Szép sorban érkeznek vissza a vonuló madarak, és egyre nagyobb a nyüzsgés a Körös–Maros Nemzeti Park vizes élőhelyein.
Már március második felében visszatértek a fehér rokonaiknál az emberrel sokkal bizalmatlanabb fekete gólyák. A szemünk elől rejtve, erdőkben fészkelnek, és mivel vízhez kötődő fajról van szó, így a Körös–Maros Nemzeti Parkon belül elsősorban a Körös és a Maros folyó árterében költenek. A tavalyi szárazság miatti táplálékhiány nem volt túl kedvező a fiókanevelés szempontjából, de idén úgy tűnik, az időjárás kegyesebben alakul.
A Maroson például már két árhullám ment végig tavasszal, amely kedvező a fekete gólyák szempontjából, mivel az elsődleges táplálékuk a hal. A mederből kilépő, hullámteret elöntő, sekély vízbe nagy mennyiségű hal úszik ki táplálkozni, illetve ikráit lerakni. Az árvíz levonultával kint rekedt halak bőséges táplálékforrást jelentenek a fekete gólyák, és számos más védett madárfaj számára. Az így kialakuló ideális táplálkozóhelyeken, augusztus folyamán, az itt költő egyedeken kívül, távolabbról érkező, sokszor több tíz fős csapatba verődő fekete gólyákkal is találkozhatunk.
De március végén megérkeztek a gólyánál jóval kisebb hantmadarak is a Cserebökény részterületre. Ez a kedves apró madár a telet Afrika szavannáin tölti, és előbb a hímek érkeznek meg, majd rögtön elfoglalják és védik a kiválasztott költőterületet. A hantmadarak erősen territoriálisak, a hímek sokszor verekedéssel űzik el a területükre betolakodókat.
A hantmadár nyílt területeken fordul elő, kedveli a rövid füvű pusztai élőhelyeket. Utak, csatornák mentén, szántóföldeken, legelőkön, állattartó telepek és gulyaállások környékén rendszeresen megtalálható, de nem gyakori. Jellegzetes énekével, fekete-fehér mintázatú tollazatával és látványos nászrepülésével hívja fel magára a figyelmet.
A hantmadarak szívesen kiülnek egy-egy magasabb pontra, ott énekelnek és figyelik a rovarokból, pókokból, férgekből, csigákból álló zsákmányukat.
A fészket a tojó a talajra, elhagyott üregekbe, romok hasadékaiba vékony fűszálakból építi, s tollakkal vagy szőrökkel béleli ki. Öt-hat tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím a kotlás idején egy kiemelkedő ponton énekel és őrködik. A fiókák kéthetes korukban távolodnak el a fészektől. Az etetésben mindkét szülő részt vesz.
A kardoskúti Fehér-tónál is nagy a nyüzsgés, március második felében megjelentek a afrikai telelőhelyükről visszatérő gólyatöcsök első példányai, közben pedig nagy godák kiáltásaitól hangos a tó környéke. Évek óta nem láttak ennyi nagy godát itt a nemzeti park munkatársai, mint ezen a tavaszon.
Az utóbbi időszak esőzéseinek köszönhetően a Fehér-tóban, a tó környéki gyepeken és a Lófogó-érben is jelentős vízmennyiség szaporodott fel, éppen ezért a vonuló nagy godák is szívesen állomásoznak itt. Szedegetik a férgeket, rovarokat, csigákat és más gerincteleneket.
Március utolsó napjaiban a nagy godák száma elérte a 650-et, valószínűleg ez volt a vonulási csúcs.
Április elején már „csak” 350 példányt számoltak. A nagy godák nászidőszaka április közepén kezdődik, ekkor a csapatok párokra szakadnak, elfoglalják revírjüket, s legtöbbször május elején rakják le tojásaikat. A kardoskúti Fehér-tó térségében az utóbbi években a szárazság miatt a fajnak nem volt sikeres költése, de ha folytatódik a csapadékos időjárás, akkor idén reménykedhetünk abban, hogy a nagy godák is sikeresen költenek majd a területen.
