Kisgyerekes szülőként hétvégi kirándulásainkhoz elsősorban könnyen megközelíthető, rövidebb túraútvonalakat szoktunk keresni. Épp olyanokat, mint amilyen a Pilisszentiván közelében található Jági tanösvény.
Pilisszentiván a távolból
Pilisszentiván környéke természeti értékekben igen gazdag, külterületének nagy része a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik, és közelében található hazánk egyik Európa Diplomás területe, a Szénás- hegycsoport is. A természeti értékeket a falu lakói is nagy becsben tartják, a világon egyedül csak a Szénásokon élő pilisi len a falu címerében is ott virít.
Amatőr természetbúvárok akcióban
A falu központjában találjuk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Pilis len Látogatóközpontját, mely nevével ellentétben egyelőre inkább foglalkoztató térként működik. Hamarosan azonban nagyszabású átalakítás kezdődik, melynek végén valóban egy modern látogatóközpont várja majd az érdeklődőket. De addig is rendszeresen tartanak foglalkozásokat iskolás és óvodás csoportoknak.
Természetbúvár hátizsák
Miközben Becsei Katalin, a látogatóközpont vezetője mesél az itteni mindennapokról, megnézzük a természetismereti boszorkánykonyhát is, ahol mikroszkóptól kezdve, az állati szőrméken és madárfészkeken át, sok-sok izgalmas dolog van, amivel egy ifjú természetbúvárt el lehet kápráztatni. Megnézzük a természetvizsgáló hátizsákokat is, melyekben kis határozók, távcsövek, nagyítók és egyéb hasznos eszközök vannak, melyekkel a gyerekek egyszerű vizsgálatokat maguk is elvégezhetnek a természetben. A látogatóközpontban azonban nemcsak gyermekcsoportok, de előzetes időpont egyeztetéssel baráti társaságok, családok is igényelhetnek természetismereti foglalkozást és túravezetést.
Egy amatőr természetbúvár a Jági tanösvényen
A Szénások legféltettebb kincse
A környék legnagyobb természeti értéke a pilis len, amely a falu címerébe is bekerült. A bájos sárga virág a világon egyedül csak itt, a Szénásokon él. A növényt a 19. század kiemelkedő botanikusa, Borbás Vince fedezte fel 1897-ben. A neves botanikus emlékét ma a Szénások egyik legértékesebb dolomithegye, a Borbás-gerinc is őrzi. A pilisi len védelmére már az 1930-as években is tettek javaslatokat, és az akkori földbirtokos, Karátsonyi Imre gróf igyekezett is gondoskodni a növény védelméről.
A pilisi len (Fotó: Bíró Sándor)
A Szénások dolomithegyeinek száraz, meleg mikroklímájú déli lejtőit csak néhány méter választja el a hideg északi oldalaktól, ezért a nagy klímaváltozásokat a növényzet néhány méteres vándorlással át tudta vészelni. A pilisi lent egyesek interglaciális (a jégkorszak glaciális, eljegesedési fázisai közötti felmelegedési időszakból származó), míg mások preglaciális (jégkorszak előtti) reliktumnak tartják. A 10-25 cm magas, kissé bokrosodó növény április végétől május közepéig virágzik. Fokozottan védett élőhelyére kizárólag szervezett túrák keretében lehet csak belépni.
Nyomozás a Jági tanösvényen
A terület élővilágával a tanösvények bejárása során ismerkedhetünk meg. Nagykovácsinál indul a Nagy-Szénás tanösvény, Pilisszentivánról indulva pedig a Jági tanösvényt járhatjuk be. Mi ez utóbbit látogattuk meg egy októberi napsütéses szombat délelőttön. Néhány éve már jártunk itt, akkor egy lélekkel sem találkoztunk. Most is erre számítottam, azonban már a faluszéli parkolónál látszott, ez most nem pont így lesz. Talán a jó idő tette, vagy az, hogy néhány év alatt a tanösvény ismertsége sokat javult, de most népes látogatósereggel találkoztunk.
A tanösvény jele az itteni erdők egyik gyakori fajának, a kislevelű hársnak a levele. 2,5 éves kisfiunk egyik aktuális kedvence Csukás István Mirr-Murr nyomoz című könyve, melyben a híres macska Budapesten keresi barátja, Oriza Triznyák elrejtett üzeneteit. Ezen felbuzdulva, hogy kicsit motiváljuk Danit, mi is nyomozásban kezdtünk, csak mi az erdő fáira felfestett kis leveleket kutattuk fel.
Ott egy festett falevél!
Pisztrángok helyett békák
A tanösvény a falu szélén, a focipálya mellett kezdődik. Mielőtt útnak indultunk, felmentünk még a Kálvária-dombra. Az 1800-as évek végén felállított stáció köveit telepített fekete fenyves veszi körül. A tanösvény első állomása egy régi kőfejtő. Az itt bányászott hárshegyi homokkövet kerítések építéséhez illetve fenőkőként, kaszakőként használták. Pilisszentivánon a 19. század végén meginduló barnakőszén-bányászat új megélhetési forrást teremtett. A bányászat közel 40 évig intenzíven folyt, és ez idő alatt a falu lakossága háromszorosára nőtt, mivel a bányamunkások jó része nem helybeli volt, hanem más vidékről érkezett.
A Kálvária-domb Pilisszentiván szélén
A tanösvény névadója a Jági-tó, melynek neve valószínűleg a betelepült német lakosságtól ered, akik Jäger-wiesennek, vagyis Vadász-rétnek nevezték el a forrás vidékét, mert a vadállatok sűrűn megfordultak annak közelében. A tavat az 1940-es évek végén hoztak létre, azzal a céllal, hogy benne pisztrángokat tenyésszenek. Ez azonban végül nem jött össze, mivel a bányafejlesztések miatt a tavat is tápláló források vízhozama nagyon lecsökkent. A tó, bár a vízutánpótlással ma is vannak gondok, így is számos kétéltű fajnak ad otthont.
A Jági-tó, ahol eredetileg pisztrángokat akartak tenyészteni
Egy ideig egy akácoson át vezetett az utunk, majd átkeltünk egy kis fahídon, és hamarosan a Vadász-rétre jutottunk, ahonnan rálátni a Szénásokra és a környék legismertebb sziklaalakzatára, az Iváni-hegy oldalában magasodó, 25 méteres Ördög-toronyra. A jellegzetes formájú sziklatömb dolomitja, hévizes tevékenység hatására kovásodott, ennek köszönhetően keményebb lett, és jobban ellen tudott állni a külső erők pusztításának, mint a környezete, amit a szél és a csapadék az idők során teljesen lehordott.
Ördög-torony az Iváni-hegy oldalában
Képkő a hársak között
Utunkat a Hársas-erdőben folytattuk. Sajnos, a névadó forrás ma már nem nagyon ad vizet. Útközben néhányszor vadvédelmi kerítésen is át kell kelnünk, persze a kiépített átjárókon ez nem olyan nehéz. Hamarosan elértünk kedvenc állomásomhoz, a két öreg hársfa között álló képkőhöz. A képkövek a sváb falvakra jellemző kőoszlopok, melyeknek a tetején egy kis fülkeszerű mélyedésben egy festett kép van, alatta pedig egy idézet áll, a kő készíttetőjének vagy annak a nevével, akinek állították.
A Jági tanösvényen is látható egy képkő
A képköveket emlékhelyként vagy imádkozó helyként használták. Van olyan oszlop, amit egy villámsújtotta ember emlékére állítottak, egy másik egy olyan emberre emlékezik, akire ráborult a szekere, de régen, ha valakit a határban ért a vihar, egy ilyen képkő mellett imádkozott a vihar mielőbbi elvonulásáért. Pilisszentivánon kilenc képkövet találhatunk, ezek nagy részét a helyi lokálpatrióták szépen helyre is állították. A faluban sétálgatva érdemes ezeket megkeresni.
Ezek a képkövek pedig a faluban vannak
Kapcsolódó cikkek:
Rendhagyó perspektívák a Budai-hegységben
Mimó és Csipek meseösvények a Budai-hegységben
