Ám ez is csak az ottani kutyatartási szokásoknak köszönhető.
Hargita és Kovászna megye területén zajlott a WOLFLIFE projekt, melynek keretein belül négy évig tanulmányozták a farkasok életmódját Romániában. A WWF által is megosztott maszol.ro-n megjelent cikk leszögezi: a farkasok messziről kerülik az embert, nem kell tőlük félni.
A kutatások során kiderült, hogy az előzetes feltevésekkel ellentétben a farkas alig eszik bárányt vagy bármilyen más háziállatot: ahol a legtöbb volt a ragadozóból, ott is csak 3-4 százalékát tette ki farkas táplálékának, és ennek egy része eleve dög volt. Meglepő, és a világon egyedülálló jelenség Romániában, hogy a házi kutya viszont nagy arányban (kb. 20%-ban) szerepel a farkasok étlapján.
Egyrészt a kutya konkurense a farkasnak, másrészt azonban a jelenséghez a kutyatartási szokások járulnak hozzá. „Rengeteg a kóbor kutya, és a pásztoroknál még mindig tapasztalható, hogy tavasszal összeszednek mindenféle ebet, amit találnak, majd ősszel egyszerűen nem hozzák vissza a hegyről, elcsapják őket, hogy ne kelljen télen etetni, így azok a négylábúak a farkasok áldozatai lesznek” – írja a cikk.
A projekt másik fontos megállapítása volt, hogy
a villanypásztorok, illetve a magasabb kerítések képesek kordában tartani a farkasokat, de sokat számít az őrzés (emberrel és kutyával) is.
A vidéken újra megjelent az aranysakál is, amitől bár félnek az emberek, egyáltalán nem olyan veszélyes, mint azt képzelnék. Nagyobb testű háziállatokat biztosan nem támad meg, jellemzően kisebb rágcsálókat fogyaszt.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
