A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély minden szegletét bejártuk

Most, hogy elspoilereztem a kastélyhoz kapcsolódó egyik legnagyobb érdekességet, visszatérnék a történetének a legelejére, már csak azért is, hogy világos legyen, miért olyan nagy szó, hogy a kastélyból végül az lett, ami. A mai épület helyén már a 18. században állt egy kisebb, L alakú, barokk kúria, de amikor a Károlyiak kezébe került, annak csak a pincéjét hagyták meg (ez egyébként ma is megvan az eredeti formájában), és 1844-ben hozzáfogtak egy sokkal fényűzőbb kastély építéséhez. Segítségükre a híres építész, Heinrich Koch volt. Az épület 6000 m²-es lett, és a család nyári rezidenciaként használta.

A birtok mindig a másodszülöttre szállt, így miután gróf Károlyi György 1877-ben meghalt, Viktor örökölte azt, akinek a nevéhez egy különös történet is kapcsolódik. A férfi öngyilkos lett, ami eddig még igaz is, de a körülmények a valóságban kevésbé drámaiak, mint ahogy a mendemonda tartja. Az egyik közeli bakonyi magaslaton felfedezhetünk egy vaskeresztet, amely állítólag azt a helyet jelöli, ahonnan Viktor egy lovas hintóval a mélybe vetette magát, valójában azonban golyó végzett vele, a kereszt pedig egy másik családtag kedvenc imahelyét jelöli.

Ezután a birtok Károlyi Gyulára szállt, majd Károlyi Józsefre. Ő hajtotta végre az utolsó nagy átalakítást az 1910-es években, amikor a jelenlegi alaprajz és a homlokzat létrejött, és a könyvtár a helyére, az U alak közepére került. A park is ekkor nyerte el a mai formáját.

Embléma az UNESCO-tól

1919-ben a kastély egy részében betegsegélyező helyet rendeztek be. A második világháború alatt szerencsére nem érte találat, német vezérkari szálláshely volt, aztán hadikórház, majd laktanya lett. A németek után a szovjetek foglalták el, és rendkívüli módon lepusztították. A kastélyt és a birtokot ezt követően államosították, 1946-tól a gázművek üdülője lett, 1949-től görög gyerekek menekültotthonaként funkcionált, 1955-től magyar gyerekek nevelőotthona volt, 1979-re pedig annyira durván leromlott az állapota, hogy kiürítették.

Tulajdonosa, Károlyi György, az államosítás előtti utolsó birtokos fia, 1994-ben létrehozott egy alapítványt, hogy megmenthesse a szörnyűséges állapotban lévő épületet. Az ingatlankezelő ekkor a Műemlékek Állami Gondnoksága volt, amely egy felújítási programot dolgozott ki, és a kettő együtt felelt a kastély rehabilitációjáért. Most ez az alapítvány működteti az Európai Kulturális Találkozó Központot, amely egy európai hálózat tagja: a belépéskor a műemlékek gondozói arra kötelezik magukat, hogy a felújítást követően az épületben kulturális, tudományos programokat, műhelyeket szerveznek a nagyközönség számára. Cél volt az is, hogy elősegítsék Magyarország európai integrációját, amiben mérföldkőnek számított, hogy 1995-ben ez a projekt megkapta az UNESCO „Kulturális Világörökség Évtizedének” emblémáját, amit a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyon kívül más magyar műemlék nem mondhat el magáról.

2000-ben egy részvénytársaság is létrejött a szálloda és az étterem üzemeltetésére Károlyi György jóvoltából, amely 2001-től az államtól megkapta az épület vagyonkezelői jogát. A vendéglátó részlegek most az Accent Hotels hálózatának tagjaként működnek.

Nyáron fesztiválokat tartanak, szoktak lenni koncertek, múzeumpedagógiai programok, esküvők, céges rendezvények, és még sorolhatnánk. A két oldalszárnyban helyezkednek el a kivehető szobák, az északi pavilon emeletén tárlatok tekinthetők meg, a déli pavilon pedig a Károlyi család lakrésze. A tárlatvezetőnktől megtudjuk, hogy ők viszonylag keveset tartózkodnak itt: György 2015 óta párizsi magyar nagykövet, így a munkája nemigen engedi, a felesége, Angelica viszont nagyjából havonta hazalátogat, főként rendezvények alkalmával, és ő foglalkozik a legtöbbet a már emlegetett kulturális célok megvalósításával.

Az emelet, ahol megismerkedhetsz a Károlyiakkal

A kastélyban nincsenek eredeti bútorok: 1979-ig gyakorlatilag mindent elpusztítottak vagy elvittek. Most a bútorok némelyike az eredetiek stílusában legyártott új darab, egyiket-másikat pedig a család vásárolta. Sajnos az eredeti könyvek (körülbelül 10 ezer kötet) is megsemmisültek. A helyiek elmondása szerint a háború alatt a németek dobálták ki azokat az emeletről az udvarra.

Sétánkat a kápolnában kezdjük, ez volt a legelső helyiség, amelyet a tető után felújítottak 1998-ban. A helyiség fontos szerepet töltött be a mélyen vallásos család életében. Újraszentelték, így a mai napig tarthatnak benne esküvőket, évente egyszer van szentmise, időnként kisebb koncerteket rendeznek itt. Az oltárkép az egyetlen olyan műtárgy a kastélyban, amely eredetileg is innen származik. Viszontagságos utat járt be 1782-es megfestése óta. Biztosan a kastélyban volt 1945-ig, az államosítás után viszont eltűnt, majd az 1990-es években került elő, méghozzá a Szépművészeti Múzeum raktárából: az akkori főrestaurátornak feltűnt, hogy a kép pontosan illik a kastélyban hagyott üres keretbe, és később felfedezték, hogy egy családi fotón is szerepel.

A legtöbb kiállítóterem a főépület emeletén található. A Festeticsekről elnevezett szobában tárgyalóasztal áll, a nem megszokott miliőben pedig céges megbeszéléseket is lehet tartani. Hogy honnan a név? A Festeticsek gyakran vendégeskedtek a kastélyban, mivel Károlyi József nővére – Júlia – beházasodott a családba. Megnézhetünk egy velencei budoárt, amellyel azt prezentálják, mennyire kedvelte a család a velencei művészetet. A plafonról egy muranói üvegből készült csillár függ, a falakon velencei témájú tusrajzok, akvarellek, félkörívben elrendezett ülőalkalmatosság és díszes búrájú lámpa, mindez Angelica asszony családi örökségéből.

Károlyi József egykori hálószobájában láthatjuk azt az 1712-ben készült, összetett családfát, amilyenhez hasonlóval ma már inkább csak középkori ihletésű fantasyfilmek képkockáin találkozhatunk. Rajta Károlyi Sándor gróf és Barkóczy Krisztina rokonsága. Előbbi azért fontos tagja a családnak, mert ő volt az, aki megszerezte a grófi címet, amikor megkötötte a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét.

Az egyik legszebb terem a díszkönyvtár, ahol polgári esküvői szertartásokat, koncerteket, kulturális programokat tartanak, illetve nyitva áll a kutatók előtt, ha például a címer- vagy a pecséttanba szeretnék beleásni magukat. Érdekesség, hogy a könyvtár kupoláját Magyarország egyik első, 7 cm vastag vasbeton szerkezete tartja.

Teázás a csipketeraszon

A földszint termeit szintén koncertek, konferenciák, esküvők alkalmával használják.

Sokat tartózkodtak itt, teáztak, vendégeket fogadtak. Gyönyörű kilátás nyílik innen a tavas parkra, amely megér még néhány óra sétát, annyira nagy, illetve oly gazdag a növényállománya. Minden hónap harmadik vasárnapján vezetett botanikai túrákat tartanak a 150–170 éves fák árnyékában, amelyeken bármikor érdemes lehet részt venni, mert az elmondottak alapján mindig más és más arcát mutatja a park.

A díszebédlő azért különleges, mert a burkolata az eredetivel 100%-ban megegyező másolat, a falakon pedig nagyon finom, igazi vadselyem kárpit látható. Régen itt fogadták az igazán magas rangú vendégeket – egyszer például IV. Károly király is járt itt. Akit érdekelnek a család társasági életének részletei, Zilahy Lajos Ararát című regényében olvashat ezekről, az író ugyanis jó barátja volt a Károlyiaknak, és sokszor tartózkodott a kastélyban.

Hetven Károlyiból csak egy él Magyarországon

Bár a kastélyt a már említett Heinrich Koch tervezte, mégis van egyetlen olyan részlet az épületben, amelyet 1851-ben Ybl Miklós eszelt ki (amellett, hogy ő volt az építésvezető, továbbá rengeteg épületet tervezett a családnak). A részlet nem más, mint egy eldugott kis lépcső, felülről megvilágítva, amelyet nem is a családtagok, hanem az alkalmazottak használtak. Azért is fontos megemlíteni, mert nagyon szépen sikerült helyreállítani: 90%-ban eredeti, ezért kuriózumként tartják számon. Persze, most már nincs használatban.

A kastély tetőterében két kiállítótermet nézhetünk meg. Eredetileg hat cselédszoba volt itt kialakítva, ezeknek mára nyomuk sincs, le kellett őket bontani egy nagyon súlyos házigomba-fertőzés miatt. 2009 és 2011 között a szint két végében alakítottak ki helyiségeket, az egyikben két nagy méretű, 3 × 9 m-es festményt láthatunk, amelyek Francesco Fontebasso nevéhez köthetők, és a velencei gyűjtemény részei.

A másik teremben többek között a tavalyi, gróf Károlyi Sándorral kapcsolatos kiállítás megmaradt tárgyai láthatók, és egy modernebb családfa, amelyen rögtön a szemünkbe ötlik, milyen sok Károlyi van – mint megtudjuk, összesen 70, szerte a világban, Ausztriától Argentínáig. Közülük csak egy él Magyarországon, László, a fóti kastély egy kisebb épületrészében.

A cikk a Turista Magazin 2020. július-augusztusi számában jelent meg.