A Fácános, egy hajdan volt üdülőtelep Zugligetben

Budapest 12. kerülete a város egyik legzöldebb kerülete, ez persze nem meglepő, hisz a Budai-hegység erdős lankáin terül el. Ma a környék legismertebb kirándulóhelye a Normafa, de a 19. század második felétől Zugliget számított a legnépszerűbbnek. Garay János így írt Zugligetről és az odalátogatókról 1837-ben. „Az első osztályba azok tartoznak, kik hiúságból mennek sétálni, hogy szép ruhájukat mutogassák; a második osztályba a tudósokat lehetne tenni, kik mozgás és emésztés kedvéért sétálnak: a harmadik osztályban végre az élni szeretők vannak s ezeknek végcéljuk a mulatás, evés, ivás.”

Az evés, ivás, mulatás színterei a fogadók és vendéglők voltak, amelyekből több is akadt Zugligetben. Korábbi cikkünkben már írtunk a Disznófőről, ezúttal a Fácán vendéglő múltjában merülünk el egy kicsit.

„...derekesan tánczolnak”

A Fácán Nagyvendéglő története a 19. század első felében vette kezdetét, amikor Riegler Ignác szappanfőző mester megvásárolta a mai Béla király út, Zugligeti út és a Csermely út által határolt, erdős, ma Fácánosként emlegetett területet.

Egy 1836-os úti beszámoló említi először a majorban található Fácán vendéglőt, amely ünnepnapokon táncos mulatóhelynek számított: „…egy más vendéglőház mellett elillanva, hol sokszor egy falombozatú hajlék alatt derekasan tánczolnak…”

Földvári Gergely történész szerint az 1840-es évek végén épülhetett fel a ma is álló, és ma már a Zugligeti Általános Iskola felső tagozatának otthont négyzet alakú épület, ami az 1880-90-es években bővült egy nyugati oldali, emeleti teraszbővítménnyel. Mai formáját az 1910-es, 1920-as évek között nyerte el.

Ha egy üzlet beindul

A vendéglő olyan népszerű lett, hogy Riegler Ignác az 1850-es években úgy döntött, hogy épített a birtokára egy 30 szobás üdülőszállót is. A tervezésre pedig nem is akárkit kért fel, hanem Hild Józsefet, korának egyik legnevesebb építészét.

Később több kisebb üdülőház is épült a területen, de volt itt fürdőház, cukrászda, üvegház, pavilonok, fedett sétatér. Az idők során egy egész üdülőtelep alakult ki, és a 20. század elejéig a Fácán volt az egyik legdivatosabb nyári mulatóhely.

Sok más híresség mellett Vörösmarty Mihály, Barabás Miklós festőművész és Petőfi Sándor is szívesen járt ide mulatni. Petőfi Zugligetben írta például a Hegyek közt című versét 1848 szeptemberében, amikor feleségével első és egyben utolsó házassági évfordulójukat ünnepelték. „Ne bántsatok, ne bántsatok,/ Ha egy rövid napot lopok/ A magam mulatságának,/Hisz eleget élek másnak!.../ Minden lenn maradt, ami bánt,/ Nem hoztam föl magammal mást,/ Csak ami boldogságot ad,/ Kedvesemet és lantomat.”

Bár a vendéglő az 1920-as években már leszálló ágban volt, Krúdy Gyula még így írt róla az 1921-ben megjelent Nagy Kópé című regényében: „…álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező kedvek eljöttek a Fácán ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású tükrökbe... A Fácán árkádjai alatt volt terítve (míg az udvaron tánc folyt).„”

A vendéglő iskolaként született újjá

A hajdani vendéglő épületére később ráragadt a Horthy-villa elnevezés, mert az 1930-as években Horthy Miklós kormányzó fia, Horthy István a barátaival állítólag sokat járt ide vigadni a Fácánba.

1939-ben az egykori Fácán fogadóban internálótábor működött, ahol lengyel katonatiszteket helyeztek el. 1944-ben, Budapest német megszállása idején, a Gestapo vette birtokba a területet, majd 1950-ben államosították azt. Egy ideig egyetemi kollégium működött itt, majd 1966-ban került a Belügyminisztérium kezelésébe, és ekkor lett a hírszerzés és a kémelhárítás oktatóbázisa. A BM az ingatlan egészéről 1990-ben vonult ki

1994-ben helyi védetté nyilvánították a területet, majd a Normafa Program keretében 2013-ban a Hegyvidéki Önkormányzat vagyonkezelésébe került. A Horthy-villa felújított épületében 2019-ben nyitotta meg a kapuit a Zugligeti Általános Iskola felső tagozata.

A Hild-villa áll és vár

A mögötte található Hild-villának nevezett, hajdani fogadó épületének renoválása is megkezdődött, de egyelőre csak kívülről. Az épület évek óta így áll, hogy mi lesz a sorsa, mire használják majd, azt még mindig nem lehet tudni. A korábbi tervek szerint Aba-Novák Sámuel festő emlékmúzeuma jött volna létre a villában, a kormány azonban úgy döntött, mégsem itt, hanem Szolnokon ad teret a kulturális intézménynek.

Ha kicsit körbejárjuk a Fácánost, leszámítva az iskola, illetve a Hild-villa épületét, sűrű fás, bokros területet látunk. A hegyekkel körülölelt telek egyes részeit alig éri napsütés. Az út mellett szeméthegyek hevernek szerteszét. A baljós hangulatot a fák között álló két romos épület is tovább erősíti. Az egyik, egy romos téglaépület a cselédszállás lehetett, a másik, közel az úthoz, szintén elég romos, tábla hirdeti, hogy eladó. Az épület egykori szépségéről már csak néhány megmaradt kis részlet árulkodik.

A Fácánossal kapcsolatos tervekről megkérdeztük a Hegyvidéki Önkormányzatot is, de egyelőre sajnos nem kaptunk választ. A Zugliget jövőjével kapcsolatban nemrégiben egy közösségi ötletelés tartottak a helyi lakosság és a Hegyvidéki Önkormányzat részvételével, ahol elhangzott az is, hogy sokan örülnének annak, ha a Fácános, illetve a Disznófő környezetét élettel töltené meg, vonzó közösségi és kirándulóhellyé alakítaná az önkormányzat. Reméljük, hangjuk meghallgatásra talál, és pénz is lesz majd az ötletek megvalósításhoz.