Elképesztő sebességre képes, zuhanórepülés közben akár a 400 km/órás sebességet is elérheti. 2018-ban az Év Madarának választották.
A faj az 1960-as években fészkelőfajként eltűnt Magyarországról, csak évtizedekkel később, 1997-ben költött újra, a Pilisben. A becslések szerint jelenleg közel 100 vándorsólyompár él az országban. Ezért is örömteli, hogy az idén is telelnek vándorsólymok a Körös–Maros Nemzeti Park Csanádi-puszták részterületén – közölte a nemzetipark-igazgatóság a honlapján.

Vándorsólyom pihen a Nagy-Zsombék fáin

Mint írják, december végére a Montág-pusztán, a Nagy-Zsombékban jelentős mennyiségű víz gyűlt össze, s mivel jégborítás nem alakult ki, így most is több százas récecsapatok állomásoznak a területen. A rétisasok mellett egy öreg és egy fiatal vándorsólyom is rendszeresen vadászik itt, a récék közül próbálnak zsákmányt szerezni. A vándorsólymok a tél végén korán indulnak vissza telelőhelyükre, általában február végén már elhagyják az Alföldet.
A vándorsólyom (Falco peregrinus) repülés közben vadászik, és nem sok esélyt ad a zsákmányának. A Föld leggyorsabb állataként emlegetett madár sebessége legendás, zuhanás közben akár a 400 km/órás sebességet is elérheti.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Hazai állománya növekvő tendenciát mutat. Az Alföldön főleg az ősztől tavaszig terjedő időszakban találkozhatunk vele.