Az egykoron szénbányászatáról és népművészetéről ismert Kazár felett található a Novohrad-Nógrád Geopark egyik féltve őrzött geoturisztikai attrakciója, a messze földön híres riolittufa-formáció, amelyet nem is alaptalanul „magyar Kappadókiának” neveznek. De vajon hallottál-e már a közelében található társairól?
Mind a Kazár keleti végéből, a táblával is jelölt parkolóból a P+ jelzésen elérhető, mind a többi, közeli földtani látványosság főszereplője a riolittufa, ez a kevésbé ellenálló vulkáni törmelékes kőzet, amelyet roppant könnyen pusztítanak le a külső erők, különösen a csapadékvíz. Ennek lehetünk szemtanúi Nógrád megye különleges földtani képződményeinél.
A Fehérszék riolittufája
Ez az országban több helyütt megtalálható riolittufa mintegy 19-20 millió évvel ezelőtt, a miocén földtörténeti kor elején keletkezett a Pannon-tenger peremvidékén, amikor is a részben vizes környezetbe benyomuló magma heves robbanásos kitöréseket produkált. A levegőbe kerülő, nagy mennyiségű vulkáni porból, hamuból és horzsakőből cementálódott össze ez a kőzet.
A kazári badland (a kifejezést eredetileg száraz és félszáraz területeken használták a geográfusok a növény- és talajtakarótól megfosztott vidékek eróziós formáira) földtani és tájképi értékét jelentősen növeli, hogy a hasonló térszínek Közép-Európában meglehetősen ritkák. Az összefüggő növényzet itt ugyanis korlátozza az eróziós formák kialakulását.
A Majkász-völgyi riolittufa alatt
Bár kétségtelenül a kazári a leglátványosabb mind közül, az erózió munkája mindegyik helyszínen jól megfigyelhető: a kőzetbe a lefolyó csapadék hatására eróziós völgyek mélyülnek, a gerincek pedig egyre keskenyebbé válnak.
Olyan, mintha egy magashegységet néznénk az űrből, miközben közelebb hajolva láthatjuk a néhol karfiolra emlékeztető, máshol gyertyás szerkezetű ún. eróziós mikrofelszínt.
Rákóczibánya mellett két kisebb formációt is találunk (Majkász-völgyi és Gyulaaknai), ezek közül az első a látványosabb és a könnyebben elérhető (mindkettő látszik a Kisterenye-Rákóczibánya közötti közútról). Kisterenye felől érkezve a Gyulatanya bejárati út buszmegállót elhagyva jobb kéz felől találjuk azt a jó minőségű, kavicsos utat, amelyen akár kerékpárral, akár gépjárművel pár perc alatt elérjük a Majkász-völgyi riolittufa-formációt (az úton továbbhaladva, majd arról a híd után balra térve, autóval nem járható úton érjük el a másikat).
Az eggyel szebb természeti környezetben található, látványvilágát tekintve azonban homogénebb Fehérszéket Mátranovák központjából a Dózsa György úton elindulva, majd az utca folytatásában haladó szekérutat követve érjük el.
A Majkász-völgyi riolittufa eróziós felszíne
Hogy melyik a látványosabb, azt érdemes saját szemünkkel megvizsgálni!
A cikk először 2021 szeptemberében jelent meg.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
