Ha magyar természetfilmekről beszélünk, akkor bizonyára mindenkinek beugrik a Filmdzsungel Stúdió, mint az egyik legjelentősebb filmprodukciós cég a műfajban. Most az ő színvonalas merítésükből válogattunk nektek néhány szuper néznivalót. Vigyázzatok, erősen addiktív tartalom.
A Filmdzsungel legfrissebb alkotásairól mi is rendszeresen hírt adunk a Turista Magazin oldalán. Legutóbb az Amiről a fák suttognak rendezői változatának megjelenéséről írtunk, de terítékre került már többek között a Dunavirág mentőakció, a Mérgezett föld, az Inverse Everest és az Akcióban a természet őrzői is, amelyek egytől egyig kivételes alkotások, valamint a PET Kupáról is rendszeresen beszámolunk nektek. Ezúttal azonban nem ezekről fogok mesélni. Elhatároztam, hogy olyan régebbi, illetve kevésbé ismert filmdzsungeles produkciók közül szemezgetek, amelyek szintén megérdemlik a figyelmet.
Amikor bepötyögtem a keresőbe a stúdió nevét, azonnal kiderült, hogy jóval több filmjük elérhető, mint azt gondoltam. Több se kellett: pattogtattam egy adag kukoricát, a laptopot összekötöttem a tévével, és letelepedtem megnézni egy-két filmet. Aztán még egy-kettőt. Már a kukorica is rég elfogyott, én pedig még mindig a képernyő előtt ültem. Sőt, másnap sem tudtam abbahagyni, és az az igazság, hogy még mindig nem láttam mindent, ami felkeltette az érdeklődésem. Mutatom, mely filmek szegeztek leginkább a képernyő elé. Szubjektív válogatás következik, rangsor nélkül.
1. Önkéntes száműzetésben a föld alatt – Budapest underground
Mégis ki olyan őrült, hogy elvonuljon egy hétre a föld alá teljesen egyedül? Naná, hogy Varga Livius, akit olthatatlan kíváncsisága és kísérletezési kedve űz le a kőbányai pincerendszerbe és a Pálvölgyi-barlangba, ahol sem a hideg, sem a sötét nem szegi kedvét, múlhatatlan derűvel filozofálgat magában és beszélget a kamerával, azaz leendő nézőivel. Livius azt szerette volna megtudni, hogyan hat az időérzékére az ingerszegény környezet, de azt hiszem, ennél még sokkal több érdekes tapasztalatra tett szert. A film azonban nemcsak erről szól. Megismerhetjük Budapest elképesztő föld alatti világát: a pincéket, a termálvizeket, a barlangokat, a Sziklakórházat. Már régóta szerettem volna bepótolni a lemaradást, és megnézni ezt a rendhagyó reality-dokumentumfilmet, ami egyébként rendkívül nagy népszerűségnek örvendett a megjelenésekor, 2013-ban. Ti se hagyjátok ki!
2. Amíg ezt megnézed, világszerte több mint tizenegyezer cápát ölnek meg – Cápák a keresőmben
Ezzel a szomorú felütéssel indül Selmeczi Dániel filmje, ami a mai napig virágzó, illegális cápauszony-kereskedelemre hívja fel a figyelmet. A búvárfotós a világ minden táján járt már a cápák nyomában. A filmben megfordul szudáni halpiacokon, a Vörös-tengeren, a Kókusz-szigetnél és Balin, jó néhány levágott cápauszony és kibelezett tetem kíséri útját, de természetesen élő, fenséges egyedekkel is találkozik, és fáradhatatlanul kutatja azt a helyet, ahol a cápák menedékre lelhetnek. Ahogy a film végén megvallja, tisztában van vele, hogy egymaga fotósként persze nem tudja útját állni a mészárlásoknak, de megteszi, amit tud: felhívja a figyelmet a jelenségre. És nem ez a természetfilmezés lényege? Vigyázat, ahogy mondani szokás, a nyugalom megzavarására alkalmas képek következnek.
3. Mi történik a kamera mögött? – A természetfilmezés kulisszatitkai (sorozat)
Érdekfeszítő sorozat azoknak, akik nemcsak természetfilm-rajongók, de arra is kíváncsiak, hogy milyen módszerekkel, eszközökkel, milyen technikákat, trükköket alkalmazva készítik filmjeiket a fáradhatatlan és kreatív hozzáértők. Hogyan lehet egy növényt érdekesen bemutatni? Miért nehéz filmre venni a rovarokat? Mennyire lehet beleavatkozni a természetbe filmezés közben? Miért nehéz webkamerát telepíteni? Hol a legnehezebb forgatni? Egyelőre az első két részen vagyok túl, amelyek többek között ezeket a kérdéseket boncolgatják. Összesen tizenhat, nagyjából félórás etapban áshatod bele magad a természetfilmezés rejtelmeibe a trópusi esőerdőktól a sarkvidékekig. Nagyon izgi.
4. Őskori kitekintés – Kőbaltás ember (sorozat)
Bevallom, nem különösebben érdeklődöm az ősemberek élete és úgy általában a régészet iránt, de tősgyökeres érdi lévén nem tudtam ellenállni a Kőbaltás ember-sorozatnak, aminek az első része az említett városban található Fundoklia-völgyet mutatja be, méghozzá az egykor itt élt neandervölgyiek szemével. A film elindítását követő néhány percen belül megjött a bizodalmam, ami egyértelműen Schneider Zoltán laikusok számára is teljesen követhető, egyáltalán nem poros és naftalinszagú magyarázatainak köszönhető. A 26 perces filmecske tulajdonképpen egy nyomozás folyamatán vezet végig, amely során kockáról kockára rakjuk össze a kirakóst (vagyis a csontokat és a köveket), és derítjük ki, hogyan használhatta az ősember egykor a Fundoklia-völgyet. Biztos, hogy a többi részt is megnézem majd.
5. Egy faj eltűnőben – A vadmacska kilencedik élete
A vadmacskát megpillantani a természetben szinte csodaszámba megy: az állat annyira félénk, és olyan sikeresen kerüli az embert, hogy legtöbbször csak szőrcsomókból és lábnyomokból lehet következtetni a jelenlétére. Pedig elég sok egyed él hazánkban is – ám genetikailag „tiszta” vadmacska egyre kevesebb és kevesebb. A házimacskával összeállva ugyanis gond nélkül képes utódnemzésre, ezért egyre több hibrid születik. A filmben a rajna-vidéki és a börzsönyi vadmacskák nyomába eredünk, és kameracsapdás felvételeken láthatjuk is ezeket a szép állatokat, amire a természetben vajmi kevés esélyünk volna.
6. Csoda Erdélyben – A Vargyas-szoros elveszett világa
Ezúttal Erdélyben járunk Varga Liviusszal, a Déli-Hargita lábánál, ahol sűrű szurdokerdő, vidáman csörgedező patak és barlangok sokasága kíséri a lépteinket. Ennek a háborítatlan mesevilágnak, a Vargyas-szoros nevű mészkőszurdoknak az élete tárul fel előttünk a film kockáit nézve. A kameracsapda előtt megelevenedik az éjszaka: hód, vaddisznók, hiúz, gímszarvasbika és őzbak is tovaugrándozik a képernyőn, és az út során természetesen medvét is látunk, szerencsére csak tisztes távolságból. A legkülönlegesebbek talán a vízirigók táplálékszerzését bemutató víz alatti felvételek, de barlangi élőlényeket sem gyakran látunk a filmben bemutatott módon. A szurdok mindössze négy kilométer hosszú, de egy olyan varázslatos világ rejtőzik benne, amit az embernek azonnal kedve támad felfedezni.
