Bár Magyarországon nem él, nálunk is felbukkan a karácsonyi dekorációkon a jellegzetes megjelenésű vörös vagy északi kardinálispinty. De miért lett az ünnepek szimbóluma és mit lehet tudni róla?
Biztosan te is találkoztál már karácsonyi szalvétán, csomagolópapíron vagy egyéb ünnepi díszítésen ezzel a bóbitás, sötétvörös tollazatú kismadárral. Ahogy sok minden más, a kardinálispinty képe is Észak-Amerikából szivárgott át Európába. A faj a Sziklás-hegységtől keletre él, Kanada déli részétől egészen Floridáig és Mexikóig előfordul, és nemcsak erdőkben, hanem kertekben is felbukkanhat.
Télen könnyű kiszúrni a vörös tollazatú madarat
Nem vonul, így télen a kopasz fákon vagy a hóban könnyű kiszúrni. Ahogy a mi „karácsonyi madarunkat”, a vörösbegyet, úgy a kardinálispintyet is Krisztus véréhez kötik, utóbbi így került be a karácsonyi hidelemkörbe. (A vörösbegy és az ünnep kapcsolatáról, és többek között arról, hogy mi köze a madárkának a brit postásokhoz, itt olvashatsz bővebben.) Jézus a vérét adta azért, hogy eltörölje az emberek bűneit, a hím kardinálispinty pedig ezt az áldozatot szimbolizálja feltűnő színével. A madár állítólag a római püspökök ruhájáról kapta a nevét, később pedig az elhunyt szeretett személy jelképévé vált. Még ma is sokan úgy tartják, hogy amikor megpillantanak egy kardinálispintyet, eltávozott szerettük üzen nekik.
Emellett az élénk színű madár a hitet, a reményt és a szeretetet is jelképezi, ezért használják előszeretettel karácsonyi díszítésként.
Mit lehet tudni a karácsonyi madárkáról?
Ez a jellegzetes küllemű kismadár a verébalakúak rendjébe és a kardinálispintyfélék családjába tartozik. Először 1758-ban azonosította egy svéd természettudós. A hímek azok, amiket a karácsonyi képeslapokról ismerhetünk: tolluk teljesen vörös (a csőrükkel együtt), csak az arcukon van fekete folt. A nőstények ezzel szemben világosbarnák, itt-ott pirosas foltokkal. A madár testhossza huszonpár centiméter, szárnyfesztávolsága 25-31 cm, és 42-48 grammot nyomnak.
A Pallas nagy lexikona szerint szép éneke miatt virginiai fülemülének is hívták, és bár szépen énekel, a fülemülét nem körözi le.
Időnként felbukkan valahol egy-egy félig hím, félig nőstény, azaz günandromorf példányt, ami nagyon érdekesen fest, előfordul ugyanis, hogy ebben az esetben a madár egyik oldala piros, a másik pedig világosbarna. Ilyenkor a mdár egy működő herével és működő petefészekkel rendelkezik. A furcsaságért egy sejtosztódási hiba felel. Legutóbb 2021-ben Pennsylvaniában szúrtak ki egy ilyen példányt.
A vörös kardinálispinty egy életre választ párt. Fészkét sűrű cserjésben, szőlőben, alacsony fákra építi (elsősorban a tojó), mohából, apró ágakból. A hím feladata védelmezni a territóriumot: ezt egyrészt az énekével, másrészt pedig harciasságával éri el. A hímek még a tükörképüket is képesek megtámadni, ha fenyegetőnek észlelik.
A tojó 2-5 tojást rak, amikből 12-13 nap múlva kelnek ki a fiókák. A kismadarak már 9 naposan elhagyják a fészket, de a szüleik még három hétig etetik őket. Egy évben akár négy fészekaljat is felnevelhetnek.
A nőstény és a hím kardinálispinty
A vörös kardinálispinty nem válogatós: a különféle magokat ugyanúgy elfogyasztja, mint a bogyókat, gyümölcsöket, csigákat és rovarokat. Nagy területen elterjedt, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listája szerint nem fenyegetett faj.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
