Tavasztól késő őszig találkozhatunk a sötét trombitagombával az erdőkben. Komor, szürkésfekete színe miatt nem tűnik bizalomgerjesztőnek, pedig ehető, sőt szárítva kiváló ételízesítő.
Magyarországon júniustól októberig, tápanyagban szegény, savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben, elsősorban bükkösben és tölgyesben terem. Ám lombhullás után nehéz a vastag avarban megtalálni. Húsa vékony, így az éjszakai megfagyás után is marad tartása a termőtestnek. Főként szárítva fogyasztják – írja Facebook-posztjában az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.
A sötét trombitagomba fiatalon nagyon törékeny, idősen szívóssá válik. Szaga és íze frissen nem jellegzetes, de megszárítva erősen aromássá, kellemesen fűszeres illatúvá válik. Fura, szürkésfekete színével kinézetre nem a leggusztább, viszont ehető, jól konzerválható, és sokféleképpen felhasználható, például levesekhez, mártásokhoz, hús- és halételek töltelékéhez tökéletes ételízesítő. Ízvilága némileg a szarvasgombáéhoz hasonlít.
Egyik legjobb tulajdonsága, hogy nagyszerűen szárítható, így porítva és elspájzolva akár hosszú hónapokra biztosíthatunk kiváló fűszergombát a konyhánkban.
2015-ben az Év Gombájának választották.
Forrás: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-oldala
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
