A zugligeti Fácán nagyvendéglő a 19. század második felétől a budai hegyek felkapott vendéglátóhelye volt, ahová a kor hírességei is szívesen jártak. Idővel egy egész üdülőtelep alakult ki itt, amelynek bizonyos épületei ma is megvannak még.
Budapest 12. kerülete a város egyik legzöldebb kerülete, ez persze nem meglepő, hisz a Budai-hegység erdős lankáin terül el. Ma a környék legismertebb kirándulóhelye a Normafa, de a 19. század második felétől Zugliget számított a legnépszerűbbnek. Garay János így írt Zugligetről és az odalátogatókról 1837-ben. „Az első osztályba azok tartoznak, kik hiúságból mennek sétálni, hogy szép ruhájukat mutogassák; a második osztályba a tudósokat lehetne tenni, kik mozgás és emésztés kedvéért sétálnak: a harmadik osztályban végre az élni szeretők vannak s ezeknek végcéljuk a mulatás, evés, ivás.”
Az evés, ivás, mulatás színterei a fogadók és vendéglők voltak, amelyekből több is akadt Zugligetben. Korábbi cikkünkben már írtunk a Disznófőről, ezúttal a Fácán vendéglő múltjában merülünk el egy kicsit.
„...derekesan tánczolnak”
A Fácán Nagyvendéglő története a 19. század első felében vette kezdetét, amikor Riegler Ignác szappanfőző mester megvásárolta a mai Béla király út, Zugligeti út és a Csermely út által határolt, erdős, ma Fácánosként emlegetett területet.
Egy 1836-os úti beszámoló említi először a majorban található Fácán vendéglőt, amely ünnepnapokon táncos mulatóhelynek számított: „…egy más vendéglőház mellett elillanva, hol sokszor egy falombozatú hajlék alatt derekasan tánczolnak…”
A környéket az 1830-as években már előszeretettek látogatták a kirándulók, és a vendéglő hamar népszerű hely lett.
Földvári Gergely történész szerint az 1840-es évek végén épülhetett fel a ma is álló, és ma már a Zugligeti Általános Iskola felső tagozatának otthont négyzet alakú épület, ami az 1880-90-es években bővült egy nyugati oldali, emeleti teraszbővítménnyel. Mai formáját az 1910-es, 1920-as évek között nyerte el.
Az előtérben, a lépcsős vendéglő, a mai iskola, háttérben a Hild József tervezte fogadó
Vasárnapi Ujság, 1866. május 13
Ha egy üzlet beindul
A vendéglő olyan népszerű lett, hogy Riegler Ignác az 1850-es években úgy döntött, hogy épített a birtokára egy 30 szobás üdülőszállót is. A tervezésre pedig nem is akárkit kért fel, hanem Hild Józsefet, korának egyik legnevesebb építészét.
Később több kisebb üdülőház is épült a területen, de volt itt fürdőház, cukrászda, üvegház, pavilonok, fedett sétatér. Az idők során egy egész üdülőtelep alakult ki, és a 20. század elejéig a Fácán volt az egyik legdivatosabb nyári mulatóhely.
Ezt az egész komplexumot nevezték Fácánnak, majd később Fácánosnak, Mátyás király egykori vadaskertje után.
Sok más híresség mellett Vörösmarty Mihály, Barabás Miklós festőművész és Petőfi Sándor is szívesen járt ide mulatni. Petőfi Zugligetben írta például a Hegyek közt című versét 1848 szeptemberében, amikor feleségével első és egyben utolsó házassági évfordulójukat ünnepelték. „Ne bántsatok, ne bántsatok,/ Ha egy rövid napot lopok/ A magam mulatságának,/Hisz eleget élek másnak!.../ Minden lenn maradt, ami bánt,/ Nem hoztam föl magammal mást,/ Csak ami boldogságot ad,/ Kedvesemet és lantomat.”
Kilátás Zugligetre a Normafáról 1880-90 körül, itt is látszik a vendéglő és mögötte a nagyobb fogadó
Bár a vendéglő az 1920-as években már leszálló ágban volt, Krúdy Gyula még így írt róla az 1921-ben megjelent Nagy Kópé című regényében: „…álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező kedvek eljöttek a Fácán ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású tükrökbe... A Fácán árkádjai alatt volt terítve (míg az udvaron tánc folyt).„”
Népes vendégsereg mulat a Fácán vendéglőben
A vendéglő iskolaként született újjá
A hajdani vendéglő épületére később ráragadt a Horthy-villa elnevezés, mert az 1930-as években Horthy Miklós kormányzó fia, Horthy István a barátaival állítólag sokat járt ide vigadni a Fácánba.
A hajdani vendéglő épületét felújították, 2019-ban kapott itt helyet a Zugligeti Általános Iskola felső tagozata
1939-ben az egykori Fácán fogadóban internálótábor működött, ahol lengyel katonatiszteket helyeztek el. 1944-ben, Budapest német megszállása idején, a Gestapo vette birtokba a területet, majd 1950-ben államosították azt. Egy ideig egyetemi kollégium működött itt, majd 1966-ban került a Belügyminisztérium kezelésébe, és ekkor lett a hírszerzés és a kémelhárítás oktatóbázisa. A BM az ingatlan egészéről 1990-ben vonult ki
1994-ben helyi védetté nyilvánították a területet, majd a Normafa Program keretében 2013-ban a Hegyvidéki Önkormányzat vagyonkezelésébe került. A Horthy-villa felújított épületében 2019-ben nyitotta meg a kapuit a Zugligeti Általános Iskola felső tagozata.
Az iskola épülete oldalról, itt volt a vendéglő kertje. A felújítás óta az itt található tér a Fácános nevet viseli
A Hild-villa áll és vár
A mögötte található Hild-villának nevezett, hajdani fogadó épületének renoválása is megkezdődött, de egyelőre csak kívülről. Az épület évek óta így áll, hogy mi lesz a sorsa, mire használják majd, azt még mindig nem lehet tudni. A korábbi tervek szerint Aba-Novák Sámuel festő emlékmúzeuma jött volna létre a villában, a kormány azonban úgy döntött, mégsem itt, hanem Szolnokon ad teret a kulturális intézménynek.
Az egykori Hild József által tervezett fogadót kívülről renoválták, de egyelőre nem tudni, milyen funkciót kap majd az épület. Ha ez kiderül, akkor lehet majd a belső tér felújításához is nekilátni
Ha kicsit körbejárjuk a Fácánost, leszámítva az iskola, illetve a Hild-villa épületét, sűrű fás, bokros területet látunk. A hegyekkel körülölelt telek egyes részeit alig éri napsütés. Az út mellett szeméthegyek hevernek szerteszét. A baljós hangulatot a fák között álló két romos épület is tovább erősíti. Az egyik, egy romos téglaépület a cselédszállás lehetett, a másik, közel az úthoz, szintén elég romos, tábla hirdeti, hogy eladó. Az épület egykori szépségéről már csak néhány megmaradt kis részlet árulkodik.
A Fácános területén több kisebb romos épület is áll, ez az egyik az útról is jól látható. Beljebb, a sűrűben a a hajdani cselédszálló romjai látszanak
A Fácánossal kapcsolatos tervekről megkérdeztük a Hegyvidéki Önkormányzatot is, de egyelőre sajnos nem kaptunk választ. A Zugliget jövőjével kapcsolatban nemrégiben egy közösségi ötletelés tartottak a helyi lakosság és a Hegyvidéki Önkormányzat részvételével, ahol elhangzott az is, hogy sokan örülnének annak, ha a Fácános, illetve a Disznófő környezetét élettel töltené meg, vonzó közösségi és kirándulóhellyé alakítaná az önkormányzat. Reméljük, hangjuk meghallgatásra talál, és pénz is lesz majd az ötletek megvalósításhoz.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
