A kánikula ellenére is úgy tűnik, elkerüli a Balatont a komolyabb algavirágzás

A tartós hőség miatt hiába vált a Balaton vize 28-30 fok körülivé, mivel nincs benne hőmérsékleti rétegződés, így tömeges algásodás sem várható. De azt tudjátok, hogy mitől látjuk olyan gyönyörű türkiz színűnek a tavat?

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock
Forrás:
HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
2024. július 19.

A tartós hőség miatt hiába vált a Balaton vize 28-30 fok körülivé, mivel nincs benne hőmérsékleti rétegződés, így tömeges algásodás sem várható. De azt tudjátok, hogy mitől látjuk olyan gyönyörű türkiz színűnek a tavat?

Július eleje óta tart a nagy kánikula, ami jóformán csak a vízparton, de leginkább valamilyen természetes vízben vészelhető át. De mi történik akkor, ha már a harmadik héten jóval 30 fok fölött maradnak a napi csúcshőmérsékletek, és a Balaton vízhőmérséklete is folyamatosan 30 fok körül tetőzik?

Hat-e a kánikula az algák mennyiségére és a víz minőségére?

Ettől még nem lesz több alga, nem lesz algavirágzás a Balatonban a kánikula miatt – nyugtatnak meg mindenkit a Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói az intézet oldalán.

A kutatók, Somogyi Boglárka és Vörös Lajos szerint még ha hetekig változatlan az időjárás, akkor sem kell tartani komolyabb algavirágzástól a langymeleg, akár 30 fokra is felmelegedő Balatonban.

Ennek legfőbb oka, hogy mostanában a Balaton egész víztömege egységesen 28–30 Celsius-fok körüli, és nem lehet számítani hőmérsékleti rétegződésre, vagyis egy-két héten belül algavirágzásra sem.

Hosszabb távú előrejelzésbe azonban nem bocsájtkoztak a kutatók balatoni algásodás ügyben.

Jellemzően a cianobaktériumok (kékalgák) felszaporodása okozza az algavirágzást, és ezek most is jelen vannak a tó vizében, de jóval a fürdésre alkalmas érték alatt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75 mikrogramm/liter a-klorofillban határozza meg egy üdülőtó fürdésre való alkalmasságát cianobaktérium-dominancia esetén. „A Balaton legalgásabb területén ez az érték most kb. 20 mikrogramm/liter, tehát jelentősen alatta van az egészségügyi határértéknek és szerencsére most a tó nyugati területén is az ártalmatlan fecskemoszatok az uralkodó szervezetek” – idézték a cikkben Somogyi Boglárkát, a Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat szakemberét.

Ugyanakkor azt is megemlítik, hogy esetenként a nyugati területeken zavarosabb lehet az algáktól a Balaton vize, amelyet akár fűzöld színűre is festhetnek, legnagyobb tavunk jellegzetes színét azonban nem ezek adják, hanem a Balaton tisztább részein a mikroszkopikus méretű mészkristályok fényszórásától látjuk azt gyönyörű türkiznek.

Cikkajánló