Az ősz és a hűvösebb idő beköszöntével nemcsak a szarvasok igyekeznek párt találni maguknak, hanem a denevérek is megkezdik nászukat. Az Abaligeti-barlangot például több ezer denevér is felkeresi ilyenkor.
A denevérek násza nyár végén, ősz elején zajlik, és ilyenkor úgynevezett nászbarlangokat keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak számukra. Az egyik legjelentősebb nászbarlang a Dunántúlon található Abaligeti-barlang, ahol több ezer denevér is megfordul ebben az időszakban. Lehet köztük közönséges denevér, vízi denevér, kis patkósorrú denevér, nagyfülű denevér, tavi denevér, barna hosszúfülű denevér, de a legtöbb hazánk legnagyobb denevérfajából, a nagy patkósorrú denevérből fordul meg itt.
Így telelnek a denevérek az Abaligeti-barlangban
A párzás ősszel meg is történik, de a magzat fejlődése a téli álmot követően indul csak meg. Az egy, esetleg kettő kölyök május végén, június elején születik meg a nyári szálláshelyen, és egy hónap után lesz önálló.
Magyarországon 28 denevérfaj él, amelyek mindegyike védett, közülük 8 fokozottan védett.
A denevérekhez rengeteg hiedelem és félelem kötődik, pedig nagyon hasznos kis emlősök. A repülő rovarok elfogyasztásával komoly szerepük van a szúnyogok, illetve az erdészeti és mezőgazdasági kártevők számának féken tartásában, valamint zsákmányul szolgálnak egyéb védett emlősöknek és madaraknak is. Ha ez nem lenne elég, ürüléküket, a guanót, vagy „fekete aranyat” világszerte értékes mezőgazdasági nyersanyagként tartják számon, a világ trópusi tájain élő gyümölcsevő és nektárt fogyasztó denevérek pedig magterjesztő és beporzó tevékenységük által kulcsfontosságú funkciót töltenek be a trópusi erdők megújulásában.
Ha szeretnétek jobban megismerni őket, akkor érdemes ellátogatni az Abaligeti-barlang bejáratától pár lépésre található Denevérmúzeumba is.
