A Dráva is lehet kedvenc vízitúracélpont

A vízitúrázók közül van, aki a kanyargós kis folyókat részesíti előnyben, van, aki a hosszú lapátolások rabja, mások a nyugodt, hanyatt fekvős útvonalakat kedvelik. Aki járt már a Dráván, annak egészen biztos, hogy a kedvencei közé fog tartozni a Duna jobb oldali mellékfolyója, még akkor is, ha nem lehet rajta szundikálva lazítani.

Szerző:
Malárik Attila
Fotó:
Malárik Attila
2015. augusztus 6.

A vízitúrázók közül van, aki a kanyargós kis folyókat részesíti előnyben, van, aki a hosszú lapátolások rabja, mások a nyugodt, hanyatt fekvős útvonalakat kedvelik. Aki járt már a Dráván, annak egészen biztos, hogy a kedvencei közé fog tartozni a Duna jobb oldali mellékfolyója, még akkor is, ha nem lehet rajta szundikálva lazítani.

A Dráván való vízitúrázás régen nagyon körülményes volt. Először a jugoszláv határ, később a megalakuló Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) jelentett akadályt. Mára a helyzet megváltozott: Horvátország európai uniós tagsága és a schengeni övezethez való várható csatlakozása egyszerűsíti a szervezési feladatokat, a DDNP pedig országosan is példaértékű módon járult hozzá ahhoz, hogy a fokozottan védett természeti értékeket ne csak egy-egy tanösvényen keresztül, hanem a maga valójában ismerhessük meg. Az evezés lehetséges, az engedélykéréssel elegendő a nemzeti parkhoz fordulni, minden más egyeztetést ők végeznek el mindkét ország hatóságainál. Igaz, szigorú rendje van annak, hogy hol köthet ki és sátorozhat a csoport. A létszámot korlátozzák, de cserébe gondozott és csendes táborhelyek várják a vízitúrázókat. Aki rajong a természetért, nem kaphat ennél nagyobb ajándékot. A Dráva annyira népszerű a vízitúrázók körében, hogy akinek nyáron jut eszébe az ügyintézés, nem biztos, hogy jut számára hely.



Vízre szállás Őrtilosnál

 

 Felelősséggel a szeszélyes folyón

A Dráva más szempontból is értékes vízitúracélpont: meg kell érte dolgozni. Nem javaslom, hogy kezdő túrázóként biztos tudás nélkül evezz rajta! Mielőtt a Drávára merészkedsz, nem árt előtte gyakorlatot szerezni egy-két vízitúrán. Ez a folyó nem a tanulóórák helyszíne. Amikor Őrtilosnál elindulsz, a vízre szállásnál elszédülsz a víz látványától. Az alföldi folyóinknál szokatlan sebesség azonnal óvatosságra int. Ha felkészületlenül kezdesz lapátolni, pár száz méterre azonnal összetörheted a hajódat egy köves zátonyon. Légy figyelmes! Őrtilosnál torkollik a Mura a Drávába. A két folyó együttes vízhozama így annak ellenére kiegyenlítettebb vízjárást biztosít, hogy a horvátok több csúcserőművet is építettek a Dráva felsőbb szakaszán.

Előttünk nem sokkal a Mura


Sokakat ejt rabul a Mura is: szeszélyességben nem marad le a Dráva mögött, ami miatt többen szervezik a túráikat erről a folyóról, vagy a Kerkáról indulva. Amíg a gyalogos turistákat az érintetlen környezet, a zárt és kis lélekszámú, az ormánsági dombok között megbújó települések, tanösvények kötik le, addig te jobb, ha evezés közben a mederben lévő akadályokra összpontosítasz. Bármilyen csábító is a vízpart, ne hagyd, hogy a köves zátonyok, sellők és kisebb zúgók között a part a látványa elterelje a figyelmedet. Az Őrtilos utáni szakaszon egyébként sem szállhatsz partra, a folyó ott átkanyarog Horvátországba, és csak Vízvár határában nyeri vissza határfolyó jellegét.


Ahol elvarázsol az élő víz hangja

Állj meg picit az evezéssel, hajolj a víz fölé. Szokatlan, sistergésre hasonlító hangra lehetsz figyelmes. Az élő víz zúgása ez: a mederfenéken tovagördülő kövek, a fodrokat vető csobogás kilométerekről is hallható, a víz jól viszi a hangot. Időbe telik, mire azonosítod az eredetét és megszokod. Csak evezel, nézed a vizet. Szélessége száz és kétszáz méter között változik, és mégis láthatók a különböző színű kövek a fenéken. Vajon melyiket tudod megérinteni? Lazán letolod az eveződ. Elsuhansz a kövek fölött. Lenyúlsz a lapáttal, most már vállig elmerülve. Ez így legalább két méter, fenék még mindig sehol. Mosolyogsz. A víz nem sekély, hanem ennyire tiszta!



Zegzugos élmény a Kerkán

 

Itt az idő, hogy figyelj a távolabbi akadályokra is. Az első napon az igazi kihívást egy elbontott vashíd pillérei jelentik. Mögötte megépült az új híd, a vascsövek maradtak a mederben, a víz keresztben nyom rá. Megfelelő evezéstechnikával, jó manőverezéssel új élményekben lehet részed. Szalad a víz, ha csak ímmel-ámmal lapátolsz, akkor is sokat haladhatsz. Vízváron egy sziget mögött vár a táborhely. Figyelj, tovább ne szaladj a hajóval. A tábortűz mellett üldögélve, biztos, hogy visszavágysz majd a vízre, és legszívesebben elölről kezdenéd a napot.

Vízi élmények túrával kombinálva

Másnap valamelyest szelídül a rohanás, de Barcsig nagyon „él” a folyó. Egy földrajztanárnak maga a földi paradicsom. A víz a külső íveken látványosan bontja a partot. Van, ahol egy nyárfaerdő széle alól mosta ki a talajt. A törzseken még zöld a lomb, de csak idő kérdése, hogy a sodrás irányában megdőlve meddig tart a gyökérzet. A víz fecsegve szalad át a lombokon, látványos, de figyelj arra, hogy ne kerülj az ágak közé. Más helyeken csodálatos fürdőhelyeket alakított ki a változatos meder. Előbb öklömnyi köveken tudsz kiszállni, lejjebb kavicsos a part, a víz lassulásával helyenként homokos szakaszokat is találhatsz. Barcs alatt egy-egy parti öblözetben iszap is előfordul.

Amit nagyon szeretünk: drávai kavicszátony

 

Az utolsó távon megszelídül a folyó, már nagyobb hajók is járnak, hordják a mederből kitermelt kavicsot. A hegyekből a sokféle kőzetből hasznos, sokszínű sódert szállított ide a folyó az évezredek alatt. Barcs alatt a sodrás még jelentős, de közel nem olyan vad a víz, mint a túra elején. Már bátrabban követheted a parti fák árnyékában repülő jégmadarakat. Szentborbáson a vízmérőház udvarán sátorozhatsz, Drávasztárán meglepheted a csapatot egy gyalogos túrával. Nyáron nehéz elszakadni a víztől, de akkor is érdemes elgyalogolni innen a szomszéd faluba, Drávaiványiba, amelynek messzi földön híres a kazettás mennyezetű temploma. Ha szerencséd van, már a táborhelynél vár egy lovas kocsi. Olcsó és gyors közlekedési eszköz errefelé. Drávaszabolcs után a folyó újra elhagyja a határt. Az utunk idáig tartott. Közeleg az idő, hogy engedély nélkül is továbbevezhetünk a Dunáig - az a szakasz is sok szépséget tartogat.

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. júniusi számában.

Kapcsolódó cikkeink:
Erre figyelj, ha kezdő túrakenus vagy

Négy alapszabály, ha kenuzol a családdal
 

Cikkajánló