A hajdani szigetvulkán madárparadicsoma

Az ukrán-magyar határon fekvő Kaszonyi-hegy déli része átnyúlik hazánkba, amely érintetlenségének köszönhetően gazdag élővilággal rendelkezik. Nem véletlen, hogy számos madárgyűrűző tábort szerveznek ide hazánk ornitológusai.

Szerző:
Szatmári Zoltán
Fotó:
Szatmári Zoltán
2015. június 22.

Az ukrán-magyar határon fekvő Kaszonyi-hegy déli része átnyúlik hazánkba, amely érintetlenségének köszönhetően gazdag élővilággal rendelkezik. Nem véletlen, hogy számos madárgyűrűző tábort szerveznek ide hazánk ornitológusai.


Az Kaszonyi-hegy más néven Tipet-hegy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi részén, Barabás község határában található, távol a civilizáció zajától.



A hely különlegessége, hogy maga a hegy hajdani szigetvulkán maradványa, amelyet szépen mutatnak a kőzetrétegek.



A vulkán a pliocén korban működött, a szigetvulkán többféle vulkáni kőzetből épül fel.



Az azúrkék tengerszem ideális életfeltételeket teremt a madárvilág számára. Nem véletlen, hogy a terület természetvédelmi oltalom alatt áll.



A 160 hektáros terület gazdag élővilággal rendelkezik, amikor lassan lopakodva közeledtem az azúrkék tengerszemhez, egy fekete gólya szállt el a fejem felett. Kísérőm mesélte, hogy a közelben lakók délutánonként, esténként kirakják a kempingszékeiket a hegyoldalba és hallgatják a madarak harsány énekeit. Mostanában esténként uhukat is lehet hallani. A vízhez közei fák ideális búvó- és fészkelő helyet kínálnak a madaraknak.



A tengerszemben lévő holtfán új élet sarjad.



Az itt táborozó természetvédők madárgyűrűzés közben eddig már több mint 70 madárfajt számoltak össze a környéken: pl. erdei szürkebegy, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, nagy fülesbagoly, szürke küllő stb.



fotó: Tallósi Béla


Néhány ritka rovarfaj is otthonra lelt a Kaszonyi-hegyen és környékén. Erre kiváló példa a fokozottan védett beregi sokbordás futrinka (Carabus hampei ormayi).

 


A kavicsos talajból feltörekvő növények délutáni napfényben.
 

 

 

Cikkajánló