Magyarországon, és ekkor lett az építőmesterek céhének tagja. Első igazán jelentős munkája olyan jól sikerült (1810 és 1815 között fel is épült), hogy karrierje azonnal felfelé kezdett ívelni, felfigyelt rá II. József nádor is, így ő tervezhette meg alcsúti kastélyát, de többek között a Vigadó, a Ludovika és a Sándor-palota is az ő nevéhez köthető.
Festetics-körkép
Ha a Festeticsekre gondolunk, valószínűleg első körben a család keszthelyi ága ugrik be, ám a kiterjedt famíliának Vas, Zala, Somogy, Tolna, Baranya és Fejér megyében is voltak birtokai. A család eredetileg horvát származású, házasságok révén kerültek át magyar területekre – meséli szakvezetőnk, Sósfalviné Erzsébet. Festetics Pál már magyar nemesi neveltetésben részesül, fia, Kristóf pedig a család legsikeresebb vagyonszerzőjének bizonyul. Az ő egyik leszármazottja Lajos, aki megszerzi a dégi birtokokat, így őt tekinthetjük a dégi ág „megteremtőjének”. Gabonát termesztett és merinói juhot tenyésztett a területen, emellett jó sokat politizált, ennek köszönhetően el is bukta gazdálkodásból felhalmozott vagyonát.
Fia, Festetics Antal idejére azonban a család helyzete stabilizálódik, így megkezdődhet a dégi kastély mint nyári rezidencia építtetése.
Állítólag ő már tartott a kastélyban szabadkőműves összejöveteleket, bár ezzel kapcsolatban írásos bizonyíték nem áll rendelkezésünkre.
A kiállítás berendezési tárgyai között csak egy-két eredeti található, mert a legtöbb bútor a második világháborúban megsemmisült
A birtok egyik legérdekesebb sztorija Festetics Andor feleségéhez, Pejacsevich Lenke grófnőhöz köthető, aki a park leglátványosabb épületében, a Hollandi-házban lakott az emeleten, és negyven évig küzdött tbc-vel. Hogy hogyan vészelte át ezeket az évtizedeket, arról majd később, most legyen elég annyi, hogy volt ideje könyveket írni. Keze nyomán született meg a Tanácsok inastartóknak című iromány, illetve egy szakácskönyv 1897-ben, ami akkor divatosnak és egészségesnek számító recepteket tartalmazott. Érdekesség, hogy a grófnő vaníliakrémes, csokis tortáját ma is meg lehet kóstolni a kastély cukrászdájában.
Utolsó lakói Festetics Sándor és Károlyi Júlia, akik jelentős átalakításokat hajtanak végre az épületen és a parkon is.
Az államosítás után Balatonrendesen húzzák meg magukat a bakterházban, ahol szegénységben élnek, Sándor még a feleségét sem tudja eltemettetni, amikor eljön az ideje. Exhumálás után dégi elődeikhez hasonlóan a parkban helyezik őket örök nyugalomra, az itt élt négy nemzedék sírja ma is megtekinthető.
Korabeli bútorokkal berendezett terek a dégi kastélyban
Sándorék idejében a hintók helyén már Maseratik, BMW-k, Alfa Romeók álltak, a család bohém életű tagja, Ernő fiuk pedig előszeretettel használta ezeket, és nagyon szeretett volna autóversenyt nyerni velük (arról nincs tudomásunk, hogy ez az álma végül megvalósult-e). Annyi azonban bizonyos, hogy aktív éjszakai életet élt, legalábbis többször került párbajkihívásai miatt a Vasárnapi Napló címlapjára.
Egy autóverseny-makett Festetics Ernő, az autóbolond tiszteletére
Az örökösök 1956-ban elhagyták az országot, és Olaszországban telepedtek le. Festetics László a kastély felújításának 2018-as kezdetekor elhelyezett egy időkapszulát itt, amiben leírta, mennyire hálás az épület felújítása miatt. Sajnos a végét már nem érhette meg, hat nap múlva, még magyarországi tartózkodása alatt elcsúszott a hotelszobájában, és meghalt. Fia, Henrik azonban most, augusztus 20-án is járt a kastélyban, apja díszpolgárrá avatása alkalmából.
Semmi nem bizonyítja, hogy itt gyűléseztek a szabadkőművesek
Most, hogy már nagyjából átlátjuk a családfát, térjünk vissza egy kicsit Festetics Antalhoz és Pollack Mihályhoz, akik a kastély egyik sarkában valami igazán szokatlant hoztak létre. Máshol a díszterem középen, de legalábbis a főbejárat közelében helyezkedik el, itt azonban az oldalrizalitban található, ráadásul, ha kívülről tekintünk rá, semmi sem utal rá, hogy bent egy ovális tér fogad minket. Pollack ezt a kialakítást négy falfülkével érte el.
Mivel a kastély építésekor éppen betiltották a szabadkőművességet, vélhetően itt tartotta Antal a titkos összejöveteleket, bár ezt semmi nem bizonyítja.
A kialakítás és a berendezés azonban akár utalhat is erre, például a tükrök, amelyek a fényt szimbolizálják, de a sast ábrázoló stukkók és a műmárvány borítás is szabadkőműves jelképek.
A dégi kastély ovális díszterme
Emellett akár bálteremként is hasznosíthatták a szobát – bár inkább a nyári időszakot töltötte itt a család, és nem a téli bálszezont. A második világháború alatt a kastély német katonai kórházként funkcionált. Mire a szovjetek megérkeztek, az értékeknek nyoma sem maradt, ők istállóként hasznosították a gyönyörű dísztermet. Később a Földművelésügyi Minisztérium üdülője, majd állami gondozottak otthona lett az épület, ekkor a nagyobb gyerekek étkeztek a díszteremben.
Mit vakolnak a szabadkőművesek?
A négy falfülkés megoldást a másik szárnyban, egy kisebb terem esetében is alkalmazták. Ez állítólag úgynevezett titokszobaként funkcionált Antal idejében, aki itt tartotta azt a 104 iratcsomót, amit a Hét csillaghoz nevű páholy megszűnésekor szerzett meg, és annak működését írta le. Sajnos az iratok mára eltűntek. A szobából Festetics Sándor idejében fürdő lett, méghozzá a feleségéé, és a szabadkőművességre már csak a nyolcágú csillag emlékeztet a padlón, apró csempékből kirakva.
A másik ovális terem, amit a szabadkőművességhez kötnek, és amelyből fürdőszoba lett
A kastély legérdekesebb kiállítása a szabadkőművességet mutatja be, ami hol legálisan, hol titokban, de a 18. századtól egészen az első világháborúig virágzott, és nem csak Magyarországon. Festetics Antal – apja nyomdokaiba lépve – 1788-ban lett tagja az első páholynak, és végül a páholyok munkáját irányító káptalanba is felvételt nyert, itt, a dégi kastélyban pedig létrehozta a magyar szabadkőművesség legnagyobb könyvtárát.
A család hatalmas könyvtárából mára csak azok a példányok maradtak meg, amelyeket egykor kölcsönadtak
A tárlat először a társaság szimbolikájába vezet be minket, egyebek mellett megtudjuk, mi az az ágyú, és mire szolgált (egy vastag talpú pohár, amit az asztalhoz csapkodtak, hogy az új jövevények tiszteletére megidézzék az ágyúdörgés hangját), hogyan nevezték a csatlakozni kívánó személyt (kereső), mit jelent a lánc (összetartozást) vagy a vakolás (közös étkezést).
A második teremben részt vehetünk egy beavatáson, a harmadikban és a negyedikben pedig a szabadkőművesség tárgyaival ismerkedhetünk meg.
Talán kevesen tudják, de a rituálék és szimbólumok mellett a mozgalom tényleges munkája sokkal lényegesebb: végeztek karitatív tevékenységet, létrehoztak jótékonysági egyleteket, ismeretterjesztő és sportegyesületeket.
Az ágyúnak hívott pohár
Egy hosszú tablón híres szabadkőműveseket soroltak fel, vélhetően ezt az eszmerendszert tudta magáénak Mozart, Beethoven, Liszt, Goethe, Voltaire, Roosevelt, Kipling, Tolsztoj, Puskin, Oscar Wilde és Walt Disney is. A magyar szabadkőművesek közé tartozott állítólag Ady, Csáth, Karinthy, Kazinczy és Kosztolányi is.
A szabadkőművesek egyik fontos elfoglaltsága volt a vakolás, azaz a közös étkezés
Akkora, mint a Central Park
Nem mehetünk el szó nélkül a kastély csodaszép angolparkja mellett, amit 1810-ben kezdett el tervezni Bernhard Petri német mezőgazdász, és 2015-ben újították fel. A facsoportok, tisztások, sétányok, hidak, nyiladékok mind átgondolt helyre kerültek, ahogy az a tájképi kerteknél bevett szokás volt.
A látványtengelyek középpontja maga a kastély főhomlokzata, és a katolikus, illetve a református templomig, a Hollandi-házig, a családi sírdombig és az ún. postaút végéig vezetik a szemet.
Egykor legelő, gyümölcsös, vadaskert, narancsház, fácántenyészet, svájci tehenészet és haltenyészet is megtalálható volt a csaknem 300 hektár kiterjedésű parkban.
A dégi kastély és gyönyörű parkja a Hollandi-házzal
Hajdanán az épület mind a négy sarkára ültettek egy-egy kocsányos tölgyet, melyekből mára kettő maradt meg. A főbejárat melletti egy kifejezetten hatalmas és gyönyörű példány. A kert másik érdekessége Magyarország legnagyobb borókása, amely egy tőről fakad, és körülbelül 20 négyzetméter kiterjedésű.
Az egyik megmaradt gyönyörű kocsányos tölgy a főbejáratnál
Ahol még a tehénvizeletet is hasznosították
A park éke a németalföldi stílusú Hollandi-ház, amit 1891-ben emeltek, és egy kis szigeten áll, melyet eleinte csak csónakon lehetett megközelíteni, ma viszont romantikus, fehér híd vezet hozzá. Ennek emeletére költözött be a tüdőbeteg Festetics Andorné. Alatta hat svájci tehén lakott, amelyek két fontos funkciót töltöttek be. Az egyik a tejkúra volt: dr. P. H. Karell oroszországi német orvos elmélete nyomán ugyanis úgy vélték, hogy ha a beteg mindennap elfogyaszt egy liter tejet öt részre osztva, akkor azzal tehermentesíti az anyagcserét, a vérkeringést és a gyomor-bél traktust.
Ebben a szobában inhalálta a tehénpisi kipárolgását Festetics Andorné
A másik a tehénpisi: a tbc-t ugyanis a 19. században még nem tudták gyógyítani, de az általános vélekedés az volt, hogy az ammóniadús levegő belélegzése segíthet rajta. Ezért szellőzőkön keresztül vezették fel a grófnőhöz a tehénvizelet szagával átitatott levegőt.
Bár a két „gyógymódról” ma már biztosan tudjuk, hogy nem használ, Lenke még negyven évig húzta a megfertőződése után, aminek talán az lehetett az oka, hogy elszigetelten élt.
Ma a vörös téglás épületben csupán teljesen illatmentes műanyag tehenekkel találkozhatunk, melyekhez egy tehénfejős ritmusjáték is kapcsolódik.
Műanyag tehenek a Hollandi-házban
Sajnos mi erről már csak itthon szereztünk tudomást, de ha te arra jársz, ne hagyd ki, és ne felejts el beszámolni nekünk az élményről.
Jegyárak:
Teljesárú: 3500 Ft
Kedvezményes: 1750 Ft
Családi: 8200 Ft
Parkjegy: 1200 Ft
Nyitvatartás:
Nyári nyitvatartás:
Április 1. – október 31.
Kedd–vasárnap: 10.00–18.00
Téli nyitvatartás:
November 1. – március 31.
Kedd–vasárnap: 9.00–17.00
Látogatói információ bővebben a kastély honlapján érhető el.
A cikk a Turista Magazin 2023. októberi számában jelent meg.
