Decemberben mindenki szeret összegezni, végigtekinteni ez elmúlt évén. Talán 2020-ra nem feltétlenül gondolunk vissza jó érzéssel, de tagadhatatlanul történtek szuper dolgok is. Például az, hogy ismét remek helyszínekre jutottunk el a História rovatnak köszönhetően. Egy kis összefoglaló következik.
A legnépszerűbb: a gödöllői Grassalkovich-kastély
Évek óta viszem a História rovatot, és bevallom, egyre többet kell törnöm a fejem, ha olyan épített látványosságot szeretnék nektek bemutatni, amely elég érdekes, és eddig még nem volt terítéken. Néha aztán előfordul, hogy olyan célpontok jutnak eszembe, amelyek teljesen kézenfekvők, ilyen volt például év elején a gödöllői Grassalkovich-kastély is. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ez a legforgalmasabb kastély, ahol valaha jártunk: egymásnak adták a kilincset a csoportok, nem győzték őket körbevezetni. A Sissi-kultusz miatt a kastély a mai napig rettentően népszerű. Az épületben Sissinek öltözött tárlatvezetők visznek körbe, aminek megvan a maga különleges feelingje. Azért is nagyon szerettem a kastélyt, mert éppen nagy hóban látogattuk meg, így a park is nagyon különleges arcát mutatta. Magyarország legnagyobb barokk kastélyát legalább egyszer mindenkinek látnia kell.
A legnagyobb: az esztergomi vár
Ugyanilyen kézenfekvő helyszín volt az esztergomi vár is, amely egy karnyújtásnyira van a fővárostól, és nekem eddig mégis kimaradt, emlékeim szerint még csak osztálykiránduláson sem jártam itt, ahogy sokan mások. Nehéz is volt olyat mesélni róla, ami kevésbé köztudott, mégis erre vállalkoztam az áprilisi számunkban. Egy esztergomi várséta elég tartalmas program. Nem a rengeteg kiállítási tárgy teszi érdekessé az épületet, hanem a történelemben betöltött szerepe és a hozzá kapcsolódó fontos események.
A két legérdekesebb helyszín itt számomra a kápolna és a lakótorony volt. Előbbiben sajnos nem engedtek fotózni, mert éppen restaurálták, de ez csak még egy okkal több, hogy ellátogassatok ide majd a járvány lecsengése után, ha már szabadon járhatunk-kelhetünk. Új korában, 1190 körül, a mennyezetig freskók fedték a kápolnát, de mivel egyetlen írott forrásban sem emlékeztek meg róla, nem tudtak a létezéséről egészen 1934-ig, amikor véletlenül rábukkantak a rózsaablakára.
A lakótoronyban természetesen a panoráma a legjobb: a Duna a Mária Valéria híddal és a szomszédos Párkánnyal, a Gerecse, a Helembai-hegység és a Börzsöny is elénk tárul a magasból.
A legdíszesebb: a Bory-vár
Ha már a váraknál tartunk, ebben az évben nálam Bory Jenőé vitte a prímet. Ti is nagyon szoktátok szeretni, és ez nem véletlen: egyrészt bámulatos, hogy az egész épületet egyetlen ember álmodta meg, másrészt lenyűgöző, mi mindennel kísérletezett, és például miket épített bele a falakba. A vár akkor is számtalan meglepetéssel szolgál, ha az ember egyedül fedezi fel, mert tényleg minden szegletében van mit megbámulni, fotózni. Mi azonban most Bory dédunokájával mentünk körbe, ezért egy csomó bennfentes infót és sztorit megtudtunk. Azt javaslom, ha tehetitek, mindenképpen kérjetek vezetést a látogatáshoz, vagy olvassátok el a december–januári számunkat, illetve nézzétek meg ezt a klassz galériát!
A várat Bory Jenő (1879–1959) építész, szobrász hozta létre nagyrészt egymaga, időnként a család és barátok segítségével Székesfehérvár Öreghegy városrészében, a Mária-völgyben. A feleségének szánta szerelme jelképéül.
Aki esetleg még nem hallott volna a híres szerelemerődről, annak szeretném dióhéjban bemutatni: a Bory-vár Székesfehérváron, a Mária-völgyben található, teljesen hétköznapi házak közé ékelődve. Bory Jenő építész, szobrász hozta létre, 1923-tól egészen a haláláig, 1959-ig bővítgette, csinosítgatta. Most a családtagok tartják karban, és jó eséllyel a pénztárban is egy Bory-utóddal találkozhatunk. A várban lépten-nyomon rábukkanhatunk valami érdekességre, és minden kőnek külön története van.
A legszebb park: a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély
A fehérvárcsurgói épület három az egyben: szállodaként működik, kulturális programokat tartanak benne, de történeti kiállítást is berendeztek. Sőt hozzátehetjük, hogy a látványos kastélykert már önmagában is megér egy látogatást. A kastély egyik legszebb terme a díszkönyvtár, itt tartják az esküvőket, koncerteket, kupolája pedig azért érdekes, mert Magyarország egyik első, 7 cm vastag vasbeton szerkezete tartja. A bálteremből nyílik a csipketerasz, amely szerintem a kastély leglátványosabb része. Anno nyáron kinyitották a hatalmas ajtókat, és tulajdonképpen olyan volt, mintha a két tér, a kinti és a benti egybeolvadt volna. Itt itták a teát, miközben gyönyörködtek a szuper kilátásban a tóra és a gloriette-re. Ez utóbbi kis kupolás, oszlopos építmény a park legérdekesebb eleme, manapság az esküvői szertartások főszereplője.
A kicsik kedvence: a mezítlábas sétány
A kastélyhoz kétszer látogattunk el, visszamentünk egy előzőleg nagyon ajánlott botanikai túrára a parkba, és nem bántuk meg. Aki kéktúrázik, az nagy valószínűséggel beugrott már ide, de nagyon megéri tüzetesebben körbejárni és felfedezni a kastélykertet.
Szerte a világban egyébként összesen 70 Károlyi él, Ausztriától Argentínáig. Csak egyetlen családtag lakik Magyarországon, László, a fóti kastélyban.
A legeredetibb: a pápai Esterházy-kastély
Mivel az épület bútorzata a második világháborúban az utolsó darabig megsemmisült vagy eltűnt, illetve amiatt, mert mostanra rengeteg felújított vár várja nagyjából ugyanazokkal a látványosságokkal a látogatókat Magyarországon, a pápaiak kénytelenek voltak leleményesnek lenni, ha a kastélyukba akarták csábítani a nagyérdeműt. Azt találták ki, hogy a látogatókat élő szereplős kis jelenetekkel próbálják megfogni, ami szerintem nagyon egyedi ötlet, sehol máshol nem láttam még ilyet. Ezért a kastély hiába nem túl nagy, és hiába van viszonylag kevés bútor, a korabeli ruhában előadott „miniszíndarabok” nagyon feldobták a látogatást.
Nem ez az egyetlen, amit a pápaiak kifundáltak, tök jó programjaik is vannak a beöltözős játékoktól kezdve a táborokig. Lehet legyezőnyelvet tanulni és saját kezűleg csokibonbont készíteni. Persze ezek extra programok, maga a vezetés csupán 40 perces, ami bevált, mert azt tapasztalták, hogy az átlaglátogatót pontosan ennyi ideig lehet ilyesmivel lekötni.
A kastély szép állapotban van, 1999-től 2003-ig, majd 2011-ben, illetve 2013-tól 2015-ig renoválták a pince és a padlás kivételével mindenhol. A kápolnája Europa Nostra díjat is kapott.
A legkisebb: a hajósi érseki vadászkastély
Ahogy már az épület neve is sejteti, aki érdeklődik a vadászat iránt, az biztosan nagyon jól fogja itt érezni magát. Éppen ottjártunkkor rendezték be a vadászati kiállítást, úgyhogy mi még friss, ropogós állapotában láthattuk. Öt terem várt dugig trófeákkal, relikviákkal, festményekkel és preparátumokkal. Persze a kastélyban az sem fog unatkozni, akinek az említett hobbi nem tartozik szorosan az érdeklődési körébe: amilyen kicsit az épület, annyira kompakt, van itt minden, amit egy „tisztességes” kastélytól elvárhatunk, és még annál is több.
Az én kedvenceim a bejáratokat őrző unikornisok. Bizony, jól olvastátok, mindkét kaput mágikus paripák őrzik Fortuna istennővel karöltve, és egyszerűen nem létezik rá magyarázat, hogy mit keresnek a katolikus épületen a pogány szimbólumok.
Ami még nagyon tetszett, az a lilaakáclugas volt, amely tulajdonképpen egy növényalagút, és tökéletesen szimmetrikusan helyezkedik el a melléképülettel.
Ha vezetéssel járjuk körbe a kastélyt, akkor érdekes sztorikat is hallhatunk. Többek között az a szóbeszéd járja, hogy Mária Terézia sokáig intenzíven levelezett az érsekkel arról, hogy szeretné őt meglátogatni. Semmilyen írásos dokumentum nem bizonyítja, hogy a valóságban tényleg itt járt, de a pletyka szerint az uralkodónő annak dacára, hogy nyár volt, szánnal szeretett volna Kalocsáról Hajósra jutni, és emelett annyira kardoskodott, hogy a kedvéért sóval szórták fel az utat.
A legtörténelmibb: Drégely vára
Vadregényes túracélpont, fontos történelmi helyszín, különleges kegyeleti hely – talán már ebből jó eséllyel meg lehet tippelni, hogy Drégely váráról van szó. A Drégelypalánkról induló, nagyjából öt kilométeres tanösvényen közelítettük meg a 444 méter magas, vulkanikus csúcsot. A tájékoztató szövegeket egyébként telefonos applikáció formájában is elérhetjük és meghallgathatjuk.
Megtudhatjuk, egykor milyen szerepet töltött be az itt élők életében a szőlő- és a gyümölcstermesztés, hogy milyen állatok élnek a környéken (például fekete gólya is, ami számomra újdonság volt), illetve természetesen a vár történetéről is mesélnek az információs táblák. Ali budai pasa 1552. július 6-án vonult fel a várhoz, a történelemkönyvek szerint 12 ezer fős sereggel, miközben a várvédő Szondi Györgyék csupán 146-an voltak, így nem volt kérdéses a csata kimenetele. A harcokat végül csak az Arany János balladájából jól ismert két apród élte túl.
Maga a rom nem könnyen megközelíthető, de megéri a küzdelmet, és ha már feljutottunk, láthatjuk, hogy minden szeglete fotóért kiált, a panorámáról nem is beszélve.
A legbékésebb: a zirci apátság
Egy bakonyi kirándulás remek kiegészítője lehet az apátság felfedezése. A templom és monostor most is a magyar ciszterciek központja, liturgikus otthona. Ha róluk, illetve az épület történetéről szeretnétek többet megtudni, egy külön épületben találjátok a mindenre kitérő kiállítást. Az apátság helyén már a középkorban állt egy másik, amelynek a romjait meg is lehet nézni a kertben, az első szerzeteseket III. Béla telepíttette be Franciaországból. A rend a török hódoltság és a protestantizmus alatt gyakorlatilag megszűnt, majd a 18. században kapott újból erőre. A ciszterciek ezután kezdtek el oktatással foglalkozni, ami nagyon fontos történés volt a rend életében.
A templomlátogatás talán kevésbé áhítatos, mint amilyenre számítunk, de annál szórakoztatóbb Péter atya miatt. Ha eddig nem gondoltad volna, hogy lehet viccesen mesélni a freskók és a templomi berendezés kalandos életéről, akkor az azért van, mert őt még nem hallottad. Végezetül ott a könyvtár, amelyet szintén vezetéssel lehet csak látogatni, és amelytől a régi bútorok és könyvek rajongóinak garantáltan leesik majd az álla – nekem az egyik kedvencem lett.
