Vonuló madár, a telet a mediterrán vidékeken, Afrikában vészeli át, de évről évre mindig akad néhány példány, amelyik megpróbál áttelelni nálunk. Nevét a hímek jellegzetes, távolból szóló kürtre emlékeztető, mély hangjáról kapta. Szerintetek melyik fokozottan védett gémfélét figyelték meg Kardoskúton?
Ez a gémféle a rejtőzködés nagymestere. Veszély esetén mozdulatlanná válik, csőrét az ég felé nyújtja, mintás tollazatának köszönhetően – mely megtévesztésig emlékeztet az élőhelyét jelentő nádasra – szinte teljesen beleolvad környezetébe. hazai vizeink egyik különleges gázlómadara, melynek a neve sem mindennapi: bölömbika (Botaurus stellaris).
Hogy mitől lett bika a bölömbika? A hímnek a költéskor hallatott hangja után, ami jellegzetes, mély, búgó bömbölés, és úgy hangzik, mintha valami távoli, rekedt kürtszó. A videóra kattintva meg is hallgathatod:
Rendszerint már március elején – enyhe telek esetén február végén – megérkezik telelőhelyéről, Észak-Afrikából, ahová október közepén indul vissza. Egyes példányai azonban megkísérlik az áttelelést hazánkban, ami egy kockázatos vállalkozás a részükről. Ha huzamos ideig fagyos az időjárás, a madarak táplálkozóhely nélkül maradhatnak, ami végzetes lehet a számukra. Ezért lehetőség szerint meleg vizű kifolyók, egyéb, be nem fagyó vizek mellett próbálják meg átvészelni a téli időszakot. December közepén egy ilyen áttelelő példányt figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.
Tápláléka zömmel halból és kétéltűekből áll, de nem veti meg a rovarokat, sőt a madárfiókát és kisemlősőket sem. Ősszel az egerek, pockok nagy fogyasztója. Költési ideje áprilistól júliusig tart. A poligám hímek akár öt nősténnyel is párosodhatnak.
Más gémféléktől eltérően a bölömbikák leggyakrabban nem telepesen, hanem magányosan fészkelnek.
Az avas mocsári növényekből készült, ovális formájú, nádasban megbújó fészekbe 4–6 tojást rak le a tojó. A 26 napnyi kotlást követően kikelő fiókákat kizárólag a nőstény táplálja, a hím nem vesz részt az ilyesfajta tevékenységekben. Az apróságok 2-3 hétig a fészekben, kimászásuk után pedig további 3-4 hétig (röpképességük eléréséig) a környező nádasban maradnak. Táplálásukról ez idő alatt a tojó gondoskodik.
A fokozottan védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 100 000 forint.
