Nemrég konferenciát tartottak a Balassagyarmat és Losonc közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról. Ennek apropóján Galbács Tamás gyönyörű fotóival teszünk egy képzeletbeli utazást a sokak számára ismeretlen nógrádi tájban.
Az Ipoly völgyében vezető vasútvonal az egész térség fejlődésének szimbóluma volt egykor. Olyannyira, hogy az első világháború végén vasutasok, polgárok és katonák adták az életüket ennek a stratégiai fontosságú vasútvonalnak a megtartásáért. A második világháború után a vasút végállomásait országhatáron belülre vonták vissza, majd az 1960-as években a 2-es út megépítése miatt 6 kilométernyi pályaszakaszt felszedtek Drégelypalánk és Ipolyság között.
A tanácskozás jelentőségét egyébként jól mutatja, hogy az I. Ipoly-völgyi Vasút Konferencián találkozott először hivatalos formában Balassagyarmat és Losonc önkormányzati vezetése a II. világháború óta. A vasútmentők alapvető felvetése a Losonccal való vasúti kapcsolat helyreállítása, a két ország együttműködésével. A szakasz végállomása így Ipolytarnóc helyett Losoncon lenne. A kezdeményezésnek fontos előzménye a Cuha-völgyi civil vasútmentés, amely a kulturális örökség részévé tett három ottani vasúti szakaszt, megmentve a Győr-Veszprém közötti vasútvonalat.
A Nógrád megyét érintő mindkét vasútvonalon (75-ös Vác-Balassagyarmat, valamint a 78-as Aszód-Balassagyarmat között) vannak ugyanis olyan szakaszok, vasútállomások, amelyek a civilek véleménye szerint szintén élvezhetnék az örökségvédelem oltalmát, és ezáltal esetleg külön forrásokat kaphatnának.
A konferencia memorandumában a szervezők a vasút rendbetételén kívül a vasút hétvégi, kiemelt turisztikai működtetését és védetté nyilvánítását is kezdeményezték.
A másik fontos momentum, hogy a magyar kormány 2019 decemberében kormányhatározatot hozott a Drégelypalánk és Ipolyság közötti vasúti közlekedés helyreállításárról, amely lökést adhatna a térség turisztikai fejlődésének. Merthogy nagyon is van hova fejlődni és nagyon is van mit bemutatni. Az Ipoly mentén vezető vasút csodás tájakat fűz fel, de az Aszód és Balassagyarmat között vezető útvonal is rengeteg, a fővároshoz nagyon közel eső, mégis jórészt ismeretlen települést és látnivalót érint (amely egy külön cikket érdemelne).
Vonattal a Börzsönybe
Azt pedig valóban könnyű elképzelni, hogy a természetjárás szempontjából micsoda fantasztikus helyek kerülnének fel ezáltal (jobban) a térképre. Kezdjük a fővárostól kiindulva. A Dunakanyar, illetve a Börzsöny déli szegélye most is jól elérhető vasúton, sokan használják is, de azt kevesebben tudják, hogy hétvégéken Vácról reggel indul egy kerékpárszállításra is alkalmas járat Balassagyarmatra, illetve késő délután onnan vissza. Sőt, a Dunakanyarban érvényes kedvezményes jegy ezen a szakaszon is működik! Vác felől könnyen elérhetők a Börzsöny kevésbé ismert, vadregényes keleti oldalának kisebb állomásai, kiváló lehetőséget nyújtva ezzel Nógrád és Drégelypalánk várainak felfedezéséhez, vagy akár a Csóványos közvetlen eléréséhez, de Diósjenőről akár Királyrét, akár Kemence felé kerékpártúrát is szervezhetünk.
Az Ipoly érintetlen árterétől a cserháti „Gyilkos-tóig”
A Börzsönyt még sokan ismerik és járják, de ha kicsit tovább zakatolunk északnak, jócskán elmaradoznak a turisták. Pedig felfedezhetjük az Ipoly Natura 2000-es védettségű ártéri területeit, vagy sétálhatunk egyet akár a Civitas Fortissima (Balassagyarmat), akár Szécsény városában. Balassagyarmat mellett becserkészhetjük továbbá a Nyírjesi Fűvészkert és Vadasparkot is, amelynek sétaútja 2012-ben még az Év ökoturisztikai tanösvénye címet is elnyerte.
És természetesen olyan ismertebb helyek is jobban megközelíthetővé válnának, mint a rappi gyógyfürdő, Ipolytarnóc, a palóc „Grand Canyon”, és számtalan más geológiai emlék, kastély, a palóc kultúra számos szépsége, no és persze Losonc a magyar történelmi múltjával. Kerékpáros szemmel nézve sokkal könnyebben elérhetővé válna a Cserhát, és a magyar irodalmi emlékekben nagyon erős szlovákiai oldal is. A vasút kerékpáros kihasználását ráadásul már folyamatban lévő kerékpáros fejlesztések is erősítenék: a Salgótarján és Litke közötti kerékpárút például már épül, a Szécsény és Dejtár közötti bicikliút tervezés alatt ál, továbbá engedélyezés alatt van az Ipolybalogot Ipolyvecével összekötő kerékpáros híd is.
Úgyhogy ezért mi Galbács Tamásnak a nógrádi vasútvonalakat bemutató gyönyörű fotóival drukkolunk a kezdeményezésnek!
A cikk a konferencia kéziratának felhasználásával készült.
