A „homlokát ráncoló" Bél-kő története

Egy monumentális bükki csonka bérc, melynek térképről leolvasható helynevei és a messziről is lenyűgöző látványt nyújtó meredélyes tájsebe egyaránt kíváncsivá teszi az embert: mi történt ezzel a heggyel?

Szabó Magda írónőnk nevezte ittjártakor „homlokát ráncoló" hegynek a Bükk nyugati szélén, Bélapátfalva határában bástyafalként magasodó Bél-követ, amely jellemzés csakugyan találó, hiszen ennek a 816 méteres magaslatnak valóban van miért ráncolni a homlokát. Története közel 240 millió évvel ezelőtt kezdődött, majd az ember megjelenésével módfelett színesedett, aki hol szent helyként, hol nyersanyaggént tekintett rá. Utóbbiról csak az elmúlt száz éve szólt, de a hegy ezt olyannyira zokon vette, hogy azok a bizonyos homlokzati barázdák lettek a legmeghatározóbb jellemvonási. A Bél-kő hatalmas tömbje és múltja ugyanakkor nem csak a vegyes érzelmeket keltő ipari tájsebről mesél. Hogy még mi minden másról, arról a Turista Magazin márciusi számában olvashattok részletesen.